Keressen minket

Mezőgazdaság

Megemlékezés és tiszteletadás a Debreceni Egyetem agrárkarán – GALÉRIÁVAL

Prof. Dr. Kerpely Kálmán akadémikusra emlékeztek a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán

Közzétéve:

Prof. Dr. Kerpely Kálmán akadémikus, volt debreceni gazdasági akadémiai igazgató halálának 82. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött közös megemlékezést tartott pénteken a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint a Kerpely Kálmán Doktori Iskola és a Kerpely Kálmán Szakkollégium a Professzor szobránál a Böszörményi úti Campus parkjában.

Prof. Dr. Kerpely Kálmán akadémikusra emlékeztek a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán. (Fotó: Illés Árpád, Ragán Péter, DE-MÉK)

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Dr. Kerpely Kálmán felsőfokú tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián, a keszthelyi Gazdasági Tanintézetben, ezt követően a halle-wittenbergi egyetemen végezte. Rövid megszakítással 1898-től egészen 1912-ig dolgozott igazgatóként a Debreczeni Gazdasági Tanintézet, majd annak jogutódján a Debreczeni Gazdasági Akadémián. Ezzel párhuzamosan 1897-től az általa szervezett debrecen-pallagpusztai Magyar Királyi Dohánykísérleti Állomás első igazgatójaként is tevékenykedett egészen 1920-ig. Igazgatói munkáját az alaposság és a következetesség, valamint a kollegiális segítőkészség jellemezte. De nemcsak munkatársait segítette, hanem hozzájárult az intézmény hazai, majd később nemzetközi elismertségéhez is. Vezetőként növelte az oktató karral szemben támasztott elvárásokat, és különös hangsúlyt fektetett a kutatómunka erősítésére. Igazgatósága alatt a debreceni akadémia rohamos fejlődésnek indult, csakúgy, mint a hozzátartozó tangazdaság. Folyamatosan emelkedett az oktatás színvonala, mélyebb és szélesebb tudományos tevékenység valósult meg, és egyre erősebbé vált a termelő nagyüzemek és az intézmény kapcsolata. Dr. Kerpely Kálmán irányítása alatt Debrecen-Pallagon egy olyan mai szóval élve modern egyetemi campus jött létre, mely nemzetközi szinten is párját ritkította. Bár Debrecen városából 1920-ban Budapestre került tudományos tevékenysége haláláig erősen Debrecenhez kötötte – fogalmazott nyitóbeszédében Fekete István.

Fotó: Illés Árpád, Ragán Péter, DE-MÉK

Kerpely Kálmán akadémikus életpályájának rövid ismertetését követően a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar nevében Stündl László dékán emlékezett. Kiemelte, hogy nem véletlen a megemlékezésül választott nap, ugyanis 82 évvel ezelőtt pontosan ezen napon 1940. június 24.-én hunyt el Kerpely Kálmán agrokémikus, növénynemesítő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki közel fél évszázadon át volt a hazai- és a nemzetközi agrárfelsőoktatás és kutatás egyik legkiemelkedőbb alakja,  akinek több mint 28 éven át tartó aktív debreceni tevékenysége elévülhetetlen érdemeket szerzett a debreceni agrárfelsőoktatás számára.

A Franchi fegyverkatalógust a fényképre kattintva lehet elérni!

Karunk számára kiemelt fontossággal bír a hagyományápolás és egyben a tiszteletadás, melynek egyik számunkra legfontosabb megjelenési formája, hogy a campusunkon felállított példaképül szolgáló jeles, iskolateremtő professzoraink szobra előtt közösségi módon megemlékezést teszünk. A megemlékezések kiváló alkalmat teremtenek hallgatóink alma mater iránti kötödésének erősítésében, olyan érzelmi alapok kialakításában, amellyel tanítványaink bátran hirdetik „mi debreceni agrárosok vagyunk”!

Fotó: Illés Árpád, Ragán Péter, DE-MÉK

Hisszük, hogy az egyetemi oktatásban nem csupán a szakmai ismeretek legmagasabb szintű átadására van szükség, a szemléletformálás is legalább olyan jelentőséggel bír. A szemléletformáláshoz pedig szükség van elődeink, neves professzoraink által hátra hagyott gazdag szellemi örökségünk ápolására, gondozására, a jövő generációk számára történő átörökítésre. Kerpely Kálmán Professzor Úr életpályája mind a mai napig fundamentumként, lámpásként szolgál, és iránymutatást ad mindennapi szakmai tevékenységünk alakításában – fogalmazott Stündl László.

A megemlékezés keretében Nagy János prorektor úr a Kerpely Kálmán Doktori Iskola és a Szakkollégium nevében elmondta, hogy Kerpely Kálmán kutatói és pedagógiai tevékenysége Debrecenben bontakozott ki igazán. Tudományos munkássága több tudományág metszéspontján bontakozott ki. Kutatásai főként a talajerőpótlás és a műtrágyázás növényélettani szempontú vizsgálatára irányultak, hozzájárult egyes kultúrnövények agrotechnikai eljárásainak fejlesztéséhez, továbbá jelentős munkásságot fejtett ki a dohány és a rozs nemesítése terén. A műtrágyázás első magyarországi népszerűsítői közé tartozott. Pályája során behatóan tanulmányozta a talaj fizikokémiai tulajdonságait és a termőszintben lezajló folyamatokat, a talaj tápanyag- és vízforgalmát. Kérdésfeltevéseivel arra kereste a választ, hogy az egyes talajművelési eljárások egyfelől miként befolyásolják a terméshozam nem pusztán mennyiségi, de minőségi javulását, másfelől hogyan járulnak hozzá a talaj nedvességtartalmának megőrzéséhez.

Fotó: Illés Árpád, Ragán Péter, DE-MÉK

Kerpely Kálmán közel fél évszázadon keresztül volt a hazai mezőgazdasági szakoktatás egyik legkiemelkedőbb alakja, aki a Földművelésügy Minisztérium felkérésére a XX. század elején komoly szerepet vállalt a magyarországi gazdasági tanintézetek akadémiákká szervezésében, illetve a kor akkori kívánalmainak leginkább illeszkedő tantervek kidolgozásában. A debreceni agrárfelsőoktatásért végzett önzetlen, fáradhatatlan és kimagasló tevékenysége okán, mind a mai napig hálás szívvel és megbecsüléssel gondol a debreceni egyetemi polgárság Kerpely Kálmán elévülhetetlen munkásságára – fogalmazott beszédében Nagy János.

A megemlékezésen végül Stündl László dékán úr a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, míg Nagy János Prorektor úr és tanítványa Izsó-Szabó Atala a Kerpely Kálmán Doktori Iskola és a Kerpely Kálmán Szakkollégium nevében helyezett el koszorút.

 

Írta: Fekete István, DE-MÉK

Fotó: Illés Árpád, Ragán Péter, DE-MÉK

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Mezőgazdaság

Lassú, de folyamatos növekedés jellemzi a napraforgó termelői árát

Adatokat közöltek a napraforgó piacáról:

Published

on

Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,7 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A várható felhasználás 55,4 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,8 millió tonna lehet.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Tallage tájékoztatása szerint az Európai Unióban 8,4 millió tonna (–15 százalék) napraforgómagot takaríthatnak be az idén. Franciaországban a csapadékos időjárás miatt elhúzódott az aratás. Az összes termés 1,6 millió tonnára tehető, ami 21 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Romániában 20 százalékkal 1,7 millió tonnára, Bulgáriában pedig 18 százalékkal 1,5 millió tonnára csökkent a kibocsátás az idén.
Magyarországon az AM tájékoztatása szerint 2,5 tonna/hektáros termésátlaggal 1,7 millió tonna napraforgómagot takarítottak be a gazdák az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 224,7 ezer forint/tonna (+63 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 206,4 ezer forint/tonna (+62 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők november utolsó hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 214 ezer forint/tonna (+62 százalék) volt.

A napraforgómag heti termelői ára Magyarországon (2022-2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 24. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megjelent az egyedi szaktanácsadási szolgáltatásokat támogató kiírás

Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel

Published

on

Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel a gazdálkodóknak nyújtott egyedi szaktanácsadási szolgáltatások támogatására, ezzel segítve az ágazati szereplőket a klimatikus, piaci és technológiai tényezők miatt mind gyorsabban változó körülmények közötti helytállásban – jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Az „Egyedi tudásátadási szolgáltatások támogatása” című felhívás középpontjában azon egyéni szaktanácsadók, szaktanácsadó szervezetek támogatása áll, amelyek a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjei részére egyedi tanácsadás keretében szaktanácsadási szolgáltatást nyújtanak.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint a szaktanácsadás szakmai tudást, kutatási eredményeket, digitális megoldásokat, valamint jó gazdálkodási gyakorlatokat közvetít a gazdák felé. A tudásátadás kulcsszerepe abban rejlik, hogy a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszeripar területén is a szakmai és technológiai ismeretek bővítésére van szükség, elősegítve a gazdaságok fejlődését, termelékenységük optimalizálását.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy legfeljebb 214 millió forint támogatás biztosítható egyéni szaktanácsadók, valamint szaktanácsadó szervezetek részére, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett. A gazdálkodók a támogatott szaktanácsadást térítésmentesen vehetik igénybe különböző tématerületeken, mint például precíziós gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, erdőgazdálkodás.

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. február 5-től lesz lehetőség, de a támogatott tevékenység korábban is megkezdhető, ugyanis a 2024. december 7-től folytatott szaktanácsadás is elszámolható. A kiírás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági gépberuházások 52 százalékát erőgépekre fordították

Az AKI adatokat közölt a mezőgazdasági gépbeszerzésekről:

Published

on

Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 135,2 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2024. január–szeptember időszakban, ez 41 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 70,1 milliárd forintot fordítottak, ami 3 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest.

Fotó: AKI

A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 66 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás fele. A 2024. január–szeptemberi időszakban az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése 8, illetve 9 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A mezőgazdasági termelők a jelentős visszaesés ellenére továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 52 százalékát tette ki. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 30, a gabonakombájnok pedig 10 százalékos részarányt képviseltek.

A mezőgazdasági végfelhasználóknak értékesített erő- és munkagépek megoszlása (értékben) 2024. I–III. negyedévben

További információk e témában a Mezőgazdasági gépek forgalma 2024. I-III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom