Mezőgazdaság
Debreceni Egyetem: Kukoricával az egészségünkért
A Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a csemegekukorica-fogyasztás nem növeli az elhízás vagy a diabétesz kockázatát, magas lutein- és zeaxantintartalma révén ugyanakkor hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez, illetve bizonyos kognitív képességek javításához.
A csemegekukorica a hazánkban termesztett legfontosabb szántóföldi zöldségnövény, termesztése kedvező ökológiai feltételeket és intenzív agrotechnikát igényel. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK), valamint az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) most záruló kutatási projektjének célja az volt, hogy olyan komplex technológiai modelleket dolgozzon ki, melyek elősegítik a csemegekukorica termésmennyiségének növelését, valamint olyan minőségi alapanyagot – healthy food – állítson elő, amely az emberi egészség megőrzését és javítását támogatja.
– A programban három üzemben, szántóföldi kisparcellás, valamint mezoparcellás körülmények között vizsgáltuk öntözött, illetve öntözetlen feltételek mellett a különböző termesztéstechnológiai rendszerek csemegekukorica termésére és minőségére gyakorolt hatását. Eredményeinkről elmondható, hogy a program utolsó évében beállított általános, intenzív és szuperintenzív modellek esetében átlagosan hektáronként 27-29 tonna termést tudtunk előállítani. Kijelenthető tehát, hogy a kutatási-fejlesztési projekt valamennyi vállalt feladata, célkitűzése maradéktalanul teljesült a négyéves periódusban – mondta a program értékelése kapcsán Pepó Péter, a program szakmai vezetője, a DE MÉK Növénytudományi Intézet egyetemi tanára.
Csajbók József, a Növénytudományi Intézet vezetője kiemelte: csaknem 20 genotípus közül választották ki azt a négy, majd az utolsó évre két csemegekukorica-genotípust – Tyson, Dessert R78 -, melyek kis- és mezoparcellás tesztelése, illetve üzemi vizsgálatai eredményeként, részletes ökonómiai elemzései alapján megállapítást nyert, hogy a csemegekukorica jövedelmező termesztése intenzív agrotechnikát igényel, melynek két súlypontos eleme a tápanyag- és vízellátás szakszerű és hibridspecifikus megvalósítása.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A DE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet kutatói a csemegekukoricában található lutein és zeaxantin hatásait vizsgálták egyebek mellett a retina-károsodások, az időskori szemkárosodások és más időskori betegségek, mint a kognitív hanyatlás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében.
– A kísérleteink során monitoroztuk a kísérleti állatok testsúlyát, vércukorszintjét, glükóztoleranciáját, kognitív funkcióit, szív- és érrendszeri állapotát, valamint látásfunkcióját. Időskori állatmodellt alkalmazva értékeltük a csemegekukorica természetes formájának élettani hatásait is, különös tekintettel a látásfunkció megőrzésére és a karotinoidok szemvédő tulajdonságaira. A kutatásaink eredményei azt bizonyították, hogy a rendszeres, megfelelő beltartalommal rendelkező csemegekukorica-fogyasztás nem növeli az elhízás, illetve diabétesz kockázatát, ugyanakkor hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez. A folyamatban levő molekuláris, szövettani és egyéb vizsgálatok pedig további értékes információkkal szolgálhatnak még számunkra – tette hozzá Kiss Rita, az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet adjunktusa.
A kutatás a 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00064 azonosítószámú, Win-win technológia a healthy food csemegekukorica termesztésben elnevezésű pályázat támogatásával valósult meg. A program konzorciumi partnerei voltak a Fitopedon Kft, az Irrifarm Kft., a Geoterra 96 Kft., valamit a Formula GP Kft.
Debreceni Egyetem
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
A hatóság feloldotta a madárinfluenza okán felállított megfigyelési körzetek nagy részét
Újabb intézkedést jelentett be a Nébih
Tekintettel arra, hogy a dél-alföldi területen december eleje óta nem fordult elő újabb madárinfluenza kitörés és az előírt intézkedések is megtörténtek, a Nébih feloldotta a madárinfluenza miatt felállított megfigyelési körzetek nagy részét.
Fotó: Agro Jager News
A négy vármegyét (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok) érintő, összeolvasztott megfigyelési körzet területén a hatóság december 7. óta nem állapított meg újabb kitörést, így a körzet nagy részének feloldására került sor. Mindössze az egyik, betegséggel érintett állattartó telepen nem fejeződött be a feloldás előtt kötelezően elvégzendő végfertőtlenítés, ezért e telep körül annak megtörténtéig fennáll egy 10 km sugarú megfigyelési körzet.
A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza vírusa, így a biológiai biztonsági intézkedések betartása kiemelten fontos. A magas kockázatú vármegyékben a baromfik kötelező zártan tartása is érvényben marad mindaddig, amíg nagy a kockázata a baromfiállományok vadon élő madaraktól való megfertőződésének.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Az EU elismerte a hazai gabona- és olajosnövény-termesztés ÜHG értékeit
Fontos döntést hozott meg az Európai Bizottság:
A hazai gabona- és olajosnövény piac működése szempontjából fontos hír, hogy az Európai Bizottság 2025. január 9-én megjelent határozatával elismerte Magyarország mezőgazdasági nyersanyagok termesztésére jellemző ÜHG-kibocsátási szintekről szóló jelentésében foglalt adatokat az úgynevezett NUTS2 régiókra és az öt legfontosabb szántóföldi és olajosnövényre, így a szemes kukoricára, az őszi káposztarepcére, a napraforgóra, az őszi búzára és a szójára.
A fénykép illsuztráció. Fotó: AM
Az Európai Bizottság 2023-ban jelentette be, hogy a RED I keretében kidolgozott és korábban elismert, a szántóföldi növénytermesztés bioüzemanyag-gyártáshoz használt terményeinek fenntartható termeléséhez kapcsolódóan újonnan számított üvegházhatású-gáz (ÜHG) regionális kibocsátási értékek, az ún. NUTS 2 értékek már nem érvényesek. Ebből következően felkérte a tagállamokat, hogy nyújtsanak be új NUTS 2 értékeket elismerésre. Magyarország ennek eleget téve benyújtotta az Európai Bizottságnak a RED II keretében a mezőgazdasági nyersanyagok termesztésére jellemző ÜHG-kibocsátási szintekről szóló jelentést a NUTS 2 régiókra a már említett növények tekintetében.
A határozat biztosítja a bioüzemanyagcélra fenntartható módon itthon termelt növények biztonságos értékesíthetőségét, valamint nagy előrelépést jelent alapanyag-termelésünk ÜHG kibocsátásának mérése tekintetében.
Mindemellett a mezőgazdasági termelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése és a fenntartható termelés biztosítását segítő intézkedések Magyarország KAP Stratégiai Tervében is szerepelnek.
A határozat a következő linken található: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=OJ:L_202500018
Mezőgazdaság
Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását könnyítő jogszabály
Január 15-től hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény végrehajtási rendelete
Január 15-től hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény végrehajtási rendelete, amely fontos lépés a mezőgazdaság generációs megújulásának elősegítésében, a generációk együttműködésének ösztönzésében, és a gazdatársadalom fiatalításában. Ezt a folyamatot a kormány a már működő gazdaságok fiatalok számára történő könnyített átadási lehetőségének biztosításával és a kapcsolódó szabályozás folyamatos fejlesztésével is támogatja. A teljes gazdaság (termőföld, egyéb ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok, társasági részesedések stb.) átadása egyetlen szerződés aláírásával megvalósulhat.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A gazdák jelzéseit meghallgatva, a kormány egyszerűsítéssel támogatja a családi gazdaságok zökkenőmentes átadását a generációk között. A fiatalítás, családon belüli átadás maguknak a gazdáknak az igénye, hiszen az egyéni gazdálkodók majdnem kétharmada 55 év feletti, többségük 65 évnél idősebb.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény a korábbi gyakorlathoz képest lehetőséget biztosít egy gazdaság, illetve a gazdasághoz kapcsolódó összes vagyonelem (termőföld, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyon értékű jogok, társasági részesedések, stb.) fiatalabb generáció számára történő egységes és egyszerűbb átadására, a gazdaságot átadó és a gazdaságot átvevő közötti gazdaságátadási szerződés révén.
A törvényi szabályozás mostani módosításának központi eleme a gazdaságátadás időpontjának szabályozása és ennek révén annak biztosítása, hogy a gazdaság valamennyi vagyoneleme egyszerre, egy időpontban szálljon át a gazdaságátvevőre.
Az Agrárminisztérium a törvényt az eddigi tapasztalatok és társadalmi egyeztetések alapján finomhangolta, ezzel biztosítva a zökkenőmentes végrehajtást. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény most hatályba lépő végrehajtási rendelete, a 480/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet pedig fontos részletszabályokat tartalmaz a gazdaságátadási szerződés tartalmi elemei, a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárás, a gazdaságátadási szerződés jóváhagyását követő eljárások, valamint a vármegyei kormányhivatal által vezetett nyilvántartás tekintetében.
A módosult és új szabályozási elemek tartalmi összefoglalója innen tölthető le.
Forrás: AM
A hatóság feloldotta a madárinfluenza okán felállított megfigyelési körzetek nagy részét
Az EU elismerte a hazai gabona- és olajosnövény-termesztés ÜHG értékeit
Hangtompítóval és éjjellátóval rendelkezett, vadászati engedéllyel viszont nem
Kitekintő: Másfél évszázad vadászata Topolyán
Csutkás suta guminővel!
Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását könnyítő jogszabály
10 százalékkal emelkedett a narancs ára
Farkas ehette meg a dámborjút
Jelentős kifizetések 2024-ben is az agrár- és vidékfejlesztési programokban
Továbbra is magas a napraforgó ára
Adventi vadászat Biharnagybajomban és a hírhedt bajomi avatás – GALÉRIÁVAL
VADÁSZATI LEHETŐSÉG: Terelés január 5-én az Ormánságban
Számadás: az óesztendő utolsó vadászata a Kakat-mentén – GALÉRIÁVAL
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére
Beszámoló a 2024. november 22–24. között Nagyszénáson rendezett vadászatról és Field-Trial Solymászversenyről
Életem első aranysakálja
Életem első dámszarvasbikája
Ágazati jogszabályváltozások
Hangtompítóval és éjjellátóval rendelkezett, vadászati engedéllyel viszont nem
