Mezőgazdaság
Öntözni mindenki tud! Vagy mégsem?
NAK: A nyári hónapok kiemelt hangsúllyal szerepelnek a növények életében. Az elmúlt hetekben bekövetkező aszályos időszak szinte provokálta e cikk megírását, és a címének keletkezését, azon keresztül, hogy a nyári szinte perszelő melegben a termesztett kertészeti kultúrnövényeink vízért kiáltanak. A termesztett kertészeti növényeink a táplálkozásunk szempontjából kiemelt jelentőségűek, de a kertünkben, teraszainkon, balkonládákban lévő növényeink is nélkülözhetetlenek az életfeltételeink és közérzetünk, egészségi állapotunk fenntartása szempontjából.
A fotó illusztráció. Fotó: Pixabay
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)
Tehát gondolhatnánk nincs más dolgunk, mint megfogni az öntözőkannát, vagy a locsolóslag végét, vagy elindítani a kút szivattyúját és a szórófejeken, vagy a csepegtető testeken a víz elindul. Azonban ez korántsem ennyire egyszerű folyamat és sokkal összetettebb kérdés, hogy a helyes öntözési gyakorlatot kialakítsuk. A víz kétélű fegyver, ahogy egy neves kertészprofesszortól hallottam, ha nincs, amikor kell, akkor végzetes lehet, viszont, ha van, de nem megfelelő minőségű és nem jól alkalmazzuk akkor is gyakran visszafordíthatatlan károkat okoz a növénynek. Így néhány gyakorlati tudnivalóval a teljesség igénye nélkül kívánunk hozzájárulni és a figyelmet felkeltve a helyes öntözési gyakorlat kialakításához.
Az első és legfontosabb kérdés, hogy milyen vízzel öntözünk, illetve, honnan nyerjük a vizet. A víz a növények életben tartásához nélkülözhetetlen, a minősége viszont a tápanyagok hasznosulása miatt fontos tényező. Furcsa paradox helyzet alakul ki gyakran, hogy rendszeresen öntözünk, de nem ismerjük az öntöző vizünk minőségét, és azt vesszük észre, hogy sárgul, leromlik, és pusztul a növényünk. Mielőtt valamilyen kártételre gondolnánk és nem ismerjük a vizünk összetételét, akkor először a vizet vizsgáljuk meg, mert gyakorta ez okozza a problémát és a későbbiekben is állandó gondot fog jelenteni a növény és a gazdálkodó életében. Tehát a vízminőségnek döntő szerepe van mind a termesztésben mind a közvetlen környezetünkben lévő növények életében. A víz kémhatása a pH értékének változása termesztés közben hatással lesz a növények minőségére. Az alacsony pH gátolja a létfontosságú tápelemek felvételét, mint a kalcium, kálium, magnézium és molibdén. Ugyanakkor az alacsony pH növeli a toxikusságot, mert egyes nyomelemek túl könnyedén szívódnak fel. Túl nagy pH mellett más anyagok, például a foszfátok és más fontos nyomelemek válnak felvehetetlenné a növény számára. A víz keménysége, mely röviden az oldott kalcium és magnézium koncentrációja szintén fontos tényező, mert a kemény víz emeli a föld, vagy termesztőközeg pH értékét. A kedvező lágy víz, vagy savazó hatású termékkel kezelt víz ellenben csökkenti a pH értékeket a gyökérzónában. A harmadik fontos paraméter a víz elektromos áram vezető képességét fejezi ki, rövidítve EC. Ezt milliSiemen/centiméterben, 25C fokon mérik. A vezetőképesség tulajdonképpen az oldott sótartalmat mutatja. A sóban gazdag, azaz magas EC értékekkel rendelkező talaj akadályozza a tápelemek hatékony felszívódását, akár közvetlenük is árthat a növényeknek.
A megfelelő vízmennyiség és vízminőség mellett a növényeknek elegendő tápanyagra van szükségük a megfelelő növekedéshez, de leginkább az számít, hogy a tápanyagok, hogyan szívódnak fel, ugyanakkor a növények csak vízben oldott tápsókat képesek felvenni. A gyökerek felelősek 90%-ban a tápanyagok felszívódásáért, pontosabban a gyökérzetben található fehér gyökérszőrök, melyek kb. három hétig élnek, majd ujjak fejlődnek, feltéve, ha kedvezőek a termesztési körülmények. Ezért fontos az egészséges gyökérzet fenntartása és a növénytermesztés elsődleges feladata biztosítani az optimális víz és tápanyagfelvételt. Ahogy az életben itt is a tápanyagok egyensúlyára kell törekedni. Ha valamelyik tápelemből vagy vízből hiányt szenved a növény, a növekedés leáll, elszíneződéssel jelez.
Ábra: NAK
A 19. században Justus Freiherr von Liebig vegyészprofessor állt elő a „minimum elvvel” korszakalkotó felfedezéssel, ami kimondja, hogy a növekedést nem a rendelkezésre álló tápanyagok összes mennyisége, hanem a legkisebb arányban rendelkezésre álló tápanyag mennyisége szabja meg, melybe a víz, mint limitáló faktor is beletartozik. Az öntözővíz minősége még egyszer hangsúlyozzuk nagyon fontos tényező, évenként vizsgáljuk meg. A kutakból is gyakran évszakonként eltérő vízforrásból nyerik az öntözővizet, amihez hozzá kell igazítani megfelelő formában a tápanyagokat is. Bíztatunk minden kedves olvasót, gazdálkodót bátran öntözzenek, de mindig tudják, hogy mivel.
Forrás: Komma László – NAK
***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több, mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Abrakolnak Békés vármegyében, Zsadányban, a Turbucz-család tanyáján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitika meghatározó és Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró támogatási konstrukció a termeléshez kötött támogatások rendszere. 2022. év végén 4,5 milliárd forintot már előleg formájában kifizettek a juhágazat számára, a napokban pedig több, mint 7.000 állattartó részére érkezik csaknem 5,5 milliárd forint támogatás.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
Az Agrárminisztérium ismét felhívja az érintettek figyelmét, hogy a termeléshez kötött támogatások összetett szabályrendszerét foglalja össze a minisztérium és az Agrárkamara közös kiadványa „Termeléshez kötött támogatások” címmel, ami az általános információk mellett sorra veszi a növénytermesztéshez, illetve az állattenyésztéshez tartozó termeléshez kötött támogatásokat is. A kiadvány elérhető a tematikus KAP honlapon, a https://kap.mnvh.eu/publications címen. Ezen felül a gazdálkodóknak érdemes megtenniük mindent az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben lévő adatok naprakész biztosítása érdekében, az idei évi egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése miatt.
AGRÁRMINISZTÉRIUM
Kiemelt cikk
DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért
Kutatást indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a hazai méhészet ökológiai és gazdasági fenntarthatóságáért. A kutatást a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetéből Prof. Dr. Szűcs István egyetemi tanár vezeti, amelyben Feketéné Ferenczi Alíz doktorandusz egy online kérdőívet dolgozott ki, amellyel modellezik a magyar méhészet helyzetét. A kutatás operatív munkájába a kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet adjunktusa, Bauerné Dr. Gáthy Andrea is részt vesz. A kutatók – a kitöltők anonimitása mellett – a méhészek véleményére kíváncsiak, hogy milyen technikai és technológiai színvonalon, milyen területen dolgoznak a méhekkel.
Kajszibarack virágon nektárt gyűjtő méh Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Magyarország napjainkban is, egyes vetőmagágazatokban, a világ legfontosabb államai között szerepel. Ehhez az ágazat szereplői, a kedvező talaj-, és klimatikus viszonyok mellett, bizonyos kultúrákban, a méhészetnek is kiemelkedő szerep jut, ha úgy vesszük, stratégiai jelentősége megkerülhetetlen a vetőmagtáblák beporzásában.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
Mindezek mellett látni kell azt is, hogy a méz, mint élelmiszer, egyben a legfontosabb bevételi forrása a méhészeknek. A debreceni egyetem kutatói a kérdőívben arra is szeretnének válaszokat kapni, hogy valójában mennyien lehetnek a csak hobbi méhészek, de az igen részletes kérdéssor arra is keresi a válaszokat, hogy milyen betegségekkel vagy éppen milyen eszközökkel, milyen területeken dolgoznak a magyarországi méhészek?
Forrás: Debreceni Egyetem GTK
Az alábbi kérdőív kitöltésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar munkatársai minél több méhészt szeretnénk elérni, hogy megismerjék helyzetüket, véleményüket és ezáltal a kutatás eredményei a méhészeti ágazat érdekeit szolgálhassák.
Kérjük, járuljanak hozzá egy kitöltéssel a kutatás sikerességéhez!
A kérdőív kitöltése körülbelül 20-25 percet vesz igénybe! A kérdőív kitöltése névtelenül történik!
A kérdőív elérhetősége:
http://mehecske.magano.hu/index.php/773531?lang=hu
Köszönettel:
Feketéné Ferenczi Aliz
PhD hallgató
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet
Prof. Dr. Szűcs István
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet
Bauerné Dr. Gáthy Andrea
andjunktus
Debreceni Egyetem GTK, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet
Mezőgazdaság
Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL
A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én.
A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én. A fórum joghallgatókat, ügyvédeket, az ágazattal gyakorlati értelemben is foglalkozó szakembereket, gazdálkodókat ültet egy asztal köré.
Balról Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára érkezik a II. Miskolci Agrárjogi Fórumra. Fotó: Miskolci Egyetem
A Miskolci Egyetemen tavaly első alkalommal megrendezett agrárjogi fórum az osztatlan közös földtulajdon témájával foglalkozott. A mostani a 2023-ban induló vidékfejlesztési támogatásoknak a kérdését vette górcső alá, de áttekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyokat érintő aktuális változásokat is – világította meg a fórum aktualitását Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A rendezvényt megnyitó első előadóként többek között azt elemezte, hogy az elmúlt évtized agrárpolitikai döntései és a támogatások milyen hatással voltak a termőföld értékének alakulására, az ágazat jövedelmezőségére, a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztésekre, a banki finanszírozásra és a nemzeti szabályozásra.
A közös agrárpolitika stratégiai tervének részleteiről Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára adott tájékoztatást, míg annak magyarországi vonatkozásait és a földforgalmi szabályok változásait Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője, Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára és Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese elemezte a szakmai találkozón.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
A földtörvényről és a nemzeti földalapról szóló törvényben bekövetkezett változásokat Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője ismertette.
„A változásokat a valós élet diktálja. Új programok előtt áll a magyar birtokpolitika, árverések előkészítése folyik, illetve a természetvédelmi területeken a korábbi haszonbérleti pályázatok helyett lehetőség nyílik a kijelölésekre is. Az agrárium szereplői mindig kíváncsiak arra, hogyan és milyen viszonyrendszerben működnek, ugyanakkor nagyon fontos észrevételeket is adnak a jogalkotók felé” – értékelte a Miskolci Agrárjogi Fórum szerepét.
A találkozó kerekasztalbeszélgetéssel zárult.
Nyikes Zita
Miskolci Egyetem
Kommunikációs és Beiskolázási Igazgatóság
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Kapitális szürkeharcsákat fogtak a Lehőczi holtágon – Galériával
DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért
Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL
Vadászokra támadt
782 millió forint a vadgazdálkodás támogatására
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
Rétisast fényképeztek Nagykanizsán – Galériával
Megkezdődik a Natura 2000 gyepekhez kapcsolódó támogatás kifizetése
Egyre erősebbek az agrárkapcsolatok Georgia és hazánk között
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
Farkas támadt egy erdészre Csehországban
Farkas tűnt fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
Gímszarvasok Marcaliban + videó
Dámszarvasokat fényképeztek Nógrád vármegyében – Galériával
Nyestkutyát hoztak terítékre a Jászságban
Nyestkutyát hoztak terítékre Farmoson – GALÉRIÁVAL
Ragadozóvadászok találkoztak Somogytúron
JOG: A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés módosítása
