További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Jávor András professzor iskolateremtő tevékenységét méltatta Nagy István agrárminiszter, a Debreceni Egyetem agrárkarán megrendezett konferencián.
Jávor András évek óta zászlóvivője az juhágazat megújulásának, meghatározó szerepe volt abban, hogy ma szakmaközi szervezete van a tenyésztőknek, amely perspektívát jelent az ágazatnak. A terület ugyanis nehéz helyzetben van, nem vonzó a fiatalok számára. A fejlődést pedig akadályozza a szakma megosztottsága. Jávor András kezei alatt számtalan szakember formálódott, akik meghatározzák a mai mezőgazdaságot, munkássága a magyar agráriumban múlhatatlan nyomot hagyott, ezért köszönet és hála – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Nagy István agrárminiszter a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar pénteki juhtenyésztési konferenciáján.
A tárcavezető bejelentette: a kormányzat új támogatási formát hirdetett meg a juhászatok további fejlesztésére. A kiskérődzők állatjóléti támogatása keretében mintegy 5 milliárd forint áll a tenyésztők rendelkezésre.
Hűség a szakmához, az egyetemhez, a hazához, alázat és elkötelezettség. Ez jellemezte Jávor András szakmai pályáját. Nagyon fontos, hogy ez a munkásság itt nem ér véget. A szakma ugyanis továbbra is számít fiatalos lendületére, hiszen az ágazatnak és az agráriumnak szüksége van a korszerű tudásra, ismeretekre – hangsúlyozta az ünnepi rendezvényen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke.
Szólláth Tibor, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja szerint Jávor András szakmai tevékenysége, életpályája meghatározta a megye, a régió és a Kárpát-medence mezőgazdaságának fejlődést.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja beszédében felidézte az agrárprofesszor szakmai pályáját.
Jávor András 52 éve koptatja a Debreceni Egyetem járdáit. A Debreceni Egyetemen folytatott kutató- és oktatómunkáját egész életében annak szentelte, hogy tudását átadja a hallgatóinak és a gazdáknak. Teljes odaadással dolgozott és dolgozik a ma is Debreceni Egyetemért. Jelentős eredményeket ért el a határon túli képzések megszervezésében, és sikerre vitte a határon túli agrároktatást és tanácsadást – sorolta Bács Zoltán kancellár.
Jávor András 2000 óta tölt be vezető beosztást a Debreceni Egyetemen. Négy évig volt a Mezőgazdaságtudományi Kar tudományos dékánhelyettese, négy évig az Agrártudományi Centrum tudományos centrumelnök-helyettese. 2007-től, tíz éven át töltötte be a Debreceni Egyetem oktatási, majd később általános rektorhelyettese pozíciót. 2017-től pedig rektori főtanácsadó. 2020- ig tevékenykedett a Multidiszciplináris Agrár- és Élelmiszeripari Kabinet elnökeként. Az Agrárkabinet élén azon dolgozott, hogy a Debreceni Egyetem sajátos agrárközpont lehessen a Kárpát-medencében. Jávor András 10 éve a Debreceni Egyetem sportklub, a DEAC elnöke.
1992-től a FAO kiskérődző szakértője, 1997-től a Magyar Tudományos Akadémia Köztestület tagja. 20 évig volt az Országos Juh Terméktanács elnöke. 2009-től megszűnéséig a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke. 2012-től az Országos Szaktanácsadási Bizottság elnöke. 2016-tól a Magyar Rektori Konferencia Határon túli Bizottságának alelnöke. Éveken át a Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara elnökségi tagja volt, majd országos küldött, az átszervezést követően pedig a megyei Együttműködés, fiatal gazda és innováció osztály elnöke. 2019-től a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság tagja. Az Élelmiszer Pharmapolis nemzetközi ezüst fokozatú klaszter elnöke.
Tudományszervező tevékenységének egyik legfontosabb eredménye az Állattenyésztési Molekuláris Biológiai Laboratórium megalapítása, amely ma a DE MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ keretein belül működik, és ahol jelenleg is dolgozik.
Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja (Kép: Debreceni Egyetem)
A magyar juhágazat tragikus helyzetben van. Drasztikus változástatásokra van szükség a fennmaradásához. A sertés-, a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztéshez hasonlóan a precíziós technológiák bevezetésére van szükség, valamint az ágazatban dolgozók ismereteit, tudását kell bővíteni. Csak így biztosítható méltó megélhetés a juhászok számára, és ezáltal tehető vonzóvá az ágazat a fiataloknak – hangsúlyozta szakmai előadásában Jávor András.
Az ünnepség végén Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja köszöntötte a MÉK új professor emeritusát, akinek Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes a kar Pro Facultate-díját adta át.
A rendezvényen bemutatták a Jávor András által szerkesztett „Juhtenyésztés haladóknak az extenzívtől a precíziósig” című könyvet, amely a juhágazat jövőjéről, módszereiről és fejlődési lehetőségeiről szól. A kiadvány a Debreceni Juhtenyésztési Műhely 22 szakemberének tudományos eredményeit mutatja be 402 oldalon. A könyv az Agrárminisztérium támogatásával, Nagy István agrárminiszter felkérésére született meg.
Forrás: Debreceni Egyetem
Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
1. példa
A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).
2. példa
Forrás: MVH
A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II. Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
1. példa
A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.
2. példa
3. példa
Forrás: MVH
Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.
A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.
A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.