Keressen minket

Mezőgazdaság

Régi-új szakon záróvizsgáztak a Debreceni Egyetem agrárkarán

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Debreceni Egyetem: Letették záróvizsgájukat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar osztatlan, ötéves mesterszakon végzett agrármérnök-hallgatói. A kar előremutató képzésfejlesztése révén 2004 óta ők az elsők, akik a klasszikus 5 éves szakon végeznek.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Kép. Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

Az ötéves osztatlan agrármérnöki képzést a Bolognai rendszer bevezetését követően 2000-ben váltotta fel a mezőgazdasági mérnöki BSc- és a specifikus MSc-képzés a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (MÉK). A mezőgazdasági vállalatok munkaerőpiaci igényeit figyelembe véve a MÉK 2017-ben indította újra a szakot, amelyen idén huszonketten végeztek.

Az osztatlan agrármérnök képzést nevezhetjük klasszikusnak, de ma már inkább multifunkcionalitását emelném ki. Az öt év alatt a hallgatók megtanulnak mindent, ami egy közepes- vagy akár egy nagyméretű gazdaság működtetéséhez szükséges. Az itt megszerzett tudással egy ember át tudja látni egy több lábon álló mezőgazdasági vállalkozásban a biológiai alapokat, a technológiai, az üzemgazdasági folyamatokat, a munkaszervezést, a pénzügyeket és a gépi szükségleteket. Emellett a most végzett hallgatóink nagy hangsúlyt fektettek tanulmányaik alatt az új precíziós technológiák megismerésére. A mai magyar agráriumban olyan sokoldalú tudással rendelkező fiatalokra van szükség, akik átlátják a folyamatokat, megtalálják a rendszer hibáit és azokra mérnöki megoldásokat tudnak adni – fejtette ki Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Stündl László szerint az agrárium teljes vertikumára jellemző a munkaerőhiány, az ágazatban végbemenő modernizáció és gépesítés pedig megköveteli a képzett munkaerőt. A DE MÉK ezeket a folyamatokat követte, amikor újragondolta a képzési struktúráját, és hiánypótló képzéseket indított.

Az oktatási rendszer frissítése és fejlesztése tovább folytatódik. Elképzeléseink szerint a jelenlegi portfólióban szereplő precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzésünkből előbb alap- (BSc), majd mester- (MSc) szakot indítunk. Az új állategészségügyi mérnökképzéssel egyebek mellett az állat szaporodásbiológia területén kíván továbbfejlődni a kar. Emellett a MÉK képzési kínálata az élelmiszerhigiéniai mérnök MSc-vel is bővül várhatóan 2023 szeptemberétől – sorolta a kari vezető.

A folyamat eredményességét mutatja az ötéves osztatlan agrármérnök képzés sikere is, az elmúlt években folyamatosan nőtt a szakra jelentkezők száma. A most végzett 19 hallgató helyét 2022 szeptemberében már 60-an veszik át.

Pepó Péter, a DE MÉK Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, szakfelelős. (Kép. Debreceni Egyetem)

Az elmúlt 10 év legfontosabb és legjobb döntése volt a képzés újraindítása. A munkaerőpiac felől hatalmas volt a nyomás, valamint az igény az osztatlan 5 éves mesterszakra visszavezetésére. A BSc-én végzett hallgatók közül sajnos kevesen folytatják tanulmányaikat a mesterképzésben. Az osztatlan szakot azok választják, akik mélyebben szeretnék megismerni az agrárium folyamataival, tanulmányaikat követően képesek lesznek bekapcsolódni a technológiai fejlesztésekbe és az oktatásba, valamint a kutatásban, arról nem is beszélve, hogy erről a szakról egyenes út vezet a doktori képzésbe is – fejtette ki Pepó Péter, a DE MÉK Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, szakfelelős.

A képzési rendszer megújításának részeként 15 év után, 2021 szeptemberében indította újra halgazdálkodási szakirányú továbbképzési szakát (halászati szakmérnök) az agrárkar. Az egy éves képzés végén 15 fő tett most záróvizsgát.

Szűcs István, a DE GTK Gazdálkodástudományi Intézetének vezetője. (Kép. Debreceni Egyetem)

A szakirányú diplomával rendelkezőknek szóló képzés a jövőben másfél évesre, azaz három félévesre bővül. A diákjaink az első két félévben természettudományi és biológiai alapismereti tárgyakon túl műszaki és technológiai, valamint gazdálkodási és üzemvezetési ismereteket szereznek. A harmadik félévben üzemlátogatásokat szervezünk a hallgatóknak, és ekkor készítik el a szakdolgozatukat is. Az üzemlátogatások során tógazdasági és intenzív üzemi haltermeléssel, valamint halfeldolgozással rendelkező gazdaságokat keresünk fel. Debrecenben egyedül álló módon a hallgatók elkészítik egy tógazdasági haltermeléssel foglalkozó hazai vállalkozás éves működési tervét, mely egy olyan szintetizáló jellegű munka, melyhez a biológiai, technológiai és a gazdasági jellegű ismeretekre egyaránt szükség van – fejtette ki Szűcs István, a DE GTK Gazdálkodástudományi Intézetének vezetője, a szak vezető oktatója.

Hozzátette: a harmadik félévben a hallgatók egy olyan országjáráson vesznek részt, ahol megismerkednek a hazai halgazdálkodási ágazat meghatározó szereplőivel, ezzel is kiegészítve az iskolapadban szerzett elméleti ismereteket.

Forrás: Debreceni Egyetem

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom