Keressen minket

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Kiemelt cikk

Szigorú ellenőrzéseket rendelt el Magyarország az ukrán gabonára

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében – közölte Nagy István agrárminiszter.

Szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében Fotó: Agro Jager News

A tárcavezető kifejtette, újra és újra, mindig bebizonyosodik, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak, Brüsszel nem hallja meg az európai gazdák hangját. Nem hagyhatjuk, hogy a magyar gazdákat hátrány érje amiatt, hogy egy szolidaritási folyosó nem megfelelően működik. A tárcavezető hangsúlyozta, nagyon szigorú minőségellenőrzést rendel el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében. Nagy István leszögezte, hogy továbbra is minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont, ami a magyar piacra érkezik, azzal a gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhat csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Hozzátette, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.

A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Brüsszel azonban nem segít, és továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás, mely tartósan enyhe és esős időt okozott, az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és átlag körüli hőmérséklet. A hét végétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

A múlt hét közepétől bár több időjárási front is átvonult hazánk fölött, ezek nagyobb csapadékot nem hoztak. A heti csapadékösszeg jellemzően 3 mm alatt maradt. Azonban az elmúlt 30 és az elmúlt 90 nap is országszerte jóval csapadékosabb volt a sokéves átlagnál (1., 2. ábra), ez alól csak Sopron térsége kivétel, ahol domborzati okok miatt a délnyugatról érkező nedves levegőből csak kevés csapadék esik.

1. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. február 1-ig (mm)

Az ország döntő részén az elmúlt három hónap csapadéktöbblete 80-130 mm között alakul. A talajok felső egy méteres rétege telített állapotban van, a bő egy hetes csapadékszünet időt adott a víz mélyebb rétegekbe való szivárgására, és az alföldi belvíz kiterjedésének csökkenésére.

2. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. február 1-ig (mm)

A hőmérséklet az elmúlt héten csökkent a korábbiakhoz képest: a múlt hét második felében az átlag körül alakult, majd január utolsó és február első napján ismét nagy területen 10 Celsius fok közelébe melegedett a levegő (3. ábra).

3. ábra Maximum hőmérsékletek 2023. február 1-én (Celsius fok)

Éjszakánként többször előfordultak fagyok, ami az idei januárban már-már ritkaságnak számított. A leghidegebb reggel hétfőre alakult ki, ekkor -1 és -9 fok közé hűlt le a levegő (4. ábra). Az elmúlt 30 nap átlaghőmérséklete 3-6 fokkal haladta meg a szokásos értéket (5. ábra). Eddig a télen számottevő talajfagy nem alakult ki, néhány kevésbé felhős éjszakán tudott megfagyni a talaj fölső néhány centiméteres rétege.

4. ábra Minimum hőmérsékletek 2023. január 30-án (Celsius fok)

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföldön foltokban vízborítás van a vetésekben (6. és 7. ábra), amelyet egy ideig tűrnek a növények, de ha ez elhúzódik, akkor kipusztulnak.

6. ábra Sentinel-2 műholdkép Mezőtúr – Dévaványa térségéről 2023. 01. 31-én (látható tartomány a kék szín kiemelésével, így a belvíz világos lilás árnyalatban, szabálytalan foltokban látható a mezőgazdasági táblákon)

A tartósan enyhe idő nem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak.

7. ábra Sentinel-2 műholdkép Túrkeve térségéről 2023. 01. 31-én (látható tartomány a kék szín kiemelésével, így a belvíz világos lilás árnyalatban, szabálytalan foltokban látható a mezőgazdasági táblákon)

A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is tart.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra).

8. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. február 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett.

9. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. február 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél ekkor sem érkezett meg.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben kétszerese annak.

A folytatásban erős lehűlés érkezik, de előtte pénteken még egy kiterjedt csapadékzóna vonul át hazánk fölött hóval – esővel vegyesen. Szombattól pedig már sarkvidéki eredetű légtömeg kezdi elárasztani nagy sebességgel, viharossá fokozódó széllel a Kárpát-medencét. Szombaton még előfordulhatnak záporok, ezt követően aztán a jövő hét közepéig már kicsi a csapadék esélye és több órás napsütés is várható. Az egy heti összcsapadék többnyire 2 és 10 mm között valószínű. A hőmérséklet csúcsértéke nagy területen csak kevéssel 0 fok fölött, vasárnaptól északkeleten az alatt várható. A hét utolsó napjától szigorodnak az éjszakai fagyok is, helyenként -10 fok alá is csökken a hőmérséklet. A jövő hét első fele lehet a tél eddigi leghid

Forrás: OMSZ

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől* a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről. Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet, melynek először a 2023-as kezelések összesítésével 2024. január 31-ig kell majd eleget tenniük az érintetteknek – tájékoztatott a Nébih.

Hidas permetezőgép Fotó: Agro Jager News

Január 1-jétől az elektronikus gazdálkodási napló felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében (ÜPR – https://upr.nebih.gov.hu/) lesz elérhető KAÜ-s azonosítást követően. Az ÜPR-be belépve az ügyfelek közvetlenül a főoldalról indíthatják majd az e-GN-t, míg az ügykatalóguson az alábbi útvonalon érik el a rendszert: Növény és talaj > Agrárkörnyezet-védelem> Elektronikus gazdálkodási napló beküldése.

Az elektronikus permetezési napló kitöltéséhez készített útmutató hamarosan felkerül a Nébih oldalára, emellett közvetlenül a felületen a beviteli mezők mellett található információs gombok is segítik az ügyfeleket az adatrögzítésben.

Forrás: Nébih

Elektronikus permetezési napló – jelentési kisokos

VIDEÓ ->

 

Forrás: Nébih

Tovább olvasom