Keressen minket

Mezőgazdaság

Májusi eső – ez kellene, de nagyon

OMSZ: Bár örömteli, hogy idén a Fagyosszentek meleget hoznak, nem hideget, viszont a májusi arannyal, a csapadékkal ismét sok a probléma. Mert az elmúlt napokban ugyan többfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban, de igen nagy területi változékonyság mellett jelentős területek maradtak szárazon. Sajnos a folytatásban sem valószínű országos, áztató eső, a pénteken és kedden várható hidegfrontok hoznak majd újabb elszórt záporokat. Ezen túl azonban száraz marad az idő.

A múlt hét második felétől mérsékelten meleg, záporos időben volt részünk. A gyakran megnövekvő gomolyfelhőzetből csütörtöktől keddig minden nap kialakultak az országban kisebb-nagyobb számban záporok, zivatarok. A csapadék mennyiségét nagy területi változékonyság jellemezte, kis területen belül is jelentős különbségek alakultak ki. Az elmúlt tíz nap zivataros időszakának csapadékmennyisége a 20 mm-t csak egy-egy felhőszakadással érintett foltban haladta meg, de 10 mm-nél nagyobb mennyiség is csak kevés helyen, főként a Dunántúl nyugati-északnyugati harmadán, az Északi-középhegységben és néhol az Alföldön esett (1. ábra).

1. ábra: 10 napos csapadékösszeg 2022. május 11-ig (mm) /Ábra: OMSZ/

Ugyanakkor nagy területen egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés eső hullott. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege ismét egyre nagyobb területen mutat hiányt az országban (2. ábra).

2. ábra: A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 11-ig (mm) /Ábra: OMSZ/

A talajok felszín közeli rétege a legtöbb helyen sokat veszített nedvességtartalmából az egy héttel korábbi állapotokhoz képest, de egy-egy hevesebb zápor által érintett helyen természetesen nőtt a nedvességtartalom, nagyok a különbségek az országban (3. ábra).

3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. május 10-én (%)

Például a már régóta száraz Kisalföld egy része is jól megázott, így Mosonmagyaróvár és a Győr melletti Pér is, miközben a két település között, így Győrzámoly térségében is folytatódott az aszály. A legszárazabb a fölső 20 cm-es réteg a Bodrogköz-Rétköz térségében, a Tisza-tó széles környékén, a déli határszélen és helyenként a Szigetközben. A mélyebb talajrétegek még tartalmaznak nedvességet, de az előző térségekben (Gyöngyös környékével kiegészítve) egyre nagyobb a probléma (4. ábra).

4. ábra : Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső 50 cm-es rétegében 2022. május 10-én (%) /Ábra: OMSZ/

A napi átlaghőmérséklet meghaladta az ilyenkor szokásos értékeket, az ország nagy részén a 22-25 fok közötti maximumok ezen a héten tovább emelkedtek, szerdán már 26-28 fokos értékek voltak a jellemzőek. A minimumok is 10 fok körül alakultak.

Az áprilisi csapadék és az egyre magasabb hőmérsékletek hatására az őszi vetések jellemzően szépen fejlődtek az elmúlt időszakban. Az őszi árpa már kalászol, a búzán megjelent a zászlóslevél, a repce virágzik (5. ábra).

5. ábra: Virágzó repce Miskolc térségében 2022. május 6-án (fotó: Kovács Attila OMSZ)

Ezeknek a növényeknek is nagyon jól jönne a csapadék, különösen ott ahol, nem esett az elmúlt napokban, de az ország nagyobb részén a mélyebb rétegekből még tudnak nedvességet fölszívni. Sokkal inkább szüksége lenne az áztató esőre a Miskolc környékén még 2-4 leveles napraforgónak (6. ábra)

6. ábra: Napraforgó Miskolc térségében 2022. május 6-án (fotó: Kovács Attila OMSZ)

és a többnyire 3 leveles kukoricának (7. ábra). Ez utóbbiból van olyan tábla, ahol a növény még ki sem kelt, és a poros talajban nem is jut nedvességhez.

7. ábra: Kukorica Miskolc térségében 2022. május 6-án (fotó: Kovács Attila OMSZ)

A gyümölcsfákon a terméskezdemények fejlődnek, mutatja magát a termés (8. és 9. ábra), az akác virágzása a héten helyenként már elkezdődik.

8. ábra: Kajszi terméskezdemények Miskolc térségében 2022. május 7-én (fotó: Kovács Attila OMSZ)

9. ábra: Mandula terméskezdemények Miskolc térségében 2022. május 7-én (fotó: Kovács Attila OMSZ)

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április második felére jellemző állapotot láthatjuk. Sajnos a felhőzet miatt most is sok az adathiányos fehér folt a térképeken, az azonban egyértelműen kivehető, hogy ekkorra már kizöldült az ország. A zöldülés mértéke azonban nem egyenletes. Az áprilisban is száraz kisalföldi tájakon, illetve Szeged környékén az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen is vörös foltok figyelhetők meg, ami a zöld tömeg mennyiségének csökkenését jelzi. Ez elég szokatlan áprilisban, és egyértelműen az aszály hatását mutatja. Az anomália térképen a nagy területre kiterjedő vörös foltok a vegetáció elmaradását jelzik a sokéves átlaghoz képest. Ez a jelenség főként középhegységeinkben, az erdőkkel borított területeken volt szembetűnő április végén.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 140 és 180 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 20-50 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor, de a sokéves átlagtól még mindig 10-30 foknappal elmaradnak. Bár a lemaradás csökken, de továbbra is azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál néhány nappal korábban, az ilyenkor a szokásosnál viszont ugyanennyivel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon* (10. ábra).

10. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. május 11-ig (részletes magyarázat a szövegben) /Ábra: OMSZ/

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május elején záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéknek megfelelő, de az ország nagyobb részén 70-120 mm-rel elmarad attól, sőt, néhol 170 mm körüli a hiány, azaz az ideális mennyiségnek csak a fele hullott le.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra).

11. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. május 11-ig (részletes magyarázat a szövegben) /Ábra: OMSZ/

Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket.  Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május első dekádjában csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál kevesebb csapadék hullott mostanáig, és vannak tájak, ahol már most kritikusan száraz a talaj felszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.

A következő egy hét során előre láthatólag két hidegfront érkezik északnyugat felől térségünkbe, egy pénteken, majd a második jövő hét kedden. Ez azt is jelenti, hogy országos, áztató, eső nem valószínű, csak záporok, zivatarok kialakulására lehet számítani elsősorban ezen a két napon. E miatt a csapadék mennyisége kevés lesz, a szükségesnél jóval kevesebb, területi eloszlása pedig egyenetlen lesz. Kisebb foltokban 10-20 mm is hullhat, de nagy területek várhatóan szárazon maradnak. A talaj az ország nagyobb részén tovább veszít nedvességtartalmából. Bár pénteken főleg északon visszaesik a hőmérséklet, de a hét végére visszatér a nyáriasan meleg idő. A keddi hidegfront hozhat majd jelentősebb lehűlést, a minimumok csütörtökre helyenként 5 fok alá csökkenhetnek.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Forrás: OMSZ

Mezőgazdaság

Debreceni agrárképzés a bankszektorban

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek

Lezárult a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság közös, négy régió banki szakembereinek szóló gyakorlatorientált képzése. Az oktatói program célja az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése volt.

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem meghatározó szerepet tölt be az agrárszakképzés és -felsőoktatás mellett az élethosszig tartó felnőtt képzésben is. A dinamikusan fejlődő agráriumban a szakembereknek szükségük van arra, hogy folyamatosan frissítsék tudásukat, és ez igaz a mezőgazdasági ágazatokkal együttműködő bankszektorra is. A DE AKIT mintagazdaságainak és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Központjának képzésein a mezőgazdaság széles spektrumát érintő, a szakemberek számára hasznos és a gyakorlatban jól felhasználható tudást adhatunk át – mondta el a hirek.unideb.hu-nak a képzés lezárása kapcsán Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, az AKIT főigazgatója.

A DE MÉK és AKIT képzésén a tiszántúli és tiszamenti térség, valamint az észak-alföldi és az észak-kelet magyarországi régió 80 szakembere vett részt, akik az egyhónapos kurzuson a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és az élelmiszeripar legújabb gyakorlatai tapasztalataival ismerkedhettek meg.

Hazánk második legnagyobb bankja az MKB Bank, amelynek agrár- és élelmiszeripari üzletágában mintegy 280 szakember dolgozik, akik hatékony munkavégzéséhez elengedhetetlen a mezőgazdaság működésének mélyreható ismerete. A Debreceni Egyetem egyedülálló lehetőséget biztosított számunkra. A képzéseken a modern agrárium folyamatait komplexen, rendszerként működve figyelhették meg a szakembereink. A megszerzett tudás pedig nélkülözhetetlen az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése érdekében – fejtette ki Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője.

Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője (Kép: DE)

Simon Attila kiemelte: a képzésben nagy hangsúlyt kapott az élelmiszeripari fejlesztések, szabályok, illetve előírások megismerése, mivel az ágazatba 2023-at követően 2–2,5-szer több támogatás érkezik, ez pedig jelenős terhet jelent a bankok számára.

Stündl László, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Kép: DE)

A DE stratégiai ága a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A DE MÉK feladata pedig, hogy az alapkutatás és oktatás mellett a mezőgazdasági vállalkozások számára a gyakorlatba azonnal átültethető tudást biztosítson. Az agrárium gördülékeny és hatékony működéshez folyamatosan szükséges a finanszírozás és a megújult tudásanyag.

Kép: DE

A DE MÉK és AKIT a régió vállalkozásainak és a pénzügyi szektor szakembereinek képzésével nagyban segíti az ágazat fejlődését – tette hozzá Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A banki szakemberek a képzés során egyebek mellett megismerkedtek a precíziós gazdálkodás és a  termesztéstechnológia folyamataival, az állattartó telep működésével valamint az élelmiszeripari üzemek tervezésének és engedélyeztetésének összetett rendszerével.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált

Agrárminisztérium: Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált. (Kép: Feldman Zsolt Facebook oldala)

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 24-i ülésén vett részt, ahol az agrárminiszterek az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válsághelyzetről tárgyaltak. Miután Ukrajna a világ egyik legnagyobb exportőre, a háború következményei súlyos élelmezésbiztonsági problémákat okoznak, elsősorban a harmadik országokban. A kieső termelést pótolni kell, ezért az Európai Uniónak – mint a mezőgazdasági termékek nettó exportőrének – erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését. Ehhez azonban elengedhetetlen az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményező intézkedések és kezdeményezések újragondolása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Feldman Zsolt a jelenlegi helyzetet elemezve az intézkedések újragondolásával kapcsolatba úgy fogalmazott: ez különösen igaz az elvárt zöld ambíciószintre és a Zöld Megállapodásban a mezőgazdaság számára meghatározott célokra, amelyek végrehajtása mértékadó szervezetek által készített tanulmányok szerint az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését vetítik előre. A jelenlegi válságos helyzetben nem kockáztathatjuk az élelmezésbiztonságot, ezért újra kell gondolni és az új helyzethez kell igazítani a gazdákkal szemben elvárt „zöld ambíciószintet” csakúgy, mint a Zöld Megállapodásban foglalt célokat – fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte, hogy ugyanezt a megközelítést kellene követni a nemrégiben bejelentett uniós válságtámogatások kapcsán is. Ezek felhasználását olyan környezeti fenntarthatósági feltételekhez köti az Unió, amely sok nehéz helyzetben lévő sertés- és baromfitartó számára elérhetetlenné teszik ezeket a támogatásokat.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Válasz az alaptalan vádakra: nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra.

Fruitveb: A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.  

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra. A magyar zöldség, és gyümölcs jó minőségű és egészséges. (Kép: Fruitveb)

A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)

Egyetlen írás sem említ meg egyetlen konkrét növényvédőszer-hatóanyagot, és nem közöl egyetlen konkrét mérési eredményt sem. Mindössze néhány példára alapozva von le olyan sommás és a teljes európai zöldség-gyümölcstermesztésre vonatkozó következtetést, miszerint „a zöldségek és gyümölcsök szennyezettek, mérgezők”. Ebben a formában a nevezett irományokat alaptalannak, szándékosan, vagy csak tudatlanságból fakadóan túlzónak és megtévesztőnek tartjuk, ami kimeríti a hitelrontás tényét, különösen így, a szezon kezdetére időzítve.

Ezekkel az írásokkal szemben a valóság az, hogy a növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja. Ez a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer, melynek célja, hogy a legkisebb kockázatokat is elkerüljük. Tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon szigorú jogszabályi előírások vannak fajonként és hatóanyagonként a megengedett hatóanyag-maradék szintjére vonatkozóan. Ez az a hatóanyagszint, amely az emberi egészséget abszolút nem veszélyezteti. Tény továbbá, hogy ilyen készítmények nélkül szinte lehetetlen zöldséget és gyümölcsöt előállítani, mert a kórokozók és kártevők tömege pusztítaná el azokat. A humán gyógyászatban alkalmazott, gyakran teljesen hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik aztán meghatározott idővel kiürülnek a szervezetünkből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is. Ezek a növényi gyógyszerek is lebomlanak mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek. Valóban vannak olyan zöldség-gyümölcs tételek, amelyekben a határérték alatti, elhanyagolható mennyiségű hatóanyag még található, de az messze a jogszabályilag előírt szint alatt van. Az ilyen mintákat nem lehet „túlzóan szennyezettnek” tekinteni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A zöldségek, gyümölcsök rost-, vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns és egyéb bioaktív hatóanyag-tartalmának az emberi egészségre kifejtett nagyon pozitív hatásai összemérhetetlenül magasabbak, mint amennyi esetlegesen a megtermelésükkel járó anyaghasználat számlájára negatív hatásként írható. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a védelem hiányában megfertőződött növényeken megjelennek a fertőzést okozó patogén gombák, melyek másodlagos anyagcseretermékei az emberekre és állatokra nézve is nagyon veszélyes toxinok. Ezek sokkal veszélyesebbek az egészségünkre, mint a kifogásolt anyagok.

Mindezek fényében nem tudjuk elfogadni az alaptalan, szakmaiatlan, túlzó és általánosító kijelentésekkel teli cikkeket. Azok félrevezetik a fogyasztót, és számottevő erkölcsi és anyagi károkat okoznak a tisztességes kertészek széles tömegének, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy – a káros időjárási hatások felszaporodása miatti növekvő termelési kockázatok, a munkaerőhiány és a termelési költségek jelentős növekedése ellenére – minőségi élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára.

Forrás: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet

Tovább olvasom