Mezőgazdaság
Méhkímélő technológia alkalmazása gabonafélékben virágzás idején
Nébih: Gabonafélékben is figyelmet kell fordítani, hogy virágzáskor a növényvédő szeres kezeléseket méhkímélő technológia szerint végezzük!
Az előírás szerinti növényvédő szer felhasználás biztonságos és nem okozhat méhmérgezést. (Kép: Nébih)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)
Bár a kalászos növények nem mézelő növények, a háziméhek, a vadméhek és a magányos méhek is látogathatják a táblákat pollen gyűjtés céljából. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) útmutatása alapján a gabonákat is méhekre attraktív, vagyis méheket vonzó kultúrának kell tekinteni. A gabonafélék (pl. búza, árpa, rozs) virágzása során a méhek tömeges jelenlétének kicsi ugyan az esélye, de nem nulla! Éppen ezért a méhek kíméletét szem előtt tartva, virágzás időszakában – kifejezetten ide értve azt az esetet is, amikor a táblán, vagy annak szegélyében gyomnövények virágoznak – méhekre kifejezetten kockázatos, vagy méhekre kifejezetten veszélyes besorolású növényvédő szert kijuttatni tilos!
A méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerek – amennyiben ezt az engedélyokiratuk lehetővé teszi – csak méhkímélő technológiával alkalmazhatók: a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig.
A szabályos, előírás szerinti növényvédő szer felhasználás biztonságos és nem okozhat méhmérgezést. Ha azonban a növényvédő szer kijuttatás méhelhullást okoz, azt a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes kormányhivatalnak.
A Nébih javasolja az érintetteknek, hogy a permetezést megelőzően mindig kérjék ki növényorvos, növényvédelmi szakmérnök iránymutatását, illetve olvassák el a felhasználni kívánt készítmény címkéjét, valamint az engedélyokiratát, amelyek megtalálhatóak a Nébih honlapján.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Január 31-ig kell rögzíteni a tavalyi adatokat a Nébih elektronikus permetezési napló felületén
A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg.
A növényvédelmi kezelések nyilvántartására és adatszolgáltatására vonatkozó előírásoknak megfelelően, a gazdálkodóknak továbbra is jogszabályi kötelezettsége az adatszolgáltatási feladatok határidőre való teljesítése. Az adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus Gazdálkodási Napló rendszerébe (eGN) kell feltölteni. A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a Magyar Államkincstár (MÁK) felé.
Fotó: NÉBIH
A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezeléseket legkésőbb 2026. január 31-ig szükséges rögzíteni az elektronikus felületen. Ez az adatszolgáltatási határidő – valamennyi támogatási programban való részvételtől függetlenül – minden gazdálkodóra vonatkozik.
Fontos hangsúlyozni, hogy a permetezési adatokat elegendő kizárólag a Nébih elektronikus rendszerében rögzíteni. Nem szükséges a MÁK felületén is adatot szolgáltatni a növényvédelmi kezelésekről annak, aki az eGN felületen eleget tesz ezen kötelezettségnek. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a MÁK részére.
A hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a hatályos rendelet ⃰ alapján a permetezési adatok feltöltése kötelező. Az adatszolgáltatás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén növényvédelmi bírság szabható ki. A gazdálkodóknak kiemelten fontos a határidők betartása és az adatok pontos rögzítése a jogszabályi megfelelés és az esetleges szankciók elkerülése érdekében.
Kapcsolódó jogszabály:
⃰43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Több mint 2900 milliárd forint jutott el a gazdákhoz az új agrártámogatási ciklusban
A rendelkezésre álló 3150 milliárd forintos keretösszegből már csaknem 2900 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg a gazdálkodók számára.
A magyar agrárium tavaly is bizonyította a kitartását: a gazdálkodók minden nehézség ellenére folyamatosan helytálltak, és ehhez a kiszámítható, jól tervezett agrártámogatási háttér is hozzájárult – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Mezőgazdaság
A Balaton jegén tükröződött a sarki fény
Az Aurora Borealis fénye még a magyar tenger jegét is megvilágította.
Olyan erős geomágneses vihar érte el a Földet hétfő este, hogy az Aurora Borealis fénye még a magyar tenger jegét is megvilágította.
A hét első napjának estéjén egy G4-es besorolású geomágneses vihar érte el bolygónkat. A Napból kiszakadt, töltött részecskékből álló plazmafelhő nagy sebességgel jutott el a Földig, melynek részecskéi be is léptek a magnetoszférába. A szakemberek G4-es erősségű viharra adtak ki figyelmeztetést, ami az ötfokozatú skálán a „súlyos” kategóriát jelenti.
Fotó: Pixabay
A sarki fény ennek megfelelően hazánk egén is megjelent, bár csak onnan látszik, ahol nem borult az ég, illetve nem borította be köd a tájat.
A Balaton déli partján viszont több kameránk is megörökítette ezt a nem mindennapi jelenséget. Az Aurora Borealis nemcsak pirosas-vöröses-lilás színben ragyogta be az elmúlt pár órát, hanem a zöldes árnyalatok is megjelentek, ami szintén azt jelzi, hogy nagyon erős geomágneses vihar érte el a Földet, így már a légkör alacsonyabb rétegében elhelyezkedő oxigén atomok is gerjesztődnek a Napból érkező töltött részecskék hatására.
Webkameráink a Balaton déli partján pedig pazar felvételeket készítettek erről a rendkívül látványos fényjátékról.
Tudtad?
Míg a pirosas, rózsaszínes árnyalatok több mint 300 kilométeres magasságban alakulnak ki, addig a sarki fény zöld színe alacsonyabb, általában 100 és 300 kilométer közötti magasságban jön létre a Föld légkörében. Ez a szín akkor keletkezik, amikor az oxigén atomok kölcsönhatásba lépnek a Napból származó töltött részecskékkel. A zöld szín tehát a mostanihoz hasonló, nagyon erős geomágneses viharok esetén tud megjelenni hazánk égboltján.
Forrás: Időkép
Január 31-ig kell rögzíteni a tavalyi adatokat a Nébih elektronikus permetezési napló felületén
Partról süllőzni a Dunán
Énekesmadarak a Mercedes csomagterében
Ragadozóvadászat a gyakorlatban
Több mint 2900 milliárd forint jutott el a gazdákhoz az új agrártámogatási ciklusban
A Balaton jegén tükröződött a sarki fény
Hóolvadás előtti vízvisszatartásba fogtak Borsóhalmán
A vadlovakat nem viseli meg a téli hideg a Hortobágyon
Madároduk készülnek Szolnokon – önkénteseket várnak a természetvédők
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Engedély nélkül
Vadászati visszanéző: 2025. május
Vadászjegy-érvényesítés 2026-2027
Vadgazdálkodást érintő törvénymódosítások – a belterületi vadállománytól a zártkerti vadtartásig
Visszanéző (1975): Beszámoló egy váratlan vadász zsákmányról
