Január 15-től hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény végrehajtási rendelete, amely fontos lépés a mezőgazdaság generációs megújulásának elősegítésében, a generációk együttműködésének ösztönzésében, és a gazdatársadalom fiatalításában. Ezt a folyamatot a kormány a már működő gazdaságok fiatalok számára történő könnyített átadási lehetőségének biztosításával és a kapcsolódó szabályozás folyamatos fejlesztésével is támogatja. A teljes gazdaság (termőföld, egyéb ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok, társasági részesedések stb.) átadása egyetlen szerződés aláírásával megvalósulhat.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A gazdák jelzéseit meghallgatva, a kormány egyszerűsítéssel támogatja a családi gazdaságok zökkenőmentes átadását a generációk között. A fiatalítás, családon belüli átadás maguknak a gazdáknak az igénye, hiszen az egyéni gazdálkodók majdnem kétharmada 55 év feletti, többségük 65 évnél idősebb.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény a korábbi gyakorlathoz képest lehetőséget biztosít egy gazdaság, illetve a gazdasághoz kapcsolódó összes vagyonelem (termőföld, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyon értékű jogok, társasági részesedések, stb.) fiatalabb generáció számára történő egységes és egyszerűbb átadására, a gazdaságot átadó és a gazdaságot átvevő közötti gazdaságátadási szerződés révén.

A törvényi szabályozás mostani módosításának központi eleme a gazdaságátadás időpontjának szabályozása és ennek révén annak biztosítása, hogy a gazdaság valamennyi vagyoneleme egyszerre, egy időpontban szálljon át a gazdaságátvevőre.

Az Agrárminisztérium a törvényt az eddigi tapasztalatok és társadalmi egyeztetések alapján finomhangolta, ezzel biztosítva a zökkenőmentes végrehajtást. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény most hatályba lépő végrehajtási rendelete, a 480/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet pedig fontos részletszabályokat tartalmaz a gazdaságátadási szerződés tartalmi elemei, a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárás, a gazdaságátadási szerződés jóváhagyását követő eljárások, valamint a vármegyei kormányhivatal által vezetett nyilvántartás tekintetében.

A módosult és új szabályozási elemek tartalmi összefoglalója innen tölthető le.

Forrás: AM

Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok, amely összeget európai uniós támogatások és az ezekhez kapcsolódó, kiemelkedően magas, 80 százalékos hazai társfinanszírozás biztosított. Ezen támogatások az agrárium versenyképességének növelését, a fenntartható gazdálkodás elősegítését és a vidék fejlesztését szolgálják.

Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette, hogy a támogatási területek közül a legnagyobb kifizetett összeg a záruló Vidékfejlesztési Program agrárberuházási felhívásaihoz kapcsolódott, összesen 264 milliárd forintot meghaladóan. A legnagyobb mértékű forráslehívás állattartó telepek megújításához, élelmiszeripari üzemek fejlesztéséhez, precíziós gazdálkodáshoz és vízgazdálkodási projektekhez történt.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kifizetések második legnagyobb tétele olyan, a zöld fenntarthatóságot segítő mezőgazdasági programokhoz kapcsolódott, mint az agrár-környezetgazdálkodás, az ökológiai gazdálkodás támogatása vagy éppen a Natura 2000 gyepterületek utáni kompenzáció. 2024-ben ezek együttes összege több mint 214 milliárd forintot tett ki. 30 milliárd forint értékben jutottak forráshoz a vidékfejlesztési intézkedések kedvezményezettjei, elsősorban a vidéki önkormányzatok kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseit támogatva.

Az erdőgazdálkodók az erdészeti programoknak köszönhetően közel 28 milliárd forintot, míg az állattartók az egyes állatjóléti intézkedésekre 11,6 milliárd forintot igényeltek sikeresen. A vidéki közösségeket támogató LEADER programban pedig összesen 16,7 milliárd forint kifizetése történt meg. A fentiek mellett jelentős források jutottak tudásátadásra, együttműködésekre vagy éppen kockázatkezelési intézkedésekre – sorolta.

Magyarország kormánya stratégiai ágazatként tekint az agráriumra, a legkisebb gazdálkodóktól egészen a nemzetközi piacokon is eredményes vállalkozásokig. Bizalmat jelez a pályázók részéről az, hogy a tavalyi felhívásokra többszörös volt a túljelentkezés. Idén is folyamatosan nyílnak meg a támogatási lehetőségek, amelyek segítségével az agrárvállalkozások eredményesen alkalmazkodhatnak a megváltozott klimatikus és piaci környezethez, ezzel pedig nő hazánk élelmiszerszuverenitása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Fotó: AM