Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Az időjárási káresemények bejelentési szabályai

Print Friendly, PDF & Email

A megfelelő összegű kárenyhítés kifizetésének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ismerjék az agrárkár-enyhítési rendszer szabályait

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Agrárminisztérium: Idén éppen elkezdődött a vegetációs időszak, máris számos káreseményt – aszály, fagy, vihar – voltak kénytelenek a gazdálkodók elszenvedni. A megfelelő összegű kárenyhítés kifizetésének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ismerjék az agrárkár-enyhítési rendszer szabályait. Az alábbiakban ehhez nyújtunk segítséget.

A megfelelő összegű kárenyhítés kifizetésének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ismerjék az agrárkár-enyhítési rendszer szabályait. (Kép: PIxabay)

A mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha:

  • a termelő jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését,
  •  a kárt ténylegesen az időjárási esemény okozta,
  • a termelőnél a növénykultúra 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést és 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolta,
  • a termelő a Kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-éig megfizette,
  • a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-áig a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta,
  • aszálykár esetén további feltétel, hogy az aszályhelyzetről az agrárpolitikáért felelős miniszter legkésőbb a tárgyév október 31-éig közleményt ad ki.

A kárbejelentést a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni, azzal, hogy:

  • aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik,
  • felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.

A kárbejelentést tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően, legkésőbb november 30-áig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.

A kárbejelentéseket az agrárkár-megállapító szerv (a területileg illetékes kormányhivatal) ellenőrzi, mely keretében – a kárenyhítésre felhasználható források védelme érdekében – egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kármegállapítás hiteles képet adjon az egyes káresemények okozta hozamkiesésről. Kiemelendő, hogy a 30%-os terméskiesés önmagában nem alapozza meg kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, hiszen a csökkenést nem a tárgyév káresemény nélküli várható hozamértékéhez kell viszonyítani. A vonatkozó uniós szabályok alapján a kárenyhítő juttatás igénybevételéhez a 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést ugyanis a tárgyévet megelőző ötéves időszak referencia hozamának (a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év átlaghozama) és a tárgyévi hozamnak a különbözeteként kell megállapítani.

Fontos tudni, hogy a bejelentéskor megjelölt várható hozamnál a kárenyhítő juttatási iránti kérelemben feltüntetett, betakarítás utáni tényleges hozam legfeljebb 30%-kal lehet alacsonyabb. Ha a termelő ennél nagyobb csökkenést jelent be a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, akkor automatikusan a kárbejelentést követően a megyei kormányhivatal által megállapított hozammal számolják ki a hozamérték csökkenését. Éppen ezért, amennyiben egy adott kultúrát egymás után több káresemény súlyt, és azok hatása összeadódik, fontos, hogy a termelő minden káreseményt bejelentsen, és a kár következtében várható további hozamcsökkenéseket is pontosan jelölje meg annak érdekében, hogy a következő hatósági döntés már a halmozott hozamcsökkenésre figyelemmel születhessen meg. Amennyiben a gazdálkodó nem ért egyet a megyei kormányhivatal kárbejelentésre hozott határozatában megállapított hozamadatokkal, lehetősége van jogorvoslatot kérnie.

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-ig terjedhet. A hozamérték-csökkenést a hozamkiesés és vonatkozó ár (a miniszteri közleményben közzétett adott növénykultúrára vonatkozó referencia ár) szorzataként határozzák meg. A termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére (a hozamérték-csökkenés 80%-ára) csak akkor jogosult, ha adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, míg biztosítás hiányában a kárenyhítő juttatás felére (a hozamérték-csökkenés 40%-ára) jogosult.

A kárbejelentés menetét segítő felhasználói kézikönyv ezen a linken érhető el.

Mezőgazdaság

Elkezdődött a dohány betakarítása

Print Friendly, PDF & Email

Megközelítőleg 2800 hektáron elindult a betakarítás:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek átlagát tekintve csaknem 700 termelő mintegy 2.800 hektáron 5.000-6.000 tonna dohányt termel évente. Az ágazat a feldolgozásban dolgozókkal együtt, mintegy 10.000-12.000 fő részére biztosított megélhetést – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai dohány termelés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében összpontosul. Az Agrárminisztérium az idei év tavaszán 2,7 milliárd forint célzott támogatással járult hozzá az ágazatban működő gazdaságok eredményességéhez. Emellett természetesen az érintettek a hazai és uniós forrású egyéb agrártámogatási konstrukciókhoz is hozzáférnek. Így ők is jogosultak lehetnek különböző közvetlen támogatásokra, vagy akár vidékfejlesztési forrásokra is. A tárca az elmúlt években arra törekedett, hogy kiszámítható segítséget nyújtson a dohánytermelőknek, ezzel is segítve a termelés és a szektor kapcsolódó foglalkoztatási képességének megőrzését – tette hozzá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy tavasszal került sor az uniós szabályok által lehetővé váló úgynevezett bázisfrissítésre. Kiosztották ugyanis a 2018-as éven alapuló történelmi bázisjogosultságokat. Ez lehetőséget teremt arra, hogy hazai költségvetésből, az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások segítségével a korábbiakhoz képest nagyobb arányban juthassanak megfelelő forráshoz a valódi dohánytermelő tevékenységet folyató gazdák – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A marhahúsexport közel 20 százalékkal csökkentexport közel 20 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a nemzetközi marhahúsexportról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az USA marha- és borjúhúskivitele 4,9 százalékkal maradt el 2024 első öt hónapjában az előző év azonos időszakának mennyiségétől. Az élő szarvasmarha exportja 5,2 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, a fő célpiacra, Kanadába 9,1 százalékkal több élő állat került. Az USA marha- és borjúhús-behozatala 19,5 százalékkal, az élőszarvasmarha-importja 18,7 százalékkal nőtt ezzel egy időben.

Fotó: AKI  

A Brazil Marhahúsexportőrök Szövetségének (ABIEC) adatai szerint Brazília marhahúskivitele 1 millió 74 ezer tonna volt 2024 első öt hónapjában, ami 34,4 százalékos bővülést jelentett a tavaly január–májusi mennyiséghez képest. Kínába 472,5 ezer tonna brazil marhahús került, ami 25,4 százalékkal több a 2023 január–májusában szállított volumennél.

Ábra: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 13,2 százalékkal bővült (24,9 ezer tonna), értéke 8,4 százalékkal emelkedett 2024 január–áprilisában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Törökország és Lengyelország voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,4 százalékkal 7,4 ezer tonnára, értéke 18,1 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint fele Dániából, Németországból és Olaszországból származott. A marhahúsexport mennyisége 18,8 százalékkal (2,8 ezer tonna), értéke 19,9 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 13,7 százalékkal (4,4 ezer tonna), értéke 6 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Nébih a nyár folyamán is fejleszti az eGN-t

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH nyáron is fejleszti az elektronikus Gazdálkodási Naplót

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Folyamatos az elektronikus Gazdálkodási Naplót érintő fejlesztői munka a nyár során is, melynek eredményeként a Nébih újabb frissítésekkel teszi egyre könnyebbé a gazdálkodók eGN-ben való adminisztrációs feladatait.

Az aktuális fejlesztéseknek köszönhetően többek között egyszerűbbé vált a tábla keresése a termőhely örökítés során, ismét felvehetőek a korábban lezárt jogosultságok, valamint a továbbiakban jelölhető lesz az őszi növénykultúra a hasznosítás űrlapon.

  1. Az előző évről történő termőhely örökítés során immáron rá lehet keresni az örökítendő termőhelyek tábla azonosítójára és EK számára, így könnyítve az adott tábla keresését.
  2. A legeltetés műveletnél szűkítve lett a megadható állatfajok listája a legeltethető fajokra.
  3. A félreértések elkerülése érdekében, a hivatal módosította a jogosultságokhoz tartozó dátummezők elnevezését a „Termőhely adatok rögzítése” ablakban. Fontos, hogy ezek a technikai mezők nem a jogcímek vállalására vonatkozó dátumot, hanem a jogcím rögzítésének dátumát tartalmazzák, és kitöltésük a jogcím felvételével automatikusan történik. A jogcím arra az évre vonatkozik, amelyik naplóban szerepel, függetlenül attól, hogy a jogosultság felvétele mikor történt!
  4. Sor került az „Egyéb” növényvédő szer megadásának kivezetésére is. A fejlesztésnek köszönhetően kizárólag a listában szereplő készítmények kiválasztására van lehetőség. Amennyiben a legördülő listában a gazdálkodó nem találja a keresett növényvédő szert, először ellenőrizze, hogy valóban növényvédelmi hatású készítményről van-e szó. Ebben segítséget nyújtanak a Nébih keresője is: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso
    Amennyiben a rögzítendő növényvédő szer valóban nem szerepel az eGN listában, a készítmények felvételét az egn@nebih.gov.hu címen lehet kérvényezni.
  5. Folyamatban van a naplóvezetés naptári évre történő átállítása, melynek első fejlesztési lépéseként megvalósult az őszi (következő évi) növénykultúra hasznosítás űrlapon való jelölhetősége. A későbbiekben az ott jelölt hasznosításokat a termőhellyel együtt csoportosan át lehet majd másolni a következő évi naplóba.
  6. A frissítési csomaggal hibajavításokat is végzett a hivatal: az ’I-m” rövidítés beírásával kereshetővé vált az I-Maza növényvédő szer. Emellett a „Termőhely adatok rögzítése” ablakban, korábban lezárt jogosultság ismételt felvételénél az eddig inaktív „+” jel aktiválására is sor került. Ezáltal az egyszer már lezárt jogosultságok ismét felvehetővé váltak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom