Keressen minket

Mezőgazdaság

Hetedik alkalommal rendezték meg Fertőszentmiklóson a megyei szántóversenyt

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A VII. Győr-Moson-Sopron Megyei Szántóverseny a fertőszentmiklósi Szüreti Fesztivál keretében, 2022. szeptember 24-én került megrendezésre a, a Fertőszentmiklós és Környéke Gazdakör, a Győr-Moson-Sopron Megyei Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete szervezésében. Szombat délelőtt három kategóriában mintegy húszan mérték össze tudásukat.

Fotó: Szalay Károly – www.kisalfold.hu

A verseny helyszínén, Fertőszentmiklós határában, a 85-ös főút mellett már kora délelőtt gyülekeztek a különböző méretű és teljesítményű traktorok és a lelkes szurkolók. A szántóversenyre a lovas fogattól a legnagyobb erőgépekig három kategóriában lehetett nevezni: 2-3-4-es ágyeke, 3-4-es váltva forgató eke és fogatos eke. Utóbbit látványosságként, nosztalgiából vették be a programba.

Fotó: Szalay Károly – www.kisalfold.hu

– Mintegy húszan vesznek részt a versenyben. Sokan érkeztek a környékről, de a megye szinte minden szeglete képviselteti magát egy-egy indulóval. Nemcsak a versengésről szól ez nap, a győzelemnél sokkal többet jelent a személyes találkozás. Sok tapasztalatot, szakmai tudást szereznek a gazdák, amely által eredményesebb munkát végezhetnek – mondta Németh Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

Fotó: Szalay Károly – www.kisalfold.hu

– A szántóföldi gazdálkodás alapja a jó minőségű szántás. A régi gazdák is a szántásban bíztak, azt mondták: fontos, hogy mindig fekete legyen a föld, ne teremjen meg benne a gyom – mondta Kovács Jenő, a Fertőszentmiklós és Környéke Gazdakör elnöke, a VII. Győr-Moson-Sopron Megyei Szántóverseny ötletgazdája és főszervezője. – Örömömre szolgál, hogy az agrárkamara, a gazdakörök és gazdaszervezetek, valamint a fertőszentmiklósi önkormányzat a kezdetektől támogatja a rendezvényt – tette hozzá.

A versenyen első alkalommal indult Papp Márton, aki édesapja, Papp Gábor nyomdokaiba szeretne lépni, ő ugyanis a korábbi években háromszor is megnyerte kategóriájában a versenyt.

– Bizonyítani szeretnék magamnak és a családnak, azért jelentkeztem – mondta a 18 éves fiatal, aki a soproni VasVillában gépésznek tanul, de szabadidejében rendszeresen besegít a családi vállalkozásba.

A versenyen a zsűri nem az időt méri, a minőséget díjazza. Azt, hogy a szántás egyenletes és megfelelő mélységű legyen, valamint a szármaradványok aláforgatása is megtörténjen – tudtuk meg a Szabó Lajos főfalugazdásztól a zsűri elnökétől, aki Kiss Csillával, a megyei agrárkamara igazgatójával és Németh Márton nyugdíjas gazdálkodóval végezte a zsűrizést.

A díjkiosztót a szüreti fesztivál keretében, a fertőszentmiklósi kulturális és szabadidőközpontban tartották meg. Az eredményhirdetést színes, lovas, traktoros, kisvonatos szüreti felvonulás előzte meg, utána pedig zenés szórakoztató műsor és utcabál kezdődött.

Fotó: Szalay Károly – www.kisalfold.hu

 

Eredmények

I. Kategória: Ágyeke

  1. Kisalföldi ASZC Csukás Zoltánm Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola
  2. Brányi Márton és Farkas Botond
  3. Kóbor Imre, Bak Roland és Németh Gábor

II. Kategória: Váltva forgató eke

  1. Kovács Krisztián
  2. Papp Márton
  3. Szűcs Szabolcs

Az Egyéb kategóriában öten indultak, volt lovas eke, kerti kapálógép és két veterán kis traktor. Mivel ezt nehéz összehasonlítani, a zsűri mindenkit jutalomban részesített, értékelve, hogy a modern gépek mellett a hagyományos eszközökkel is versenybe szálltak.

Forrás: www.kisalfold.hu – NAK

Fényképek: Szalay Károly

Mezőgazdaság

Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a várható európai napraforgótermésről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon a 2023/2024. gazdasági évben, ez 4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A globális kibocsátás 2 millió tonnával múlhatja alul az 59,9 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 4 millió tonna körül alakulhat a 2023/2024. évi szezon végén.

A napraforgómag heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

A Tallage szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbit kissé meghaladó területet, 4,9 millió hektárt foglalhat el a napraforgómag az idén. A közép-európai tagországokban az enyhe márciusi időjárás kedvezett a vetés előkészítésének. Az EU-ban a napraforgótermés az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladhatja meg 2024-ben, 10,7 millió tonna lehet.

Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 145,8 ezer forint/tonnáért (–16 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 138,3 ezer forint/tonnáért (–18 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 140,6 ezer forint/tonna (–17 százalék) volt.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza

Print Friendly, PDF & Email

Több állattartó telepen igazolták a madárinfluenza vírus jelenlétét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van. A hatóság a madárinfluenza újbóli jelenléte miatt ismételten felhívja az állattartók figyelmét a járvány elleni védekezés fontosságára.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Békés vármegyei Tótkomlós településen található, több mint 44 000 példányt számláló pecsenyekacsa-telepen, a Pusztaföldváron a mintegy 1 500 állatot tartó tenyészlúdtelepen, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsöd településen lévő, nagyjából 20 ezres példányszámú állománnyal rendelkező hízópulykatelepen idegrendszeri tünetek és  megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban.

A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból vett mintákból.
A hatóság időközben Tótkomlós településen további két ‒ egy pecsenyekacsákat, valamint egy pecsenyeludakat tartó ‒ telepen is kimutatta a vírus jelenlétét.

Valamennyi érintett állomány felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül a járványügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet, továbbá megállapította a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. Békés vármegyében sor került a megfigyelési körzet kiterjesztésére.

A fenti esetek is alátámasztják, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor (újra) megjelenhet. Az ágazat, a fogyasztók és a hatóság közös érdeke a járvány megállítása. A Nébih ennek érdekében továbbra is arra kéri az állattartókat, hogy szigorúan és következetesen tartsák be a járványvédelmi előírásokat.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A sertés termelői ára 8 százalékkal emelkedett

Print Friendly, PDF & Email

A KSH adatokat közölt a sertéságazatról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 60 százalékkal nőtt (3,2 ezer tonna) 2024 januárjában a 2023. januári mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Albánia voltak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élősertés-behozatala 5 százalékkal 6,3 ezer tonnára bővült, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 34 százalékkal emelkedett (13 ezer tonna), értéke 38 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport volumene 14 százalékkal (14 ezer tonna) bővült, értéke 29 százalékkal volt nagyobb. A sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Ausztriából és Lengyelországból származott.

A hazai termelésből származó vágósertésa) heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 860 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 márciusában, 8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 1,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024 márciusában 2023 azonos hónapjához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom