Mezőgazdaság
Az új közös agrárpolitika jelentős forrással segíti a gazdákat
Sokféle választási lehetőséget kínál az új, 2023-2027 közötti uniós támogatási időszakban a közös agrárpolitika a magyar gazdák számára. Az új szabályok megismertetése most a legfontosabb feladatok közé tartozik- fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, a Keszthelyen tartott agrárfórumon.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán kifejtette: habár az EU-ban kevesebb forrás jut az agrárpolitikára a mostani költségvetési ciklusban, Magyarországon a rendelkezésre álló támogatások összege jelentősen nő, köszönhetően a kormány által, a nemzeti költségvetésből nyújtott 80 százalékos hazai kiegészítésnek.
A gazdálkodók számára most a legfontosabb a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó új feltételek megismerése, hiszen 2023-ban már ezek alapján kell alakítaniuk gazdálkodási gyakorlatukat. A közös agrárpolitika új időszakára vonatkozó, 2021-ben megszületett uniós megállapodás legfontosabb következménye a környezeti fenntarthatósági alapfeltételek erőteljesebbé válása. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik az állandó gyepterület fenntartási aránya, a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása, de új feltételek vonatkoznak a lejtős területeken zajló gazdálkodásra is a talajerózió megakadályozására – mondta. Ugyancsak az újdonságok között említette a 10 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében a talajvédelmi és növényegészségügyi okokból új vetésforgó szabályokat, a minimálisan megkövetelt talajborítás előírását. Kiemelte a pihentetett földterületekre vonatkozó minimális elvárásokat és az inváziós gyomok elleni védekezés erősítését előíró szabályozást is.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az 5300 milliárd forintnyi uniós forrással kapcsolatban kijelentette: “nem brüsszeli ingyen kenyérről van szó”. Mint fogalmazott, az unió olyan elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal szemben, amelyeket a gazdálkodók számára kompenzálni kell. A KAP második pillérébe tartozó támogatási lehetőségekről kifejtette: annak minden negyedik forintját a magyar kormány biztosítja, az EU történetében még nem volt példa hasonló nagységrendű támogatásra egyik tagállam részéről sem.
Az agrárkamara elnöke kifejtette, hogy a 2891 milliárd forintnyi összeg 52 százalékát gazdaságfejlesztésre szánják, 38 százalékát agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekre fordítják, 8 százalékot az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékot pedig a Natura 2000-es területek védelmére. Kiemelten kezelik a fiatal gazdákat és a kistermelőket, 100 milliárd forint jut a támogatásukra – sorolta Győrffy Balázs. A mezőgazdasági üzemek fejlesztésére pályázatonként 15 millió forintot nyerhetnek a jelentkezők, de az energiafüggőség csökkentésére szolgáló zöldberuházásokat is támogatják legfeljebb 15 millió eurós összegig. Az agrárkamara elnöke kitért arra is, hogy Hódmezővásárhelyen január 1-jétől földadót vetnek ki. A különösen súlyos aszály után “komoly érzéketlenségnek” nevezte a hektáronként 10 ezer forintos adót, ami inflációnövelő vagyonadó, aminek határozott elutasításaként indítottak aláírásgyűjtést.
Nagy János, a Nemzeti Földügyi Központ elnöke felidézte, hogy 2015-16-ban az állami földértékesítési program keretében országosan 23,6 ezer darab 3 hektár alatti földrészletet hirdettek meg összesen 25,2 ezer hektárnyi területre, de a felajánlott területeknek csupán 60 százaléka kelt el, átlagosan 1115 ezer forintos átlagáron. Árveréses értékesítés során 12,5 ezer darab földrészletet, azzal 254 ezer hektárt hirdettek meg, amelynek 70 százaléka talált vevőre, 1573 ezer forintos hektáronkénti átlagáron. Akkor arra számítottak a döntéshozók, hogy jellemzően a bérlők lesznek a vásárlók, de a három hektár alatti területek bérlőinek csak 16 százaléka vásárolt a kisebb birtokrészletekből, az árverések során pedig 14 százalék, aminek elsősorban a tőkehiány volt az oka, illetve az, hogy az állami haszonbérletek kedvező konstrukciók voltak és maradtak – ismertette. Nagy János a jelenleg zajló, Gazdát a földnek! program eddigi tapasztalatairól azt mondta: a 10 hektár alatti földek hirdetményes értékesítésének öt üteme zárult le eddig, amelynek során 14 ezer földrészletet, azaz 17,5 ezer hektárt hirdettek meg, ezeknek 48 százalékára érkezett ajánlat, 1291 ezer forintos átlagáron. Ez nem sokkal haladja meg a 2016-ban zárult időszak értékesítési átlagárát.
Forrás: Agrárminisztérium
Mezőgazdaság
Kuvaszok segítik a polgárőrök munkáját
Kiképzett kuvaszokkal segítik a polgárőrök munkáját.
Fel kell hívni a figyelmet a kuvaszokra, ismertté kell tenni őket, mert azt szeretnénk, ha minél többen magyar kutyafajtát választanának, mikor házi kedvencet szeretnének maguknak – jelentette ki V. Németh Zsolt, magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos az Országos Polgárőr Szövetség részére felajánlott három kuvasz kölyök átadásakor, Dunakeszin.
Kölyök kuvaszok Fotó: Agrárminisztréium
A miniszterelnöki biztos elmondta, az agrártárca célja az, hogy ezek a kutyafajták szeretettek, kedveltek legyenek. A program rávilágít arra, hogy ennek a gyönyörű megjelenésű, méltóságot sugárzó kutyafajtának régi “funkcióját”, az őrző-védő tevékenységet a 21. századi körülmények között is kiválóan lehet alkalmazni.
Fotó: Agrárminisztérium
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az Agrármisztérium 2 millió forinttal járult hozzá a kutyák megvásárláshoz és kiképzéséhez. Kitért arra is, hogy a tárca több ponton is kapcsolódik ehhez az ágazathoz. Mint tenyésztési hatóság, jóváhagyja a tenyésztési programokat, emellett a Génmegőrzési Stratégia végrehajtásáért is felelős. A harmadik kapcsolódás pedig a hungarikumok ügye. Mikor magyar nemzeti értékekről beszélünk, akkor nemcsak az érinthetetlen, üvegbúra alatt őrzött tárgyakra, “vasárnapi” elemekre gondolunk, hanem a magyar életmód védelmére is. Azt szeretnénk, hogy az értékekhez való ragaszkodás az életünk részévé váljon. Mind ételek tekintetében, mind viseletben, vagy jelen esetben, a magyar kutyafajtákban – tette hozzá.
Forrás: Agrárminisztérium
Mezőgazdaság
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több, mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Abrakolnak Békés vármegyében, Zsadányban, a Turbucz-család tanyáján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitika meghatározó és Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró támogatási konstrukció a termeléshez kötött támogatások rendszere. 2022. év végén 4,5 milliárd forintot már előleg formájában kifizettek a juhágazat számára, a napokban pedig több, mint 7.000 állattartó részére érkezik csaknem 5,5 milliárd forint támogatás.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
Az Agrárminisztérium ismét felhívja az érintettek figyelmét, hogy a termeléshez kötött támogatások összetett szabályrendszerét foglalja össze a minisztérium és az Agrárkamara közös kiadványa „Termeléshez kötött támogatások” címmel, ami az általános információk mellett sorra veszi a növénytermesztéshez, illetve az állattenyésztéshez tartozó termeléshez kötött támogatásokat is. A kiadvány elérhető a tematikus KAP honlapon, a https://kap.mnvh.eu/publications címen. Ezen felül a gazdálkodóknak érdemes megtenniük mindent az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben lévő adatok naprakész biztosítása érdekében, az idei évi egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése miatt.
AGRÁRMINISZTÉRIUM
Kiemelt cikk
DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért
Kutatást indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a hazai méhészet ökológiai és gazdasági fenntarthatóságáért. A kutatást a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetéből Prof. Dr. Szűcs István egyetemi tanár vezeti, amelyben Feketéné Ferenczi Alíz doktorandusz egy online kérdőívet dolgozott ki, amellyel modellezik a magyar méhészet helyzetét. A kutatás operatív munkájába a kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet adjunktusa, Bauerné Dr. Gáthy Andrea is részt vesz. A kutatók – a kitöltők anonimitása mellett – a méhészek véleményére kíváncsiak, hogy milyen technikai és technológiai színvonalon, milyen területen dolgoznak a méhekkel.
Kajszibarack virágon nektárt gyűjtő méh Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Magyarország napjainkban is, egyes vetőmagágazatokban, a világ legfontosabb államai között szerepel. Ehhez az ágazat szereplői, a kedvező talaj-, és klimatikus viszonyok mellett, bizonyos kultúrákban, a méhészetnek is kiemelkedő szerep jut, ha úgy vesszük, stratégiai jelentősége megkerülhetetlen a vetőmagtáblák beporzásában.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
Mindezek mellett látni kell azt is, hogy a méz, mint élelmiszer, egyben a legfontosabb bevételi forrása a méhészeknek. A debreceni egyetem kutatói a kérdőívben arra is szeretnének válaszokat kapni, hogy valójában mennyien lehetnek a csak hobbi méhészek, de az igen részletes kérdéssor arra is keresi a válaszokat, hogy milyen betegségekkel vagy éppen milyen eszközökkel, milyen területeken dolgoznak a magyarországi méhészek?
Forrás: Debreceni Egyetem GTK
Az alábbi kérdőív kitöltésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar munkatársai minél több méhészt szeretnénk elérni, hogy megismerjék helyzetüket, véleményüket és ezáltal a kutatás eredményei a méhészeti ágazat érdekeit szolgálhassák.
Kérjük, járuljanak hozzá egy kitöltéssel a kutatás sikerességéhez!
A kérdőív kitöltése körülbelül 20-25 percet vesz igénybe! A kérdőív kitöltése névtelenül történik!
A kérdőív elérhetősége:
http://mehecske.magano.hu/index.php/773531?lang=hu
Köszönettel:
Feketéné Ferenczi Aliz
PhD hallgató
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet
Prof. Dr. Szűcs István
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet
Bauerné Dr. Gáthy Andrea
andjunktus
Debreceni Egyetem GTK, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet
MESE: 23. rész – Az utolsó sakálhajtás és a bajba jutott fülesbagoly
Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben
Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász
Kuvaszok segítik a polgárőrök munkáját
Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Kapitális szürkeharcsákat fogtak a Lehőczi holtágon – Galériával
DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért
Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL
Vadászokra támadt
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
Farkas támadt egy erdészre Csehországban
Farkas tűnt fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
Gímszarvasok Marcaliban + videó
Dámszarvasokat fényképeztek Nógrád vármegyében – Galériával
Nyestkutyát hoztak terítékre a Jászságban
Nyestkutyát hoztak terítékre Farmoson – GALÉRIÁVAL
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
JOG: A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés módosítása
