Keressen minket

Mezőgazdaság

Ismertető az őszi vetésszerkezetet érintő HMKÁ-előírások változásairól

Változás történt az őszi vetésszerkezetet érintő HMKÁ-előírásokban

Közzétéve:

Az Agrárminisztérium többször, legutóbb júniusban tájékoztatta a gazdálkodókat az európai gazdatüntetések hatására év közben született uniós szabályegyszerűsítés hazai megvalósításáról.

Fotó: AM

02025-től jelentős könnyítés érkezik: a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége – így a parlagé is – megszűnik, csak néhány kisebb korlátozás marad fenn. A vetésváltásra és terménydiverzifikációra, valamint a parlagra vonatkozó legfontosabb szabályokat az agrártárca ismét, az őszi munkák kezdete előtt összefoglalta egy letölthető tájékoztatóban.

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 7. előírás szerint a vetésváltási kötelezettség 2024-től terménydiverzifikációval is teljesíthető, ami 2025-ben is érvényben marad.

A másik jelentős könnyítés a parlagoltatási kötelezettséget érinti. 2024-ben a HMKÁ 8. előírás, azaz nem termelő tájképi elem és -terület minimális arányának fenntartása tekintetében derogációval élt Magyarország, ezért elegendő, ha a termelő a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4%-án nem termelő tájképi elemeket alkalmaz, beleértve a parlagon hagyott területet, a nitrogénmegkötő növények és az ökológiai jelentőségű másodvetés alkalmazását. Ezek kombinálhatók, amennyiben lefedik a szántóterület legalább 4 százalékát. 2024-ben a parlagoltatás nem kötelező, de ha a gazdálkodó mégis úgy dönt, akkor csak talajtakarással rendelkező parlag fogadható el, illetve idén – az egységes kérelem benyújtásáig megtörtént – szárzúzással, talajtakarásos parlagként elfogadhatóak egyéb növénytakarók is.

2025-től a gazdatüntetések által elért KAP egyszerűsítési csomagnak köszönhetően a HMKÁ8-as előírás, azaz a nem termelő tájképi elem, így a parlag fenntartására vonatkozó előírások jelentős változása várható.

Megszűnik a gazdáknak a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége – így a parlagé is –, ám előírás marad a védett tájképi elemek megőrzése, illetve a költési és fiókanevelési időszakban a nem mezőgazdasági termelési célú sövények és fák kivágásának, metszésének és egyéb csonkításának tilalma is fennáll. A jövő évtől a nem termelő elemek kijelölésének gyakorlata az Agro-ökológiai Program önkéntes vállalásai között folytatódik majd.

Az Agárminisztérium szakmai tájékoztató anyaga a könnyítésekről innen tölthető le.

Forrás: KAP

Horgászat

KÖRÖSÖK-völgye: Szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon

Az aszály és a csökkenő vízszint miatt szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon. Két mobilszivattyú közel 1 m³/s vízhozammal segíti a frissvíz-ut

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Körösök hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtőterületein az egyre inkább súlyosbodó aszály következtében az Igazgatóság területén lévő vízfolyások vízhozama folyamatosan csökken.

Fotó: Germán Béla

A területen lévő vízpótlások és a magas párolgás hatására a Békésszentandrási duzzasztó által visszatartott, közel 24 millió m³ vízkészlet csökkenni kezdett, amely a duzzasztó felvízén lévő vízszintek csökkenésében is megmutatkozik.

A csökkenő vízszint rontja a gravitációs kivezetés lehetőségeit is.

Fotó: Germán Béla

A Félhalmi-holtág vízellátása is veszélybe kerülhet

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén található, legnagyobb vízkészletekkel rendelkező holtágak, többek között a Félhalmi-holtág is, kivétel nélkül a Békésszentandrási duzzasztó által a Hármas-Körösben visszatartott vízkészletekből láthatók el friss vízzel.

Ezt olvasta már? Részletekért kattintson a képre!

A vízszint csökkenésével a Félhalmi-holtág vízellátását biztosító szivornya vízszállító képessége csökken, szélsőséges esetben meg is szűnhet.

Ezért a hiányzó vízmennyiséget szivattyúzással szükséges pótolni.

Fotó: Germán Béla

Két mobilszivattyút telepítettek a helyszínre

A Félhalmi-holtág vízpótlása céljából a szakemberek két dízelüzemű mobilszivattyút telepítettek a helyszínre.

A szivattyúk segítségével közel 1 m³/s vízsugárral biztosítható a friss vízkészlet bejuttatása a holtágba.

Körös-védikéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Germán Béla

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 házisertést számláló állományban igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét. Az országos főállatorvos azonnal elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében. A sertéstartók számára kiemelten fontos a járványvédelmi előírások szigorú betartása.

Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Kép forrása: Google Map

Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét

Egy Somogy vármegyei nagylétszámú sertéstartó telepen erősítette meg az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma 2026. augusztus 9-én.

A mintavétel általános tünetek – láz, gyengeség, hasmenés, elhullás – megjelenése miatt történt.

Dr. Nemes Imre országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.

Az új honlapon mintegy 965 fegyvert érhetünk el. A legújabb modellektől kezdve az akciós, az outlet fegyvereken át, a KONUS termékeivel bezáróan válogathatunk. Kattintson a képre és tájékozódjon!

Védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki

A telep Magyarország fertőzött besorolású területén található, a térségben több vaddisznómintában is kimutatták a szakemberek a vírust.

A hatóság a kitörés körül 3 és 10 kilométeres védő- és megfigyelési körzetet jelölt ki, amelyekben korlátozásokat is bevezettek.

Az érintett lakócsai gazdaságban a mintegy 1850 hízósertést számláló állomány felszámolása folyamatban van. A fertőzés eredetének és az esetleges továbbterjedésének felderítésére irányuló járványügyi nyomozás zajlik.

A hatóság szakemberei vizsgálják a fertőzés lehetséges forrását, az érintett telep és annak környezetének járványügyi kockázatait, valamint az esetleges kontakt gazdaságokat is.

Ezt olvasta már? Részletekért kattintson a képre!

Az ASP emberre nem veszélyes

Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, ugyanakkor a betegség jelenléte jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára.

A Nébih felhívja a sertéstartók figyelmét, hogy az állományok védelme érdekében fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására.

Kiemelten fontos a telepek zártan tartása és az állomány vaddisznókkal való akár közvetett érintkezésének megakadályozása.

Szokatlan elhullás vagy megbetegedés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.

Forrás:

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb vármegyében jelent meg a kőrisrontó karcsúdíszbogár

Újabb megyében tűnt fel a kőrisrontó karcsúdíszbogár

Published

on

Újabb területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították. A növényvédelmi szakemberek folytatják az intenzív felderítést, emellett az intézkedéseket a szlovák hatósággal is összehangolják a terjedés megállítása érdekében.

Fotó: NÉBIH

A kőrisrontó karcsúdíszbogár beregsurányi azonosítása, valamint a kártevő szlovákiai jelenléte (az ottani pufferzóna átnyúlása) miatt a magyar hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is kihelyezett több tucat csalogató anyagos színcsapdát. A vármegyében zajló felderítés során először 7 darab kőrisrontó karcsúdíszbogár imágót fogtak Pácin, Sátoraljaújhely és Karcsa településeken, amelyek faji azonosságát a Nébih laborvizsgálata is igazolta, megerősítve a kártevő jelenlétét az újabb vármegyében. Ezt követően, az intenzív felderítés során Sátoraljaújhelyen egy tünetes fa és a rajta lévő röpnyílások észlelése után merült fel a kártevő közvetlen jelenlétének gyanúja. A szakemberek helyszíni vizsgálata során a fa felső egyharmadában több mint 10 röpnyílást találtak, majd a kéregtelenítést követően a törzsben lárvákat és imágókat is azonosítottak, amelyek faji azonosságát a laboratóriumi ellenőrzés szintén megerősítette.

Jelenleg még tart a kőrisrontó karcsúdíszbogár imágó repülési és párzási időszaka, így a hatóság kiemelt figyelmet fordít a csapdázásra. Ezzel párhuzamosan a szakemberek az egyéb tüneteket – például kéregleválás, röpnyílások jelenléte, koronaritkulás – szintén kutatják a környező kőrisállományokban. A megfigyelés célja a korai észlelés és az azonnali szakmai, karantén intézkedések megtétele. A védekezés hatékonysága érdekében a szlovák hatósággal is folyamatos az együttműködés.

A hazai növényvédelmi hatóságok továbbra is számítanak a lakosság segítségére: aki a károsító jelenlétét észleli, tegyen bejelentést a Nébih-nél vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál. Ezzel hozzájárulhat, hogy megóvjuk a hazai kőrisállományt, melynek fái természetes erdeink, parkjaink és lakott területeink zöld infrastruktúrájának meghatározó szereplői.

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán: [https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar](https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar)

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom