Mezőgazdaság
A meglévő erdőket is védeni kell a kiszáradástól
Az aszályokat, az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámokat már a hazai erdők sem bírják.
Az aszályokat, az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámokat már a hazai erdők sem bírják. Bár a fák számos módszert használnak a túléléshez, víz nélkül hamar kimerülnek a növényi védekezés lehetőségei – írja a Másfélfok.hu környezetvédelmi oldalon megjelent írásában Koncz Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológusa, projektmenedzsere. Mint mondja: nem elég új fákat ültetni – ennél is égetőbb probléma a meglévő erdők vízmegtartó képességének és ellenálló szerkezetének helyreállítása.
Fotó: Koncz Péter – HUN-REN
A 40 fokot közelítő hőségben gyakran láthatunk az út szélén olyan fákat, amelyek lombkoronája mintha fehéren világítana. Jó eséllyel hársfákról van szó, melyek levelük fonákját felfelé fordítva próbálnak minél többet visszaverni a túlzottan erős napsugarakból. A fényvisszaverés mellett a lombkorona külső, erős fényben lévő levelei vastagabb szöveteikkel árnyékolják a lombkorona belsőbb részein lévő leveleket. A fotoszintézis fényvédelmi mechanizmusai is működésbe lépnek: a fölösleges fényenergiát nem hasznosítják, hanem hőként vezetik el, sőt fényként visszaverik, így védve a levél sejtjeit a károsodástól.
Ez azonban nem az egészséges működés jele, hanem túlélési stratégia. Az ország számos pontján láthatóak a fákat érő hőstressz tünetei: koronaszáradás, száraz ágak, idő előtti lombhullás és ritkuló erdőállományok. A létért való küzdelem egyre több helyen bizonyul sikertelennek.
Kulcsszerepben a víz
De mindezek a védekezési módszerek akkor hatásosak igazán, ha elegendő víz áll a fák rendelkezésére. Intenzív párologtatással akár több fokkal is hűthetik a lombkoronát, miközben gyökereik egyre mélyebbre hatolnak a talajban a víz után kutatva. Ahogy azonban a talaj kiszárad, a levelek bezárják a gázcserenyílásaikat, hogy mérsékeljék a vízveszteséget. Ezzel együtt a párologtatás is leáll, a levelek gyorsan felmelegszenek, és beáll a „nyári ősz”: a korai lombsárgulás és lombhullás.
Az igazi védelmet a talajban megtartott víz adhatná az erdők számára. Egyelőre azonban keveset teszünk azért, hogy megállítsuk az elszivárgást – pedig lenne mozgástér.
Örökerdők
Az egyik legfontosabb tényező magának az erdőnek a szerkezete. A folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodás, a többkorú, elegyes állományok és a kisléptékű, legfeljebb kisebb lékekben végzett fakitermelés mérsékli a párolgási veszteséget, javítja a mikroklímát és növeli az erdők ellenálló képességét.
Jelentősen befolyásolja az erdők vízháztartását a fajösszetétel. A fenyvesek és akácosok kevésbé alkalmazkodnak a termőhelyhez: ezeket fokozatosan át kellene alakítani őshonos fajokból álló, elegyes lombos erdőkké. Ezek jobban visszatartják a csapadékot, kedvezőbb mikroklímát teremtenek, csökkentik a tűzveszélyt, és hosszú távon stabilabb vízháztartást biztosítanak.
Fontos lenne a nagyvadállomány drasztikus (területtől függően 20-70 százalékos csökkentése) is. A túlszaporodott nagyvadak (szarvasok, őzek, vaddisznók) elszegényítik a fafajösszetételt, ritkítják a moha-, gyep- és cserjeszintet, csökkentve a talaj árnyékolását, és rontva ezzel az erdő vízmegtartó képességét.
Mesterséges beavatkozással
Sokat segíthet az is, ha a hegyvidéki erdőkben helyreállítják a korábban természetes módon kialakult kisebb tavakat, időszakos vízállásokat, amelyek lassították a víz lefolyását, segítették a beszivárgást és hűtötték a mikroklímát. Már folynak ilyen jellegű tevékenységek, amelyek a biodiverzitást is növelik, mivel élőhelyet biztosítanak számos vízi gerinctelen állatnak és kétéltűnek.
Nagymértékben hozzájárulnak az erdők vízveszteségéhez az erdészeti utak is, amelyek a lejtő irányába futva valóságos csatornaként vezetik ki a vizet a fák közül. A megoldás az lehet, ha megszüntetik a használaton kívüli utakat, keresztirányú árkokkal visszavezetik a vizet a fák közé, vagy rönkgátakat, hordalékfogókat létesítenek a helyben található fákból.
Kis projektek, komoly tanulságokkal
Az elmúlt két évtizedben legalább 20, erdőkhöz kapcsolódó vizesélőhely-rehabilitációs projekt valósult meg Magyarországon.
- Jó példa a Kaszó-LIFE projekt, amelynek keretében mintegy 290 hektáron javították az erdők vízellátását kotrással, gátépítéssel, tavak kialakításával és vízfolyások revitalizációjával. A beavatkozások hatására a talajvízszint 40–50 centiméterrel emelkedett.
- A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Táti-szigeteken mintegy 195 hektáron javította az ártéri erdők vízellátását vízkormányzó műtárgyak létesítésével, vizes élőhelyek kialakításával és őshonos fafajok telepítésével.
- A LIFE4OakForests projekt keretében több kis léptékű vízmegtartó beavatkozás történt hegyvidéki tölgyesekben. Helyi faanyagból hordalékfogó rönkgátakat építettek, az erdészeti utakról lefolyó vizet az erdőbe vezették, és kisebb vizes élőhelyeket hoztak létre.
A projektek tapasztalatai azt mutatták, hogy a leghatékonyabb megoldások nem egyetlen beavatkozásra épülnek, hanem a vízmegtartást az erdőszerkezet helyreállításával és a természetes folyamatok támogatásával együtt kell biztosítani.
Koncz Péter teljes írása itt olvasható.
Forrás: Hun-Ren
Mezőgazdaság
Alapos locsolást kapott északkelet, végre országszerte esett
Az átvonuló hidegfront helyenként jelentős csapadékot hozott
Hosszú ideje várunk az esőre, s a mostani hidegfront végre egy picit kárpótolt bennünket csapadékkal.
Hosszú ideje várunk az esőre, mostanra azonban végre megtört a szárazság és az érkező hidegfronttal csapadék érte el térségünket. Különösen az északkeleti országrész részesült kiadós áldásban, ahol a hosszan elnyúló, csendes esőzésnek köszönhetően a talaj kicsivel mélyebb rétegei is kellő mennyiségű nedvességhez jutottak. A gazdák és a kerttulajdonosok számára ez a mennyiség hatalmas megkönnyebbülést jelent, hiszen a már ki tudja, mióta tartó aszály komoly veszélybe sodorta az idei termést és a növényzet állapotát.
Nemcsak az északi és keleti tájak lélegezhettek fel, hanem az ország szinte teljes területén hullott valamennyi a várva várt égi áldás. A csapadékzóna fokozatosan haladt át hazánk felett, délnyugaton estek még 5–10 mm közötti értékek, sajnos északon és délkeleten sok helyen csak arra volt elég az eső, hogy elverje a port.
A kialakult aszályhelyzet javulásához persze országszerte jól jönne egy kiadósabb, akár napokig tartó esőzés, de jelenleg ennek is örülnünk kell.
A legtöbb tehát az északkeleti csücsökben esett, az abszolút győztes az Időképes mérőautomaták közül jelenleg Fehérgyarmat, ahol már 29 mm-nél járunk. Ám ennél is több hullott Ibrányban, ahol Majoros József észlelőnk hagyomás csapadékmérőjével egészen pontosan 34 mm-es összegről számolt be
A legészakkeletibb csücsökben jelenleg, kedden reggel is esik, úgyhogy ezek még nem a végleges összegek. Kedden napközben túlnyomóan napos, gomolyfelhős időre számíthatunk, nyugaton és északkeleten növekedhet meg erősebben a felhőzet, és alakulhat ki helyenként zápor, zivatar.
Forrás: Időkép
Mezőgazdaság
Kárenyhítési előleg igényelhető a tavaszi fagykár és a jégesőkár után
Az agrártárca megteremtette a kárenyhítési előleg igénylésének a lehetőségét.
A termelők fizetőképességének javítása érdekében az agrártárca megteremtette a kárenyhítési előleg igénylésének a lehetőségét. Ezzel gyors segítséghez juthatnak a súlyos tavaszi fagykárral, illetve a 2026. június 15-éig bekövetkezett jégesőkárral érintett szőlő- és gyümölcstermelők.
A kárenyhítési előleg iránti kérelmek augusztus 24. és szeptember 6. között nyújthatók be, az előleg mértéke hektáronként 100 ezer forint – jelentette be az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.
Fotó: AÉM
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események jelentős kihívást jelentenek a gazdálkodók számára. A vegetációs időszakban bekövetkező tavaszi fagyok mellett idén a jégeső is komoly károkat okozott a szőlő- és gyümölcsültetvényekben. Ezért a termelők likviditási helyzetére tekintettel a szaktárca megteremtette a kárenyhítési előleg igénylésének lehetőségét..
Az előlegre az a szőlő- vagy gyümölcstermelő jogosult, aki a 2026. kárenyhítési évre vonatkozó kárenyhítési hozzájárulását határidőben és maradéktalanul megfizette, és akinek a károsodott területe eléri a termőre fordult növénykultúra egységes kérelemben bejelentett területének legalább 50 százalékát, és a káresemény következtében várható átlagos hozamcsökkenés eléri az 50 százalékot.
Amennyiben a termelőt mind a tavaszi fagy, mind a jégeső károsította, a jogosultság megállapításánál a nagyobb mértékű károsodást okozó káresemény által előidézett várható átlagos hozamcsökkenést kell figyelembe venni. A kárenyhítési előleg iránti elektronikus úton lehet benyújtani az agrárkár-enyhítési szervhez, az erre a célra kialakított elektronikus felületen, az agrárkár-enyhítési szerv honlapján közzétett közleményben foglaltak szerint.
Az előleg mértéke a károsodott terület után hektáronként 100 ezer forint. Amennyiben a rendelkezésre álló forrás nem fedezi valamennyi jogos igényt, az előleg hektáronkénti összege arányosan csökkenthető. Az agrárkár-enyhítési szerv legkésőbb 2026. október 15-éig dönt az előlegfizetési kérelmekről, és a döntés közlését követően 5 napon belül folyósítja az előleget a jogosult termelők részére. A már kifizetett előleg összegét a későbbi kárenyhítő juttatás megállapításakor figyelembe kell venni.
Forrás: AÉM
Mezőgazdaság
Rendkívüli aszály sújtja a halgazdaságokat: már 1588 hektár halastó száradt ki
Az idei rendkívüli aszály súlyosan érinti a hazai halgazdaságokat. Már 1588 hektár halastó száradt ki, közel 280 tonna hal pusztult el.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az idei rendkívüli aszály a halgazdaságokat is komoly kihívás elé állítja. A tartós hőség és a vízhiány miatt folyamatosan változnak a halastavak körülményei. A halgazdaságok szakemberei ezért nap mint nap gyors és felelős döntéseket hoznak.
Folyamatosan halásznak a tavakon.
Folyamatosan figyelik a tavak vízszintjét, vízminőségét, oxigénszintjét és a halállomány állapotát. Ahol szükséges, azonnal beavatkoznak. Átszervezik a vízfelhasználást, visszatartják és újrahasznosítják a vizet, egyes tavakat üzemen kívül helyeznek, valamint módosítják a lehalászás és a telepítés ütemezését.
Nehéz helyzetben a magyar haltenyésztők.
A vízkészlet hatékony felhasználása a legfontosabb
Ezeknél a döntéseknél a legfontosabb szempont a rendelkezésre álló vízkészlet hatékony felhasználása és a halállomány megóvása.
Válogasson a mintegy 965 féle Benelli és Franchi fegyver között! Részletekért kattintson a képre!
Már 1588 hektár halastó kiszáradt
Az idei aszály súlyosságát jól mutatja, hogy már 1588 hektár halastó kiszáradt. A jelenlegi adatok szerint 20 gazdaságban közel 280 tonna hal pusztult el. A becsült árbevétel-kiesés 1,3 milliárd forint. A szakemberek folyamatosan dolgoznak a további károk megelőzésén és az aszály hatásainak mérséklésén.
Ezt olvasta már? Részletekért kattintson a képre!
A halgazdaságok évek óta készülnek a szélsőségesebb időjárásra
A hazai halgazdaságok évek óta készülnek a szélsőségesebb időjárásra. Egyre több helyen alkalmaznak víztakarékos és vízvisszaforgató megoldásokat, és a megváltozott körülményekhez igazítják a termelési gyakorlatokat.
A becsült árbevétel-kiesés 1,3 milliárd forint.
A cél a halállomány és a halgazdaságok megóvása
A mostani helyzetben is minden rendelkezésre álló eszközzel azon dolgoznak, hogy a vízhiány minél kisebb kárt okozzon a halállományban és a halgazdaságokban.
Ne maradjon le! Kattintson a képre és nézze meg, milyen akciókkal érkezett Magyarországra a Benelli és a Franchi!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
Alapos locsolást kapott északkelet, végre országszerte esett
KITEKINTŐ: Szlovákia – Három ország 70 fiatal lövésztehetsége vett részt a nemzetközi M-800-as versenyen
Interjú Izeli Róbert hivatásos vadásszal
Kárenyhítési előleg igényelhető a tavaszi fagykár és a jégesőkár után
Bulin István: Harminc év elteltével – őzbakvadászat Vas vármegyében
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
Rendkívüli aszály sújtja a halgazdaságokat: már 1588 hektár halastó száradt ki
KITEKINTŐ (Szlovákia): Értékes vadásztrófeákat loptak egy vadászházból
KITEKINTŐ: Bulgária – Rókák lepik el Szófiát
“A sörétek a palatetőn pattognak, közvetlenül az udvarunk mellett” – vadászok miatt bosszankodnak Kiskundorozsmán
FEGYVERMESTER: Először Magyarországon a Benelli Lupo 6 mm Creedmoor
KITEKINTŐ: Az aranysakálok terjedési útvonalai és élőhelyhasználata
Aranysakálra várt, vaddisznókant ejtett el a 6 mm Creedmoorral
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Tiszteletet a vadászoknak a közösségi médiában!
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
FEGYVERMESTER: A 6 mm-es és a 6,5 mm-es Creedmoor-lőszerek, valamint azok BC-értékei