Mezőgazdaság
Negyedével csökkent az élelmiszerpazarlásunk
Nébih: 2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

Fotó: Nébih
A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. A kutatók eddig 3 alkalommal, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték meg EU-s módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban. Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként évi 65,5 kg élelmiszerhulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kg-ra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kg.
A mérések tehát javuló tendenciát mutatnak. Különösen látványos eredményt értünk el a pékáruknál: 5 év alatt fejenként 3,1 kg-mal sikerült csökkenteni az éves elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét, de a készételekkel is sokkal takarékosabban bánunk, e kategóriában a csökkenés 2,6 kg/fő/év volt. Utóbbi fejlődés ellenére a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok (10,7 kg/fő/év) vezetik. Ezt a friss zöldségek és gyümölcsök (4,5 kg/fő/év), valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk (3,4 kg/fő/év) követik, de a tejtermékekből is nagy mennyiség (2,4 kg/fő/év) kerül a szemetesbe.
Szeptember 29. az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja, így különösen örömteli, hogy a felmérések alapján a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. Az összes élelmiszerpazarlása azonban még így is tetemes, évi 245.000 tonna. A feleslegesen megvásárolt élelmiszerekből további 450.000 ember lakhatna jól egy éven keresztül napi 3 bőséges étkezéssel számolva. Ezért is kiemelten fontos a folyamatos edukáció, amelyben hatékony segítséget nyújtanak a Nébih Maradék nélkül programjának felületei. A legfrissebb pazarlás-megelőző tippgyűjtemény már elérhető a program weboldalán: https://maradeknelkul.hu/2022/09/28/apro-lepesekkel-az-elelmiszerpazarlas-csokkenteseert/
További érdekességek
- Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek. Éppen ezért az ENSZ fenntarthatósági céljai között szerepel, hogy felére kell csökkenteni a háztartások élelmiszerpazarlását 2030-ig.
- A kutatásból kiderült, hogy egyre többeket foglalkoztat az élelmiszerhulladékok környezetbarát elhelyezésének módja: 5 év alatt csaknem 7%-kal növekedett a komposztálásra kerülő maradékok aránya.
- A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35.000 Ft értékű élelmiszert pazarol el. Ha nem változtattunk volna a fogyasztói szokásainkon, vagyis a 2016-os pazarlási szintet tartottuk volna, akkor ez az összeg 44.000 Ft lenne. Fejenként tehát átlagosan 9000 Ft-ot spóroltunk meg a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
A Nyírségben jártak a szegedi erdész technikusok

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
November első hetében a 13. évfolyam tanulói Fodorné Volford Bettina és Filó Bernát kíséretében tanulmányi úton vettek részt a Nyírségben. A kirándulás során betekintést nyerhettek a Nyírerdő Zrt. felépítésébe, működésébe – tájékoztatott a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum.

A nyírségi homokon a szegedi erdészek.
Az első napon a Hajdúhadházi Erdészet gondoskodott a szakmai programokról. Janicsák Lénárd, iskolánk volt tanulója segítségével végzőseink megismerték az erdészeti csemetetermesztés kihívásait. Délután terepi séta következett, melynek során a helyi erdészek feladataiból láthattak pillanatképeket.

Az alföldi erdőgazdálkodás bemutatása a Nyírségben.
Nagy Igor, erdészeti igazgató egész nap szakmai gondolatokkal egészítette ki a hallottakat. Kihangsúlyozta, hogy a Nyírerdő Zrt. életében kiemelkedő szerepet játszik az akác fafaj, amely kétségtelenül a térség aranyának számít.

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Másnap a Halápi Erdészethez utaztak, délelőtt megnézték a Nagycserei Fatelepen végzett munkafolyamatokat, délután pedig egy erdei séta során különböző korú és összetételű állományokat vettek szemügyre. A szakmai tartalmakról Asztalos István, erdészeti igazgató gondoskodott.

A szaporítóanyag előállítás, nevelés egy fontos szelete a szektornak.
Nagy öröm volt számunkra, hogy a tanulmányi utat több olyan személy is segítette, akik iskolánkban szerezték meg végzettségüket. Büszkeséggel tölt el minket, hogy belőlük felelősségteljes, komoly szakemberek váltak. Janicsák Lénárd, a Hajdúhadházi Csemetekert vezetője, Papp Levente Soma és Madar Ádám pedig, kerületvezető erdész a Nyírerdő Zrt.-nél.
Írta: Fodorné Volford Bettina
Fotó: Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
2026 a Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve, támogatva ezen ökoszisztémákat és azokat, akik a legelőket fenntartják
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja
Róma, 2025. december 3. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) hivatalosan bemutatta a Legelők és Pásztorok 2026-os Nemzetközi Évét – egy globális kampányt, ami a legelők és a legeltető állattartás a fenntartható mezőgazdaságban, a biodiverzitás megőrzésében és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességben játszott alapvető szerepére hivatott felhívni a figyelmet.

© FAO/ Attila Kisbenedek
A szárazföldi területek mintegy felét teszik ki legelőterületek, például a füves területek, szavannák, bozótosok, sivatagok, láprétek vagy hegyvidékek. Közép-Ázsia sztyeppéi, Afrika szavannái, az Alpok és a Pireneusok Európában és az Andok hegység Dél-Amerikában, illetve a préri az Amerikai Egyesült Államokban csak néhány ismertebb példa. Egyedi állat- és növénygazdagsággal bírnak és fontos szolgáltatásokat végeznek, mint a szénmegkötés vagy a vízszabályozás.
Megélhetést és kulturális hovatartozást biztosítanak pásztorok millióinak és folyamatos változásban vannak az emberek és állatok mozgásától függően.
A pásztorok ezen tájak fontos felelősei. Világszerte közel 1 milliárd állat (birka, kecske, szarvasmarha, tevefélék, jak, ló, rénszarvas és bivaly) él a felügyeletük alatt, hozzájárulva az élelmezésbiztonsághoz, továbbá megőrizve az ökoszisztémákat, a kulturális örökséget és a helyi, ősi tudást.
Azonban ezen ökoszisztémák növekvő nyomás alá kerültek az aszály, áradások és más klimatikus jelenségek, illetve a talajromlás, állati betegségek és a földhasználatért folyó versengés miatt, amik akadályozzák a mobilitásukat és az életmódjuk folytatását. Csak egy példa: miközben a legelők talaj szervesszén-tartalmának 30%-ért felelősek globálisan, becslések szerint mintegy 50%-uk leromlott állapotban van.
A római bemutatón a FAO főigazgatója, Csü Tong-jü is felszólalt, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi év egy lehetőség a közös cselekvésre.
„Meg kell hallgatnunk és támogatnunk a nőket, fiatalokat és a pásztorokat, hogy részt vehessenek a legelőkre és a megélhetésükre kiható döntésekben. Gyakran a véleményüket mellőzik és a hozzájárulásukat alábecsülik. Meg kell óvnunk a legelőket a felelős gazdálkodás, helyreállítás, befektetések és ezen embereknek nyújtott megfelelő támogatás révén” – mondta a FAO főigazgatója.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Az afrikai sertéspestis elleni küzdelem alapja a szabályok betartása
A járvány megfékezése közös ügy. A siker kulcsa a szigorú járványvédelmi szabályok betartása.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása. Bár a vírus emberre nem jelent veszélyt, a házisertéseket és a vaddisznókat halálosan megfertőzi, és gyors terjedése súlyos gazdasági károkat okozhat. A járvány megfékezése közös ügy, amelyben a siker kulcsa a szigorú járványvédelmi szabályok betartása.

Fotó: NAK
Mit kell tudni az afrikai sertéspestisről?
A szabályok betartása: nem opció, hanem kötelesség
A védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés, ami csak akkor működik, ha minden szereplő – gazdák, vadászok, szállítók, kirándulók –betartja a járványügyi előírásokat. Ezek nemcsak ajánlások, hanem törvényileg szabályozott kötelezettségek:
- A sertéstartást be kell jelenteni a hatóságoknál.
- A beteg vagy elhullott állatokat haladéktalanul jelenteni kell az állatorvosnak.
- Csak állatorvosi igazolással rendelkező állatot szabad vásárolni.
- A sertéseket tilos állati eredetű ételmaradékkal, vagy frissen kaszált zöldtakarmánnyal etetni.
- Higiéniai szabályok szigorú betartása: tiszta munkaruha, fertőtlenítés, idegenek kizárása az állattartó udvarból.
- Kizárólag engedélyezett, nyomon követhető forrásból származó takarmány használható.
- A saját termesztésű takarmányt minimum 30–90 napig tárolni kell felhasználás előtt.
- Rendszeres, dokumentált rágcsáló- és rovarirtás szükséges.
- A zárt vagy megfelelően elkerített tartás elengedhetetlen a fertőzések távoltartásához.
- A gazdasági udvarban csak kijelölt személyek mozoghatnak, kizárólag fertőtlenítés után.
Összefogás nélkül nem megy
Az állategészségügyi hatóságok munkája csak akkor lehet eredményes, ha a gazdák, vadászok, élelmiszerszállítók és a lakosság is betartják az előírásokat. Az afrikai sertéspestis nem ismer határokat. Döntsünk a felelősségteljes védekezés mellett!
Legyen mindennapi rutinja a járványvédelemben! – tekintse meg a tudnivalókat összefoglaló INFOGRAFIKÁT és VIDEÓT is!
Forrás: NAK


