Mezőgazdaság
Szeptember óta lejtmenetben a nemzetközi élelmiszerárak
A nemzetközi élelmiszer-alapanyagok árait a bőséges globális kínálat és a fokozódó exportverseny alakította novemberben
Róma, 2025. december 5. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kiadta legfrissebb jelentését az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójáról, amely szerint novemberben tovább mérséklődtek az élelmiszerárak, mivel a gabonafélék kivételével az összes fontosabb alapvető élelmiszer jegyzése csökkent.

© FAO/ Giulio Napolitano
A FAO élelmiszerár-index – amely a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – novemberben 125,1 pontot ért el, ami 1,2%-kal alacsonyabb az októberi, felülvizsgált értéknél. Az index immár három egymást követő hónapban csökkent, 2,1%-kal maradt el az egy évvel korábbi értékétől, és 21,9%-kal alacsonyabb a 2022. márciusában mért csúcsnál.
A FAO gabonaár-indexe 1,3%-kal nőtt novemberben. Az általánosságban kedvező globális ellátási kilátások, valamint az Argentínában és Ausztráliában jól sikerült betakarításról szóló jelentések ellenére a globális búzaárak 2,5%-kal emelkedtek novemberben, ami magyarázható a potenciális kínai kereslettel az Egyesült Államokból származó termésre, a Fekete-tenger térségben folytatódó konfliktussal, valamint az Oroszországban várható 2026-os vetéscsökkenéssel. A nemzetközi kukoricaárak is emelkedtek, amit a brazíliai készletek iránti erős kereslet hajtott, míg a FAO összes rizsfélékre vonatkozó árindexe csökkent az indiai és illatos rizsfajták iránti visszafogott importkereslet miatt.
A növényiolajok ára 2,6%-kal csökkent októberhez képest, mivel a pálma-, repce- és napraforgóolaj jegyzéseinek visszaesése ellensúlyozta a szójaolaj enyhe drágulását, amelyet a biodízel-ágazat erős kereslete befolyásolt, különösen Brazíliában.
A FAO húsárindexe 0,8%-kal mérséklődött novemberben az októberi értékhez képest. A baromfihús ára csökkent a bőséges exportképes készletek és az erősödő globális verseny miatt, amelyet részben Brazília azon törekvése is elősegített, hogy piaci részesedését visszaszerezze a madárinfluenza-miatti korlátozások feloldását követően. A sertéshús jegyzése is esett, nagyrészt a jelentős európai uniós kínálatnak köszönhetően, valamint a csökkenő kínai kereslet miatt, amit az újonnan bevezetett importvámok eredményeztek. A marhahús ára javarészt stagnált, míg a birkahús drágult.
A tejtermékekre vonatkozó árindex novemberben 3,1%-kal csökkent, elsősorban a vaj és a teljes tejpor árainak visszaesése miatt. A mérséklődés hátterében a növekvő tejtermelés és a fő exportőr régiók bőséges kínálata állt.
A FAO cukorár-indexe az előző hónaphoz képest 5,9%-kal csökkent, amit a jelenlegi szezonra vonatkozó bőséges globális ellátási várakozások, valamint a Brazíliában, Indiában és Thaiföldön tapasztalható erős termelési trendek indokolnak.
További részletek itt olvashatók.
Rekordközeli globális gabonatermelés és -készletek várhatók
A FAO szintén ma tette közzé aktuális globális gabonatermelési előrejelzését 2025-ben. A vártnál nagyobb búzatermésnek köszönhetően, különösen Argentínában, a globális gabonatermelés várhatóan először haladja meg a hárommilliárd tonnát, 4,9%-kal, 3,003 milliárd tonnára emelkedve.
A szemes termények és a rizs kibocsátása szintén növekedhet az előző évhez képest; a világ rizstermelése várhatóan 1,6%-kal bővül, elsősorban Banglades, Brazília, Kína, India és Indonézia teljesítménye révén.
A FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentése előzetes információkat is tartalmaz az északi féltekén zajló téli vetési szezon tendenciáiról és a déli féltekén végzett szemestermények vetéséről is.
További részletek itt olvashatók.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Január 31-ig kell rögzíteni a tavalyi adatokat a Nébih elektronikus permetezési napló felületén
A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg.
A növényvédelmi kezelések nyilvántartására és adatszolgáltatására vonatkozó előírásoknak megfelelően, a gazdálkodóknak továbbra is jogszabályi kötelezettsége az adatszolgáltatási feladatok határidőre való teljesítése. Az adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus Gazdálkodási Napló rendszerébe (eGN) kell feltölteni. A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a Magyar Államkincstár (MÁK) felé.

Fotó: NÉBIH
A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezeléseket legkésőbb 2026. január 31-ig szükséges rögzíteni az elektronikus felületen. Ez az adatszolgáltatási határidő – valamennyi támogatási programban való részvételtől függetlenül – minden gazdálkodóra vonatkozik.
Fontos hangsúlyozni, hogy a permetezési adatokat elegendő kizárólag a Nébih elektronikus rendszerében rögzíteni. Nem szükséges a MÁK felületén is adatot szolgáltatni a növényvédelmi kezelésekről annak, aki az eGN felületen eleget tesz ezen kötelezettségnek. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a MÁK részére.
A hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a hatályos rendelet ⃰ alapján a permetezési adatok feltöltése kötelező. Az adatszolgáltatás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén növényvédelmi bírság szabható ki. A gazdálkodóknak kiemelten fontos a határidők betartása és az adatok pontos rögzítése a jogszabályi megfelelés és az esetleges szankciók elkerülése érdekében.
Kapcsolódó jogszabály:
⃰43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Több mint 2900 milliárd forint jutott el a gazdákhoz az új agrártámogatási ciklusban
A rendelkezésre álló 3150 milliárd forintos keretösszegből már csaknem 2900 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg a gazdálkodók számára.
A magyar agrárium tavaly is bizonyította a kitartását: a gazdálkodók minden nehézség ellenére folyamatosan helytálltak, és ehhez a kiszámítható, jól tervezett agrártámogatási háttér is hozzájárult – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Mezőgazdaság
A Balaton jegén tükröződött a sarki fény
Az Aurora Borealis fénye még a magyar tenger jegét is megvilágította.
Olyan erős geomágneses vihar érte el a Földet hétfő este, hogy az Aurora Borealis fénye még a magyar tenger jegét is megvilágította.
A hét első napjának estéjén egy G4-es besorolású geomágneses vihar érte el bolygónkat. A Napból kiszakadt, töltött részecskékből álló plazmafelhő nagy sebességgel jutott el a Földig, melynek részecskéi be is léptek a magnetoszférába. A szakemberek G4-es erősségű viharra adtak ki figyelmeztetést, ami az ötfokozatú skálán a „súlyos” kategóriát jelenti.

Fotó: Pixabay
A sarki fény ennek megfelelően hazánk egén is megjelent, bár csak onnan látszik, ahol nem borult az ég, illetve nem borította be köd a tájat.
A Balaton déli partján viszont több kameránk is megörökítette ezt a nem mindennapi jelenséget. Az Aurora Borealis nemcsak pirosas-vöröses-lilás színben ragyogta be az elmúlt pár órát, hanem a zöldes árnyalatok is megjelentek, ami szintén azt jelzi, hogy nagyon erős geomágneses vihar érte el a Földet, így már a légkör alacsonyabb rétegében elhelyezkedő oxigén atomok is gerjesztődnek a Napból érkező töltött részecskék hatására.
Webkameráink a Balaton déli partján pedig pazar felvételeket készítettek erről a rendkívül látványos fényjátékról.
Tudtad?
Míg a pirosas, rózsaszínes árnyalatok több mint 300 kilométeres magasságban alakulnak ki, addig a sarki fény zöld színe alacsonyabb, általában 100 és 300 kilométer közötti magasságban jön létre a Föld légkörében. Ez a szín akkor keletkezik, amikor az oxigén atomok kölcsönhatásba lépnek a Napból származó töltött részecskékkel. A zöld szín tehát a mostanihoz hasonló, nagyon erős geomágneses viharok esetén tud megjelenni hazánk égboltján.
Forrás: Időkép

