2024. október első hetében elkezdődött a Földmérő, Földügyi és Térinformatikai Technikus Felnőttképzés az  Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban, amely az Agrárminisztérium irányítása alatt álló Alföldi Agrárszakképzési Centrum szervezeti keretében működik- tájékoztatta lapunkat Svéda Gergely, az iskola szakmai igazgatóhelyettese, okleveles erdőmérnök.

Fotó: Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum – AJN

A képzésre az ország szinte minden pontjából érkeztek diákok, ami azért is figyelemre méltó, mivel több intézmény nem tudott elegendő hallgatóval kurzust indítani. Szegeden a maximális létszám mellett indult el a második évfolyam is.

Fotó: Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum – AJN

A képzés rendkívül népszerű, mivel azok számára, akik nem rendelkeznek szakmával, az oktatás ingyenes. Az erdészek, szakmai szervezetek munkatársai mellett a mezőgazdaságből élő szakemberek jelentkeztek a képzésre. A földmérés napjaink egyik meghatározó tudományterületévé nőtte ki magát, amely alapvető szerepet játszik az építészet, az ingatlanfejlesztés, erdőgazdálkodás, növénytermésztés a térinformatika és a környezetvédelem terén. A növénytermesztésben azok számára, akik az AÖP, AKG programokban érintettek, négy tizedesjegyig kellaz EOV koordinátákat meghatározni. A területalapú támogatásokat a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. Bármilyen hiba és tévedés esetén támogatás megvonással sújthatóak a területek földhasználói.

Fotó: Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum – AJN

A két éves képzés ideje alatt a 16 fős csoport elsajátítja a Földmérő, Földügyi és Térinformatikai tananyagát olyan oktatók segítségével, mint Dr. Tobak Zoltán PhD., aki a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa. Kutatási területe a GIS, hiperspektrális távérzékelés, kisgépes légifelvételezés, valamint a városi területek vizsgálata távérzékelés módszereivel.

A tömbösített órák során egyetemi színvonalon két napon keresztül térképismereti alapfogalmakkal bővült a diákok tudása. Már az első napon számolási feladatokat is végeztek a hallgatók. Mivel a felnőttképzésen mindenki más területről érkezett, az alapfogalmak bemutatása után el is kezdődött a gyakorlati képzés. A térképek méretarányából azonnal pontok közötti távolságokat kellett meghatározni, amely mind az elméletben, mind a gyakorlatban nélkülözhetetlen.

Fotó: Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum – AJN

A második napon Hajma Katalin, az Óbudai Egyetemen végzett földmérő és földrendező mérnök mutatta be a gyakorlatban a különböző eszközök használatát az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum Csemetekertjében, amely a város szélén fekszik a sándorfalvi út mellett.

Fotó: Szatmári-Boros Annamária – AJN

A gyakorlat célja többek között az volt, hogy az elméleti tudást hogyan lehet a mindennapi munkába, azaz a gyakorlatba átültetni. Bemutatásra került a kitűzőrúd, a vetítő, libella és a szögprizma használata. Az ágazati vizsgán a fent említett témakörökből is számot kell adnia mindenkinek egyénileg, terepen felállított gyakorlati példák során, mivel a földkimérés mellett a területkimérés is kiemelten fontos. Hajma Katalin tanárnő  mérőrudak segítségével egy sokszöget állított fel. Ezt követően centiméter és szögprizma segítségével lépésről-lépésre meghatározták egy sokszög területét. A következő feladatban pedig egy teodolit felállítását kellett mindenkinek elgyakorolni. 

Fotó: Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum – AJN

A teodolit egy olyan precíziós mérőműszer, amelyet szögek mérésére használnak, elsősorban vízszintes és függőleges irányban. A teodolit lényege abban rejlik, hogy lehetővé teszi a földmérők, építészek és mérnökök számára a pontos helymeghatározást, távolságok és szögek meghatározását terepi munkák során. Két fő összetevője van: a vízszintes kör, amely a horizontális szögeket méri, és a vertikális kör, amely a függőleges szögeket rögzíti. Az optikai vagy digitális rendszerének segítségével pontos leolvasások végezhetők, amelyek alapvetőek a térképezési és tervezési munkákhoz.

Fotó: Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum – AJN

Dr. Tobak Zoltán, a QGIS program segítségével mutatott be különböző feladatokat térképeken, amelyet minden diáknak lehetősége volt kipróbálni, ezáltal mélyebb megértést nyerve a térinformatikai rendszerek működéséről és alkalmazásáról  – zárta beszámolóját Svéda Gergely, okleveles erdőmérnök.

Agro Jager News

További információ a Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikumról itt érhető el

Róma, 2024. október 4. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az elmúlt másfél évet tekintve szeptemberben volt a leggyorsabb növekedés az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójánál, és – a cukor árával az élen – minden megfigyelt árucsoport jegyzése emelkedett.

Kambodzsai rizstermelő. © FAO/Than Rathany

A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, szeptemberben átlagosan 124,4 pontot mutatott, amely 3,0%-os ugrást jelent augusztushoz képest, és 2,1%-ot az egy évvel korábbi értéknél.

A FAO cukorárindexe esetén volt szeptemberben a legnagyobb növekedés: 10,4%-os az előző hónaphoz képest. Ennek hátterében a brazíliai terméskilátások romlása állt és az az aggodalom, hogy India döntése, miszerint feloldja a cukornád etanolgyártásra történő felhasználására vonatkozó korlátozásokat, hatással lehet az országból származó exportra.

A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 3,0%-kal emelkedett a hónap folyamán, ami a búza és a kukorica magasabb exportárainak köszönhető. A nemzetközi búzaárak főként a Kanadában és az Európai Unióban tapasztalható túlzottan csapadékos időjárás miatti aggodalmak okán emelkedtek, bár ezt részben ellensúlyozta a Fekete-tenger térségéből származó versenyképes árú kínálat. A kukorica világpiaci ára is növekedett, amit a brazíliai Madeira folyó és az Amerikai Egyesült Államokban található Mississippi folyó mentén húzódó kulcsfontosságú szállítási útvonalak alacsony vízállása befolyásolt. Ezzel szemben a FAO összes rizsfélére vonatkozó árindexe 0,7%-kal csökkent, részben az általánosan nyugodt piaci helyzetet tükrözve.

A növényi olajok árindexe 4,6%-kal nőtt augusztushoz képest, a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolajok magasabb jegyzései miatt. A pálmaolaj nemzetközi árának emelkedését a főbb délkelet-ázsiai előállító országok vártnál alacsonyabb termelése eredményezte, míg a szójaolaj jegyzéseinek fellendülése elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban a vártnál alacsonyabb szójabab préselésnek volt köszönhető.

A FAO tejtermékekre vonatkozó árindexe szeptemberben 3,8%-kal nőtt – mind a teljes tejpor, a sovány tejpor, a vaj és a sajt jegyzései növekedtek.

A FAO húsárindexe 0,4%-kal lett magasabb, főként a baromfihús drágulása miatt, amit a brazil termékek iránti erős importkereslet eredményezett. A szarvasmarha- és sertéshús világpiaci ára stabil maradt, míg a birkahúsé az augusztusi szinthez képest valamivel csökkent.

További részletek itt olvashatók.

2024/25-ös előrejelzések a rizs globális termelésére és kereskedelmére vonatkozóan

A FAO kis mértékben, 2853 millió tonnára emelte a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami a rizs és a búza termelésének felfelé történő felülvizsgálatát tükrözi, ellensúlyozva a szemestermények várható globális termelésének kis mértékű csökkentését. Az új adat, amelyet szintén pénteken tettek közzé az új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés című kiadványban, mérsékelten elmarad a 2023-as rekordterméstől.  

A világ búzatermelése 2024-ben várhatóan 0,5%-kal nő az előző évhez képest, mivel az ausztrál terméskilátások javulása jelentősen ellensúlyozza az Európai uniós előrejelzés nagymértékű esését, amelyet a túlzottan csapadékos körülmények indokolnak. Ezzel szemben a szemestermények globális termelése most a feltételezések szerint 0,8%-kal csökkenni fog 2023-hoz képest az Európai Unióban előreláthatóan kisebb termésmennyiség miatt, hiába az Amerikai Egyesült Államokban várható magasabb kukoricatermés. A világ rizstermelése 2024/25-ben az becslések szerint 0,9%-kal fog bővülni, amellyel történelmi csúcsot (539,2 millió tonna) fog elérni.

A gabonafélék teljes felhasználása világszinten az előrejelzések szerint 2024/25-ben 0,4%-kal, 2853 millió tonnára emelkedik, míg a világ gabonakészletei 1,2%-kal fognak bővülni, a rizskészletek pedig háromszoros ütemben fognak növekedni. Így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 30,6% lesz, amely a FAO szerint „megfelelő ellátási kilátást jelent az új szezonra”.

A gabonafélék nemzetközi kereskedelmét most 488,1 millió tonnára prognosztizálják, ami 2,7%-kos csökkenést jelent a 2023/24-es szinthez képest. Azonban úgy tűnik, hogy Afrika és a Közel-Kelet növekvő importja 2025-ben a nemzetközi rizskereskedelem fellendülését eredményezheti.

További részletek itt olvashatók.

Az Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét, amely a már ismertetett jelentésen túl tartalmaz egy értekezést a kereskedelem szerepéről a 2-es számú Fenntartható Fejlődési Cél elérésében.

Forrás: FAO