Mezőgazdaság
28. Farkas Dezső Szavalóverseny – második nap
Nagy sikerrel zárult a 28. Farkas Dezső Szavalóverseny Kiskundorozsmán
2025. január 23-án a 28. „Farkas Dezső” Szavalóverseny második napján köszöntőt mondott Ruzsa Roland Szeged Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője, a versenyt Piri Ildikó, a Somogyi-könyvtár szolgáltatási igazgató helyettese nyitotta meg.

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
Az 5-8. osztályosok a Petőfi Sándor Művelődési Ház nagytermében adták elő a szavalataikat a zsűrinek, melynek tagjai: Benkéné Sándor Barbara a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárának vezetője, a zsűri elnöke; Takács Katalin alkotó-fejlesztő meseterapeuta; Varga Norbert, könyvtáros, a Szegedi Egyetemi Színház művészeti vezetője; Farkas Gábor és Farkas Gellért, szüleik szellemi hagyatékának gondozói. A második napra 28 felsős tanuló (17 fő 5-6. osztályos, 11 fő 7-8. osztályos) nevezett.

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
Külön felajánlásként a Somogyi-könyvtár szervezésében lebonyolított országos rendezvény megnyitóján az itt elhangzott verset ismét elszavalhatja:
Balog Hanna az Orczy István Általános Iskola 8. osztályos tanulója. Az általa előadott vers: Weöres Sándor: Fű, fa, füst; felkészítő tanára: Kiss Györgyi.

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
A zsűri döntése alapján az alábbi eredmények születtek:
5-6. osztályosok korcsoportjában:
- helyezett: Pakó Kata, Jerney János Általános Iskola 5. osztályos tanulója – Szabó T. Anna: Dilidal, felkészítette: Szörényi Gyöngyvér
- helyezett: Kiss Hanga Petra, 6.o., Orczy István Általános Iskola 6. osztályos tanulója – Ágai Ágnes: Kamaszságok, felkészítette: Kiss Györgyi
- helyezett: Puskás Hanna, 5.a., Orczy István Általános Iskola 5. osztályos tanulója – Radnóti Miklós: Nem tudhatom, felkészítette: Kiss Györgyi
7-8. osztályosok korcsoportjában:
- helyezett: Csábi András, Orczy István Általános Iskola 7. osztályos tanulója – Balassi Bálint: Egy katonaének, felkészítette: Kiss Györgyi
- helyezett: Balog Hanna, Orczy István Általános Iskola 8. osztályos tanulója – Weöres Sándor: Fű, fa, füst, felkészítette: Kiss Györgyi
- helyezett: Tóth Árpád, Jerney János Általános Iskola 8. osztályos tanulója – József Attila: Születésnapomra, felkészítette: Szörényi Gyöngyvér
Kiskundorozsmai Középfokú Oktatásért Alapítvány különdíjában részesültek:
Sztanics Kíra, Jerney János Általános Iskola 6. osztályos tanulója – József Attila: Tiszta szívvel, felkészítette: Szörényi Gyöngyvér
Bárkányi Bonifác, Orczy István Általános Iskola 8. osztályos tanulója – Veres Péter: Én nem mehetek el innen, felkészítette: Kiss Györgyi
Gulyás Noémi, Orczy István Általános Iskola 7. osztályos tanulója – Babits Mihály: Ádáz kutyám, felkészítette: Kiss Györgyi

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
Legszebb szavalatért különdíjban részesült:
Szabó Bence, Orczy István Általános Iskola 6. osztályos tanulója – Kányádi Sándor: Hallgat az erdő, felkészítette Kiss Györgyi
Így a felső osztályosok vándorserlege az Orczy István Általános iskolába került egy évre.

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
A Farkas Család által felajánlott különdíjat két diák nyerte el:
Csábi András Orczy István Általános Iskola 7. osztályos tanulója és Szabó Bence Orczy István Általános Iskola 6. osztályos tanulója
Írta: Manqariousné Miskolczi Beatrix
Fiókhálózati osztályvezető
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely
Téged is vár a Somogyi Könyvtár! Kattints a linkre!
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.
Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila
Mezőgazdaság
Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei
A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről
A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH
Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.
A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.
Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.
A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.
Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.
Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.
A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.
Forrás: NÉBIH