Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Románia – Történelmi aszály pusztít a Partiumban
Családi gazdaságok egész sora mehet csődbe Romániában az aszály miatt
A Bihar megyei határban a csend szinte süketítő: a kiégett kukoricások zörgésén kívül semmi sem töri meg a csendet, amit a rekkenő hőség szabadít a tájra. Az évszázados rekordokat megdöntő aszály nemcsak a termést perzselte fel és hozta csődbe a gazdákat, de a kutak és folyók kiszáradásával már a lakosság ivóvízellátását fenyegeti. A vízügyi szakemberek jelenleg a lakossági vízellátásra helyezik a hangsúlyt. Eközben Bukarestben a bürokrácia és a politikai bizonytalanság miatt még a tavalyi aszálykárok kifizetése sem történt meg, miközben az idei kukorica- és napraforgótermés is teljesen odaveszett, az állattartók pedig sosem látott nehézségekkel szembesültek, aminek hatására családi gazdaságok egész sora csődbe mehet.
Fotó: Maszol.ro
Ábra: Maszol.ro
A horizont felett szinte forr a levegő: mintha egy óriási, láthatatlan kemence ajtaját nyitották volna rá Bihar megyére. Hetek óta egyetlen, frissítő esőt adó felhő is alig téved az égre, a nap pedig kora reggeltől késő estéig könyörtelenül perzsel mindent, ami még életben maradt a határban. Az utakat vastag por borítja. A határban járva a csend szinte süketítő – megszűnt a tücsökszó, elhallgattak a madarak, egyedül a kiszáradt növények zörgése töri meg a hőséget, amikor a meleg szél átfúj a tájon. Bihar földjei, amelyek egykor az ország egyik legmegbízhatóbb élelemkamrájának számítottak, most egy tikkadt, kifosztott csatatérre hasonlítanak.
Odaveszett a kukorica- és a napraforgótermés
A dráma nem most kezdődött, de a kalászosok idei betakarításakor vált végérvényesen kézzelfoghatóvá. A gazdák még bizakodtak a tavasz elején, ám a csapadék kritikus hiánya már a búza fejlődésének legfontosabb szakaszaiban megpecsételte a termés sorsát. Az eredmény lehangoló és kétségbeejtő: a megszokott, jó években elvárt 8–10 tonnás hektáronkénti hozamok helyett a kombájnok alig 4–4,5 tonnát tudtak betakarítani. Ez a normális mennyiségnek alig a fele. A szemcsék pedig aprók, sokszor satnyák maradtak. A mezőgazdasági vállalkozások szembesültek a rideg valósággal: az üzemanyag, a műtrágya és a vetőmag ára az egekbe szökött, miközben a raktárakba kerülő gabona mennyisége sok helyen még a bekerülési költségeket sem fedezi.
Ha a búza körüli veszteség megrendítő volt, a tavaszi vetésű növények látványa egyenesen szívszorító. A kukorica- és napraforgótáblák gyakorlatilag teljesen kiégtek. Ahol máskor embermagasságú, mélyzöld kukoricások hullámoztak, ott most sárga, papírszárazsággá sorvadt, derékig érő kórók meredeznek a semmibe. A csövek sok helyen ki sem fejlődtek, ahol pedig megjelentek, ott a csuhé alatt hiányos, összeaszott szemtermés rejtőzik. A napraforgó sem bírta tovább a megpróbáltatásokat: a virágtányérok tenyérnyire zsugorodtak, fejüket a porba hajtják, sárga szirmaik lepergetek, a magok pedig üresek maradtak. A tápanyag és a víz teljes hiánya miatt a növények vegetációja leállt, a nap pedig nem megérlelte, hanem szó szerint megperzselte.
Eső után kiált a föld
A talaj állapota riasztó képet mutat. A Bihar megyei feketeföldek, amelyek híresek voltak páratlan termőképességükről, most mély, többujjnyi vastag repedésekkel szabdaltak. A talaj hőtartaléka pedig akkora, hogy még az éjszakai órákban sem tud lehűlni, a hajnali harmat fogalma pedig teljesen ismeretlenné vált. A kisebb patakok és csatornák medre kőkeményre száradt agyagcsíkká változott. A gazdák tehetetlenül állnak a területeik szélén. Egy élet munkája, a generációkon át öröklődött tapasztalat és a modern technológia mind csődöt mondott a természet elnyújtott, brutális csapásával szemben.
Az előrejelzések szerint a rendkívüli forróság rendületlenül kitart, a hőmérő higanyszála nap mint nap eléri vagy meghaladja a 38-40 Celsius-fokot, miközben a meteorológiai térképeken egyetlen csapadéktömb sem látszik a belátható jövőben. Hitelcsapdába kerülő családi gazdaságok, leálláshoz közeli állapotban lévő állattartó telepek és a jövőtől való félelem árnyékolja be a bihari falvak mindennapjait.
A katasztrófa hullámai ugyanis mostanra a növénytermesztésből átcsaptak az állattenyésztésre is, ahol a helyzet roppant nehéz és drámai fordulatot vett. A legelők már a nyár közepére teljesen kiégtek; a zöld gyep helyén csak kopár, porzó területek maradtak. Az állatok éhesek, a gazdáknak pedig nincs más választásuk: a tikkasztó nyári hőség közepén kénytelenek takarmánnyal etetni az állatokat. Ez a kényszermegoldás azonban gyorsan felemészti a tartalékokat, avagy roppant költségekbe verik az állattartókat. A kiszáradt kukoricások és a félgőzzel teljesítő búzamezők miatt idén szinte egyáltalán nem képződik takarmányalap. Nincs széna, hiányzik a szilázs, a szemes takarmány ára pedig megfizethetetlenné válik.
Sorra bedőlnek a kis gazdaságok
A takarmányhiány és a fenntarthatatlan költségek miatt sok állattartó a legfájóbb döntésre kényszerül: elkezdték eladni, vagy vágóhídra küldeni az állataikat.
A katasztrófa már nem csupán a mezőgazdaságot veszélyezteti, hanem az egész térség gazdasági és szociális egyensúlyát – fogalmazza meg Nagy Miklós, a Románia Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Bihar megyei szervezetének vezetője. A szakember meglátása szerint jelenleg olyan helyzettel szembesülnek a mezőgazdászok és az állattartók, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Jóllehet az ország többi részén kedvezőbbek a feltételek, a Partiumot sújtó aszály és az ezzel járó következmények kis, főleg családi gazdaságok százait küldi padlóra.
A búza betakarításakor kiderült, hogy a bizakodásra okot adó tavaszt követően nagyon jelentős hőhullám perzselte a földeket, emiatt komoly hozamcsökkenés volt tapasztalható. Nagy Miklós szerint figyelembe kell venni azt, hogy a hektáronként betakarított, a normális hozamnak a felét kitevő idei termés ára még azt sem fedezi, mint amennyibe belekerült a földek megmunkálása, a vetőmag, a műtrágya és a gondozás, ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a gazdákat, nem is beszélve a kisebb, családi gazdaságokat.
Az RMGE Bihar megyei vezetője kiemelte, az aszály okozta károk mellett számolni kell még az üzemanyagár jelentős növekedésével is – így teljesen érthetővé válik a mezőgazdászok elkeseredett segélykiáltása.
Ami a kukorica- és a napraforgótáblákat illeti, a helyzet még drámaibb. „Ezeknek a nagy kultúráknak vége, idén semmi sem lesz belőlük. Eső hiányában és a forróságban a növények kiszáradtak, még mielőtt termést hozhattak volna” – jelentette ki Nagy Miklós. A mezőgazdasági szakember, aki Szalárd község polgármestere is, elmondta, a polgármesteri hivatalok fogadják a gazdák kárjelentését és összeállítják, majd továbbítják a kormánybiztosi hivatalhoz a kártalanításhoz szükséges dossziékat, azonban a bürokratikus rendszer miatt a kárpótlás kifizetése nagyon lassan zajlik. Megtudtuk, még a tavalyi károk kifizetése sem történt meg, ezért a gazdák reménytelen helyzetben érzik magukat, azt gondolják, az állam magukra hagyta őket. Nagy Miklós szerint most a kormány térfelén pattog a labda, de egyelőre nem adta jelét annak, hogy érdemben foglalkozna az ország nyugati részét súlytó aszálykárokkal.
Még a tavalyi kártérítéséket sem fizette ki az állam
Három héttel ezelőtt megérkezett az európai uniós határozat arról, hogy a EU milyen mértékben finanszírozza a gazdák tavalyi aszálykárát, de ez is csak töredéke annak, mint amit a gazdák tulajdonképpen elszenvedtek – mondta el megkeresésünkre Tánczos Barna megbízott mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, hozzátéve, „sajnos bevett szokás”, hogy „legjobb esetben is” egyéves csúszással fizeti ki az állam a kártérítéseket, kivéve akkor, ha a ország költségvetése olyan helyzetben van, hogy ezt az uniós támogatást meg tudja hitelezni. Tavaly nem volt olyan helyzetben a minisztérium, hogy fizetni tudjon.
A Maszol kérdésére a miniszter közölte, jelen pillanatban vonatkozó kormányhatározat a pénzügyminisztériumban áll. A kormány hektáronként száz eurós kártérítést irányzott elő, de „az első visszajelzések azt mutatják, hogy a pénzügyminisztérium nem fogja ezt a kártérítési szintet elfogadni a szűkös költségvetésre hivatkozva. Várjuk a pénzügyminisztérium válaszát. Meglátásom szerint szeptemberben ezeket a pénzeket ki lehet majd fizetni, persze ez függ attól is, hogy ki lesz a mezőgazdasági és a pénzügyminiszter” – mondta Tánczos Barna utalva a romániai kormányválság egyelőre beláthatatlan kimenetelére.
Több évtizedes probléma a mezőgazdasági biztosítási rendszer hiánya
Az RMDSZ-es miniszter szerint Romániában alapvető, immár húszéves probléma, hogy a mezőgazdasági minisztérium nem tudott kidolgozni egy olyan biztosítási rendszert, amely ne függjön folyamatosan az ország költségvetésétől. „A szárazság okozta károk kifizetésére ma Romániában egy teljesen rudimentális rendszer működik: ha az államnak van pénze, akkor fizet az aszálykárokra, ha pedig nincsen pénze és költségvetési problémákkal küszködik, akkor nem fizet. Ezt szinte minden más uniós országban biztosítási rendszer bevezetésével védik ki, Romániában ilyen nincs” – magyarázta. Tánczos Barna emlékeztetett, a Mezőgazdasági, Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) minden gazda alaptámogatásából visszatart 3 százalékot erre a célra, ebből kellene létrehozni a biztosítási rendszert. A miniszter elmondta, nemrég a Világbank csapata az Európai Unió kérésére elkészített és be is mutatott egy tanulmányt, amely elemzi az EU-tagországok mezőgazdasági biztosítási rendszerét, kiemelve 5-6 ország részletes bemutatását. Ebből kiindulva Tánczos Barna szerint a mezőgazdasági minisztérium – függetlenül attól, hogy ki lesz majd a miniszter – el tudja készíteni év végéig, legkésőbb jövő év elejéig azt a biztosítási rendszert, amely a gazdáknak egy védőhálót jelent majd, és nem kell mindig az államtól várniuk az aszálykárok megtérítését.
Jelenleg, vagyis a 2026-os esztendőben a mezőgazdasági igazgatóságokhoz országos szinten több mint 110 ezer hektárnyi aszály sújtotta területre érkezett be kártérítési kérelem, ez a tavalyi 620 ezer hektárhoz képest – országos viszonylatban – jóval kevesebb.
A beérkezett kérelmek eloszlása is jól mutatja, hogy az ország melyik részén okozza a legnagyobb gondokat a vízhiány. Tánczos Barnától megtudtuk, az eddig beérkezett 110 ezer hektárnyi aszálykár-jelentésből mintegy 20 ezer hektárt Arad megyéből, Bihar megyéből több mint 10 ezer hektárt és Temes megyéből több mint 2 ezer hektárt már el is fogadtak a mezőgazdasági igazgatóságok szakemberei a helyszínelés és a helyi adatok begyűjtése alapján. Amikor ezeknek a kárbejelentéseknek felmérése és az összesítése megtörténik, akkor kerül a mezőgazdasági minisztérium asztalára, hogy a pénzügyminisztériummal közösen – amennyiben a költségvetés megengedi – kifizessék a kártérítéseket. Amennyiben a költségvetés nem engedi meg, akkor ismét jövő évre maradnak a kifizetések.
Kérdésünkre Tánczos Barna elárulta, évek óta tart az országos öntözési rendszerek újraépítése, de ez egyelőre csak az ország déli részére koncentrálódott, mivel eddig ott voltak a legnagyobb aszályproblémák. „Amennyiben olyan vezetése lesz a mezőgazdasági minisztériumnak, amely megérti, hogy Erdélyben és a Partiumban, illetve a Bánságban is hasonló problémák vannak, akkor bízom abban, hogy azokba a régiókba is kerül elegendő forrás egyrészt ahhoz, hogy ilyen öntözőhálózatokat építsenek, másrészt egy teljesen új koncepcióra van szükség a vízgazdálkodás területén, mert az árterületeken meg kell tartani a csapadékot, a záportározókban több vizet tárolni. Ezzel kapcsolatban Bihar megyében Pásztor Sándornak vannak újszerű és korszakalkotó elképzelései, itt épültek meg az első olyan záportározók, melyek már működnek és képesek akár öntözésre is vizet tárolni a nyári aszályos időszakokban” – mondta el a miniszter.
Az RMDSZ-es politikus szerint ezeket a típusú beruházásokat kell folytatni, éspedig a vízügyi igazgatóság és az Országos Talajjavítási Igazgatóság együttműködésében. Meglátása szerint „ezt a két intézményt össze is kellene vonni, egy egységes vízgazdálkodási tervet kidolgozni és nem szétforgácsolni az erőforrásainkat”.
A vízhiány a kánikula után is megmarad
„A helyzet akár Bihar megyei, akár partiumi szinten kritikus. Mára már több mint harminc olyan település van csak Bihar megyében, ahol akadozik a vízellátás, van, ahol éjszakára állítják le a szolgáltatást, máshol csak napközben pár órára tudják biztosítani a vezetékes ivóvizet”, mondta el a Maszol megkeresésére Pásztor Sándor, a nagyváradi székhelyű Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője. Kiemelte, a legnagyobb problémák a domb- és hegyvidéki településeken állnak fenn, ugyanis ezeknek az ivóvizét többnyire felszíni forrásokból, patakokból biztosították, de ezeknek a vízfolyásoknak most több mint fele kiszáradt.
A dombvidék alsó részein és a síkvidéken pedig másik probléma a talajvízszint süllyedése, jelenleg 2,5–3,5 méterrel van alacsonyabban, mint normálisan lennie kellene, ami azt jelenti, hogy a vízellátási egységek szivattyúi ennél jóval magasabban vannak, tulajdonképpen már a levegőben lógnak. Pásztor Sándor hangsúlyozta, az altalajvíz szintjének állandó csökkenése immár egy hatéves probléma, amely az elmúlt két esztendőben felgyorsult, és sajnos egyelőre nem is látszik, hogy érkezne annyi csapadék, amelytől pozitív irányba változhatna az évek óta tartó ijesztő tendencia.
„Kedden reggel átiratban értesítettük a prefektúrát és csütörtökre összehívtuk Bihar megye mind a száz polgármesterét, próbálunk velük közösen intézkedéseket hozni, elsősorban azt, hogy a polgármesteri hivatalokon keresztül rávegyük az embereket, hogy felelősen használják fel az ivóvizet és bánjanak elővigyázatosan a vízhasználattal, mert a vízhiány nagyon nagy gondokat fog okozni a következőkben” – magyarázta a vízügyi szakember.
Hozzátette, „a jelenlegi helyzetet sokan azzal tévesztik össze, hogy mivel kánikula van, azért nincs víz, és ha jövő héten mérséklődik a forróság, akkor lesz víz. Nos, a valós helyzet az, hogy nem lesz. Ez a folyamat legjobb esetben is októberig kitart, ugyanis akkora nagy a csapadékdeficit, hogy egy teljes évi csapadékmennyiség hiányzik a földből. Megközelítőleg négyzetméterenkénti 500 liter víz hiányzik a talajból, ennyivel kevesebb csapadék hullott az elmúlt öt-hat évben. Hiába esik 20 liternyi eső, tulajdonképpen hosszú távon semmit nem segít” – jelentette ki Pásztor Sándor.
Sorozatosak a negatív rekordok
A vízügyi igazgatóság területén kedden reggel tizenhat mérőállomáson észleltek történelmi negatív rekordot. Az 1800-as évek vége óta végzett, mintegy 140 éves állandó, napi szintű monitorozási időszak során ilyen még sosem volt. A legkirívóbb példa a Fekete-Körös, amelyben ebben az időszakban kellene legyen másodpercenként 15 köbméter víz, ehhez képest most van 0,6 köbméter. Mivel ez a folyó átlépi az országhatárt, a magyar-román államközi vízgazdálkodási egyezmény szerint a román félnek biztosítania kell egy minimális vízmennyiséget a határszelvényben is.
A megszorító, illetve a felelős vízhasználatra felszólító intézkedések közepette például a keddi adatok szerint Nagyváradon a szokásos gázmennyiség 2,5-szörösét használják fel, ami hosszú távon tarthatatlan, mondja Pásztor Sándor. Bár a Sebes-Körös más eset, mivel tározórendszer épült a folyó felsőbb szakaszain, ami egyelőre biztosítja a nagyváros vízellátását. A Berettyó folyó részleges ellátása is részben megoldott a berettyószéplaki tározóból, de sok más településen hosszú távon fenntarthatatlanok lesznek a jelenlegi kényszermegoldások. Példaként a már említett Fekete-Körössel és a Fehér-Körössel, illetve a domb- és hegyvidéki településekkel komoly gondok vannak, naponta mintegy öttel nő azon települések száma, amelyek képtelenek tovább biztosítani a vízellátást.
Eső egyelőre nem várható
Pásztor Sándor hangsúlyozta, a vízügyi hatóság prioritási listájának elején a lakossági vízellátás szerepel, ezért most minden erőforrásukat erre összpontosítják. Kérdésünkre elmondta, a mezőgazdaság már elveszett, a kukoricatermés már odalett, ezzel a jelenlegi helyzetben már nincs mit kezdeni.
„Ez egy nagy közép-európai probléma, ne gondoljuk azt, hogy csak nálunk okoz gondokat az aszály. Érdekesség azonban, hogy az Erdélyi-szigethegység, illetve a királyhágó vonala egy vízválasztó ebben a helyzetben, ugyanis Erdélyben és az ország többi részén van víz. Van egy érdekes sáv, Románia nyugati országrészében, a Partiumban és a magyarországi Alföldön kritikus a helyzet, a Dunántúlon pedig ismét jobbak már a körülmények – közölte a szakember. – Áttekintve a közép-európai vízügyi adatokat, a legnagyobb Duna-beszállító folyó a Száva, aztán a Tisza, mindegyik katasztrofális állapotban van. Nincs is honnan. legyen a Tiszában víz, a Szamos, a Berettyó és a Maros összesen nem hoznak most annyit, mint amennyit korábban egyetlen folyó képes volt.”
Pásztor Sándor ugyanakkor közölte, jelentősebb esőre egyelőre nincsen semmilyen kilátás. Az előrejelzések szerint augusztus 20. után előfordulhat némi csapadék, de kevés, ráadásul egyenetlen eloszlásban érkezhet, ami „a jelenlegi helyzetben semmit nem segít”. Csak egy hosszan tartó, jelentős mennyiséget hozó esőzés tudná feloldani a helyzetünket, de esős őszre évek óta nem volt példa.
Forrás: Borsi Balázs – Maszol.ro portál
Mezőgazdaság
Újabb Baranya vármegyei házisertés-állományban jelent meg az afrikai sertéspestis
Ismét megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Baranya vármegyei házisertés-állományban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma ismét megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét egy Baranya vármegyei házisertés-állományban. Az országos főállatorvos azonnal elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében. A térségben a vaddisznóállományban jelentős a vírus jelenléte, ezért a sertéstartóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk állományaik védelmére és a járványvédelmi előírások szigorú, következetes betartására.
Fotó: NÉBIH
Egy Baranya vármegyei Kölkeden található, 27 sertést tartó gazdaságban erősítette meg a Nébih laboratóriuma az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét augusztus 18-án. Az elfekvő, étvágytalan állatok és az elhullás a betegség megjelenésére utalt, ezért haladéktalanul megkezdték a mintavételt. Dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását. Az állomány felszámolása jelenleg folyamatban van.
A gazdaság ASP szempontjából korlátozás alatt álló területen található. A térségben a vaddisznóállományban a vírus jelenléte jelentős, ezért a járványvédelmi szabályok betartása különösen fontos. A Nébih felhívja a sertéstartók figyelmét, hogy állományaik védelme érdekében fokozottan ügyeljenek az előírások maradéktalan betartására.
Kiemelten fontos a gabona alaptakarmányok minimum 30, míg a szalma 90 napos külön tárolása, pihentetése. Almozásra, illetve a sertések etetésére csak ezt követően használhatók. Az állományok védelmét szolgálja a telepek zártan tartása, a fertőtlenítési előírások maradéktalan végrehajtása és a vaddisznókkal való akár közvetett érintkezés megakadályozása is. Szokatlan elhullás vagy megbetegedés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost.
Az ASP emberre nem veszélyes, ugyanakkor a betegség megjelenése jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára. Az üzletekben kapható magyar sertéshús és húskészítmények biztonságosak, azokat a hatósági állatorvosok ellenőrzik. Vásárolják és fogyasszák bátran!
A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető Nébih tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Az Európai Unió agrárpiaci kilátásai 2026-ban
2026 júliusában jelent meg az Európai Bizottság rövid távú agrárpiaci előrejelzése.
Az Európai Bizottság 2026 júliusában megjelent rövid távú agrárpiaci előrejelzése szerint az Európai Unió mezőgazdasága összességében továbbra is ellenállónak mutatkozik. A termelési kilátások több fontos ágazatban kedvezőek, ugyanakkor a gazdálkodók jövedelmezőségét egyre erősebben veszélyeztetik a növekvő energia- és műtrágyaköltségek.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A jelentés rendkívül bizonytalan nemzetközi környezetben készült. A Közel-Keleten zajló konfliktus következményei tovább növelik a már korábban is fennálló kockázatokat. Ezek közé tartoznak az időjárási szélsőségek, az állatbetegségek, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek, valamint az energia- és szállítási költségek emelkedése.
Az uniós termelés az olajosmagvak, a tej, a sertéshús és a baromfihús esetében várhatóan növekedni fog. A gabonatermés ugyan csökkenhet az előző, rendkívül kedvező évhez képest, de továbbra is az ötéves átlag közelében maradhat. A kérődző állatokhoz kapcsolódó ágazatokban, vagyis a marha-, juh- és kecskehús termelésében viszont további visszaesés várható. Csökkenhet emellett az uniós cukor- és olívaolaj-termelés is.
Gazdasági környezet és infláció
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU reál-GDP-je 2026-ban 1,1%-kal, 2027-ben pedig 1,4%-kal növekedhet. A gazdasági növekedés tehát lassabb lehet a korábban vártnál.
Az infláció 2026-ban elérheti a 3,1%-ot, míg 2027-ben 2,4%-ra mérséklődhet. A magasabb infláció egyik legfontosabb oka a közel-keleti konfliktus miatt kialakult energiaár-sokk. Az olaj- és földgázárak emelkedése közvetlenül növeli a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás és a logisztika költségeit.
A jelentés alapforgatókönyve abból indul ki, hogy a Hormuzi-szoros fokozatosan újranyílik, és a legfontosabb tengeri szállítási útvonalakon helyreáll a forgalom. A kockázatok azonban továbbra is jelentősek. Amennyiben a konfliktus elhúzódik, vagy késik a közel-keleti energetikai és közlekedési infrastruktúra helyreállítása, az olaj- és gázárak tartósan magasak maradhatnak. Ez magasabb inflációhoz és lassabb gazdasági növekedéshez vezethet.
Az euró 2025 júniusa óta jellemzően 1,14 és 1,19 dollár közötti sávban mozgott. A jelentés készítésekor, 2026 júniusában egy euró körülbelül 1,15 dollárt ért. Az árfolyam várhatóan az év végéig is nagyjából ebben a tartományban marad.
Élelmiszerárak és fogyasztói kereslet
Az élelmiszerárak 2026 májusában még csak mérsékelten emelkedtek. Az olajok és zsiradékok ára – amelyek a korábbi években jelentősen megdrágultak – már csökkenő irányt mutatott. A hús, a tejtermékek és a tojás ára az általános élelmiszer-inflációhoz hasonlóan alakult, miközben a zöldségárak 2026 elején emelkedtek.
Az energiaárak növekedése nem azonnal, hanem késleltetve jelenik meg az élelmiszerek fogyasztói árában. A magasabb szállítási, logisztikai, feldolgozási és mezőgazdasági inputköltségek miatt az élelmiszerárakra nehezedő nyomás akár 2027 közepéig is fennmaradhat.
A fogyasztói bizalom emiatt várhatóan 2026 végéig alacsony és ingadozó marad. A vásárlók egy része az olcsóbb élelmiszerek felé fordulhat, ami különösen a drágább húsfélék, például a marhahús fogyasztását érintheti.
Emelkedő mezőgazdasági inputköltségek
A mezőgazdasági inputköltségek 2025-ben összességében stabilizálódtak, 2026 elején azonban ismét növekedésnek indultak.
2025 utolsó negyedévéhez képest 2026 első negyedévében:
- az energiaköltségek 5,6%-kal emelkedtek;
- a műtrágyák ára 4,2%-kal nőtt;
- a takarmányköltségek 0,3%-kal csökkentek;
- a növényvédő szerek ára 0,1%-kal mérséklődött;
- a vetőmagok és szaporítóanyagok ára 0,1%-kal emelkedett.
Az EU megfelelő nitrogénműtrágya-készletekkel kezdte meg 2026-ot, ami a 2025 végén lebonyolított nagy importmennyiségnek köszönhető. Az unió azonban továbbra is jelentős mértékben függ az importált földgáztól és műtrágyától, ezért érzékeny marad a nemzetközi árak változására.
A takarmányárak az elmúlt évekhez képest egyelőre mérsékeltek, de a magasabb energia- és szállítási költségek az év hátralévő részében megdrágíthatják a gabonát és az állati takarmányokat is.
Műtrágyapiaci helyzet
A műtrágya az elmúlt hat évben folyamatosan komoly költségkockázatot jelentett az európai gazdálkodók számára. Az árak 2022-ben kiugróan magasra emelkedtek, majd 2026-ban ismét jelentős drágulás következett.
Az uniós nitrogénműtrágya-árak 2026 áprilisában 72%-kal haladták meg a 2024-ben mért szintet. Májusban az árak stabilizálódni kezdtek, júniusban pedig fokozatos mérséklődés következett be. Június közepén azonban a nitrogénműtrágya még mindig 56%-kal volt drágább, mint 2024-ben.
A nemzetközi piacokon a nitrogénműtrágya ára gyorsabban csökkent, amit a gyenge kereslet és a javuló kínálati kilátások segítettek. Sok gazdálkodó a bizonytalanság miatt elhalasztotta a vásárlást, ugyanakkor június közepén már ismét megjelentek a beszerzési szándék első jelei.
A foszfátműtrágyák helyzete lényegesen kedvezőtlenebb. A globális kínálat szűkös, miközben a termelésben felhasznált kén ára magas. A káliumműtrágyák piaca ezzel szemben viszonylag stabil maradt.
Romlott a műtrágya megfizethetősége
A műtrágya gabonaárakhoz viszonyított megfizethetősége már a közel-keleti konfliktus kiéleződése előtt is romlott. A piaci zavarok hatására 2026 márciusában és áprilisában a mutató visszatért a 2022-es válság idején tapasztalt szintre.
Májusban, majd júniusban az enyhülő műtrágyaárak és a stabilabb gabonaárak miatt valamelyest javult a helyzet, a gazdálkodók jövedelmezősége azonban továbbra is nyomás alatt áll.
A téli kultúrák – elsősorban a búza, az árpa és a repce – esetében a műtrágyapiaci zavarok hatása várhatóan korlátozott marad. A szükséges műtrágya jelentős részét ugyanis már 2025 végén beszerezték. Elképzelhető azonban, hogy egyes gazdák csökkentették az utolsó fejtrágyázás mennyiségét, ami alacsonyabb gabonafehérje-tartalomhoz vezethet.
A tavaszi és nyári kultúrák nagyobb veszélynek vannak kitéve. Különösen a kukorica vetésterülete csökkenhet, illetve előfordulhat, hogy a gazdálkodók kevesebb műtrágyát juttatnak ki.
Uniós műtrágya-cselekvési terv
Az Európai Bizottság 2026. május 19-én műtrágya-cselekvési tervet fogadott el. Ennek rövid távú célja, hogy a gazdálkodók időben meg tudják vásárolni a 2026/27-es termelési ciklushoz szükséges műtrágyát.
Az intézkedések között szerepel:
- az agrártartalékból biztosított rendkívüli támogatás;
- átmeneti állami támogatási lehetőség;
- új KAP-likviditási eszköz;
- a közvetlen támogatások korábbi kifizetésének lehetősége;
- a tagállami támogatási keretek rugalmasabb alkalmazása.
Középtávon a terv az európai műtrágyaipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, az ellátási források diverzifikálását, valamint a bioalapú és alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívák fejlesztését célozza. Fontos cél továbbá a tápanyag-felhasználás hatékonyságának javítása és az ellátási lánc átláthatóbbá tétele.
Időjárási kilátások és az El Niño
A JRC MARS 2026. júniusi jelentése szerint az Európai Unióban általában kedvező a növényállományok állapota. Az átlagos hozamok valamivel meghaladhatják az előző öt év átlagát.
A száraz tavasz és a májusi hőhullám azonban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa egyes térségeiben rontotta az őszi vetések kilátását. Az alacsony talajnedvesség különösen a nyári növények számára jelent veszélyt. A kukorica és a cukorrépa érzékenyen reagálhat a virágzás idején jelentkező hőségre és csapadékhiányra.
A 2026. július és szeptember közötti időszakban Európa jelentős részén az elmúlt tíz év átlagánál melegebb idő valószínű. Ez elsősorban Közép- és Nyugat-Európa egyes részeit érintheti.
Az előrejelző központok szerint 2026 nyarán erősödhet az El Niño, amely ősszel érheti el a csúcspontját. Európa nem tartozik az El Niño által legerősebben érintett térségek közé, ezért az uniós növénytermesztésre gyakorolt közvetlen hatása várhatóan mérsékelt marad.
A világpiaci hatások azonban Európában is érzékelhetővé válhatnak. Az El Niño:
- gyengítheti az ázsiai monszunt;
- csökkentheti India és Délkelet-Ázsia rizs- és szójatermését;
- ronthatja az ausztrál búzatermést;
- csökkentheti Brazília északkeleti részének kukoricahozamát;
- ugyanakkor kedvezőbb csapadékot hozhat az Egyesült Államok déli részén, Argentínában és Brazília déli térségeiben.
A korábbi El Niño-időszakokban a szója világátlaghozama mérsékelten növekedett, miközben a kukorica, a rizs és a búza hozama általában csökkent. A jelenlegi helyzetet azonban nehéz pontosan előre jelezni, mert az El Niño és a klímaváltozás kölcsönhatása még nem teljesen ismert.
Szántóföldi növények
Gabonafélék
Az EU 2026/27-es gabonatermése várhatóan 273,7 millió tonna lesz. Ez éves alapon 5,6%-os csökkenést jelent, ugyanakkor a termésmennyiség megfelel az előző öt év átlagának.
A visszaesés fő oka, hogy a búza és az árpa hozama a 2025/26-os rendkívül magas szintről visszatérhet az átlag közelébe.
A gabonafélék belföldi felhasználása várhatóan stabil marad:
- puha búzából 102,8 millió tonna;
- kukoricából 76,8 millió tonna;
- árpából 43 millió tonna kerülhet felhasználásra.
A 2026/27-es gazdasági év magas induló készletei lehetővé tehetik, hogy az EU a kisebb termés ellenére is jelentős mennyiségű búzát exportáljon. A gabonaimport várhatóan csak mérsékelten növekszik.
A termés éves csökkenése tehát önmagában nem jelent szűk uniós ellátást. A magas készletek fontos piaci stabilizáló szerepet tölthetnek be.
Olajosmagvak
A repce, a szója és a napraforgó együttes uniós termelése 2026/27-ben elérheti a 32,7 millió tonnát. Ez 3,1%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget, és 5,3%-kal magasabb az ötéves átlagnál.
A növekedés elsősorban a napraforgó nagyobb vetésterületének és javuló hozamának köszönhető.
Az olajosmagdarák termelése rekordot jelentő 30,4 millió tonnára nőhet. Ez 3%-kal haladná meg az ötéves átlagot. A bővülést főként a napraforgódara termelésének növekedése eredményezheti.
A növényi olajok uniós kibocsátása 16,8 millió tonnára emelkedhet, ami 4,4%-kal magasabb az ötéves átlagnál. A belföldi felhasználás várhatóan 20,4 millió tonna körül stabilizálódik.
A napraforgóolaj felhasználásának növekedése ellensúlyozhatja a pálmaolaj iránti kereslet visszaesését. A pálmaolaj fogyasztása 42%-kal maradhat el az ötéves átlagtól, elsősorban azért, mert az EU fokozatosan kivezeti használatát a bioüzemanyag-gyártásból.
Fehérjenövények
A szántóföldi borsó, a lóbab és a csillagfürt együttes termelése 4,3 millió tonna lehet. Ez elmarad a 2025/26-os mennyiségtől a borsó és a bab vetésterületének csökkenése miatt.
A termelés ugyanakkor még így is 17%-kal meghaladhatja az előző öt év átlagát.
Cukor
Az uniós cukortermelés 2026/27-ben 14,1 millió tonnára csökkenhet. Ez 2,5 millió tonnával kevesebb a 2025/26-os mennyiségnél, és éves szinten körülbelül 15%-os visszaesést jelent. Az ötéves átlaghoz képest a termelés 13%-kal lehet alacsonyabb.
A csökkenés fő oka a cukorrépa vetésterületének 8%-os szűkülése. A korábbi rekordmagas cukorárak mérséklődtek, miközben a termelési költségek növekedtek. Emellett a hozamok is visszatérhetnek az átlagos szintre.
A kisebb kínálat miatt:
- az uniós cukorexport 800 ezer tonnára csökkenhet;
- az import 1,5 millió tonnára emelkedhet;
- a zárókészlet 2,1 millió tonnára mérséklődhet.
A cukorfogyasztás – beleértve a feldolgozott termékekben megjelenő felhasználást is – várhatóan stabil marad.
Olívaolaj
Az EU olívaolaj-termelése a 2024/25-ös erőteljes helyreállást követően 2025/26-ban valamivel 2,1 millió tonna alatt alakulhat. Ez 5%-os éves csökkenés, de még mindig 9%-kal magasabb az ötéves átlagnál.
Spanyolországban – amely az EU legnagyobb olívaolaj-termelője – az év eleji túlzott csapadék jelentősen megnehezítette a betakarítást. A spanyol termés körülbelül 1,3 millió tonna lehet, ami 9%-os csökkenést jelent.
Görögországban 18%-kal csökkenhet a termelés, Portugáliában viszont 1%-os növekedés várható. Olaszországban az olajfaligetek váltakozó terméshozása miatt 31%-kal emelkedhet a kibocsátás.
A spanyol extra szűz olívaolaj termelői ára 2025 októberében 427 euró/100 kilogramm volt, decemberben 457 euró/100 kilogrammon tetőzött, majd 2026 június elejére 397 euró/100 kilogrammra csökkent.
A kedvező 2026/27-es termésvárakozások további árcsökkenést eredményezhetnek, amennyiben a nyári időjárás nem okoz jelentős károkat.
Az uniós olívaolaj-fogyasztás 1,4 millió tonna körül alakulhat, vagyis visszatérhet az ötéves átlaghoz.
A csökkenő árak javíthatják az EU világpiaci versenyképességét. Az export 6%-kal, 794 ezer tonnára emelkedhet. Kína 2026 márciusáig kétszer annyi uniós olívaolajat vásárolt, mint az előző gazdasági év azonos időszakában. Nőtt a kivitel Brazíliába, az Egyesült Királyságba és Japánba is, miközben az Egyesült Államokba irányuló export csökkent.
Az import 24%-kal, 223 ezer tonnára nőhet. Ebben meghatározó szerepe van a kedvező árú tunéziai olívaolajnak. Az idény végi uniós készletek körülbelül 394 ezer tonnát tehetnek ki.
Tej- és tejtermékpiac
Az uniós tejkínálat 2025 második felében jelentősen növekedett. A bővülés 2026 első négy hónapjában éves összevetésben meghaladta a 4%-ot.
Mivel a tejelő tehénállomány tovább csökkent, a növekedés elsősorban a tejhozam javulásának köszönhető. A kedvező időjárás, a jó minőségű takarmány, az átlag feletti gyepállapot és a megfelelő termelői jövedelmezőség egyaránt hozzájárult a termelékenység emelkedéséhez.
Amennyiben a legelők állapota nem romlik jelentősen, az egy tehénre jutó tejhozam 2026-ban 2,4%-kal növekedhet. A tej magasabb zsír- és fehérjetartalma szintén növeli a feldolgozóipar rendelkezésére álló tejalkotók mennyiségét.
Az uniós tejtermelés éves szinten 1,6%-kal emelkedhet. A növekedés különösen Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban és Lengyelországban lehet jelentős.
A nyerstej ára 2025 utolsó negyedévétől csökkent, mert a piac alkalmazkodott a nagyobb kínálathoz. Az árak később stabilizálódtak, de az energia- és egyéb inputköltségek emelkedése ismét nyomás alá helyezheti a gazdaságok jövedelmezőségét. Emiatt a tejtermelés bővülése 2026 második felében lassulhat.
Tejtermékek
A nagyobb tejkínálat lehetővé teszi a vaj, a sajt, a savópor és a sovány tejpor termelésének növelését.
A sovány tejpor termelése 6,9%-kal, exportja pedig 5%-kal emelkedhet. A közel-keleti konfliktus ugyanakkor korlátozza a térségbe és az azon keresztül történő szállításokat.
A vajtermelés szintén növekedhet. Az EU világpiaci helyzetét azonban nehezíti az új-zélandi és amerikai vaj versenye. A kedvezőbb uniós áraknak köszönhetően a vajexport 5%-kal bővülhet.
A sajttermelés 1,8%-kal nőhet, miközben a kivitel mindössze 0,5%-kal emelkedhet. A nagyobb termelés jelentős részét az uniós belső piac veheti fel.
A savópor termelése 1,4%-kal, exportja 1,7%-kal növekedhet az erős nemzetközi keresletnek köszönhetően.
A teljes tejpor helyzete kedvezőtlenebb. A termelés 3,1%-kal, a kivitel 5%-kal csökkenhet, részben a gyenge közel-keleti kereslet miatt.
A friss tejtermékek összesített termelése 0,6%-kal mérséklődhet. Az ivótej iránti kereslet csökken, a joghurt és a tejszín iránt viszont továbbra is erős az érdeklődés.
Húspiacok
Marha- és borjúhús
Az uniós marhahústermelés 2025-ben 4,1%-kal csökkent, és 2026-ban további 2,2%-os visszaesés várható. Ennek alapvető oka a tehénállomány hosszú távú, szerkezeti fogyása.
A marhahús ára 2026 elején valamelyest mérséklődött, de a szűkös kínálat miatt továbbra is magas maradhat. A fogyasztók egy része ezért az olcsóbb húsfélék felé fordulhat.
A marhahúsexport 12%-kal, az élőállat-kivitel pedig 18%-kal csökkenhet. A marhahúsimport ezzel szemben 12%-kal nőhet, elsősorban a dél-amerikai szállítások erősödése miatt.
A Közel-Keletre irányuló élőállat-exportot a geopolitikai feszültségek is visszafoghatják. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az esetleges állategészségügyi és antibiotikum-használati korlátozások módosíthatják a Brazíliából érkező import mennyiségét.
Sertéshús
Az uniós sertéshústermelés 2026-ban 0,3%-kal növekedhet, vagyis összességében stabil maradhat. Ez összhangban áll a kocaállomány 2025 decemberében mért 0,6%-os növekedésével.
A 2025 végén Spanyolországban megjelent afrikai sertéspestis csökkentette a sertéshús árát, de 2026 első négy hónapjában még nem okozta az uniós kivitel visszaesését. Az export ebben az időszakban 3%-kal nőtt.
Az év egészét tekintve azonban 0,5%-os exportcsökkenés várható. Ennek okai:
- a kínai antidömpingvámok;
- a kínai belföldi sertéshústermelés növekedése;
- a brazil húsipar erősödő ázsiai versenye.
A sertéshús uniós fogyasztása 0,4%-kal emelkedhet. Ezt az alacsonyabb árak, a nagyobb belső kínálat és az olcsóbb húsfélék felé forduló fogyasztói kereslet támogatja.
Baromfihús
Az uniós baromfihús-termelés 1,4%-kal növekedhet 2026-ban. A kereslet ennél is gyorsabban, 2,1%-kal emelkedhet.
A baromfiágazat jövedelmezőségét a magas értékesítési árak támogatják. A termelési előrejelzés ugyanakkor óvatos, mert a közel-keleti konfliktus növelheti a termelési és fuvarozási költségeket.
Az uniós baromfihús-export 2%-kal csökkenhet, míg az import 4%-kal emelkedhet. A fő beszállítók Brazília, Thaiföld és Ukrajna. A behozatalt az élelmiszer-szolgáltatás és a feldolgozóipar erős kereslete is ösztönzi.
Juh- és kecskehús
A juh- és kecskehús termelése 4,4%-kal csökkenhet 2026-ban. A visszaesést a juhállomány zsugorodása és az állatbetegségek okozzák.
A magas uniós árak és az erős kereslet miatt az import 7%-kal nőhet. Az Egyesült Királyságból érkező beszállítás 2026 első négy hónapjában 10%-kal, az Új-Zélandról érkező pedig 26%-kal emelkedett.
A juh- és kecskehús exportja 3%-kal, az élőállat-kivitel pedig 15%-kal csökkenhet. Az élőállat-exportot különösen az érinti kedvezőtlenül, hogy Marokkó leállította a spanyol bárányok behozatalát, miközben a közel-keleti szállítások is visszaestek.
Konklúzió
Az Európai Unió mezőgazdasági termelése 2026-ban összességében stabil maradhat, és nem várható általános ellátási válság. A gabonatermés az előző évi kiemelkedő szintről ugyan visszaesik, de továbbra is az ötéves átlag közelében alakulhat. Az olajosmag-, tej-, sertés- és baromfiágazatban termelésnövekedés várható.
A legnagyobb problémát nem feltétlenül a megtermelt mennyiség, hanem a jövedelmezőség romlása jelentheti. Az energia, a műtrágya, a szállítás és a feldolgozás költségeinek emelkedése valamennyi termékpályán érezteti hatását.
Különösen kedvezőtlen kilátások jellemzik:
- a cukorágazatot;
- a marhahústermelést;
- a juh- és kecskehús termelését;
- rövid távon az olívaolaj-termelést.
Kedvezőbb helyzetben lehet:
- az olajosmagvak termelése;
- a napraforgó és a napraforgóolaj piaca;
- a tejtermékek egy része;
- a sertéshús;
- a baromfihús.
A legfontosabb bizonytalanságot a közel-keleti konfliktus, az energia- és műtrágyaárak, a nyári időjárás, az El Niño világpiaci hatása, az állatbetegségek és a nemzetközi kereskedelmi intézkedések jelentik.
A termelők számára 2026-ban különösen fontossá válhat a likviditás megőrzése, az inputanyagok beszerzésének megfelelő időzítése, a műtrágya hatékony felhasználása, valamint az időjárási és piaci kockázatok tudatos kezelése.
Forrás: EU
Mezőgazdaság
Alapos locsolást kapott északkelet, végre országszerte esett
Az átvonuló hidegfront helyenként jelentős csapadékot hozott
Hosszú ideje várunk az esőre, s a mostani hidegfront végre egy picit kárpótolt bennünket csapadékkal.
Hosszú ideje várunk az esőre, mostanra azonban végre megtört a szárazság és az érkező hidegfronttal csapadék érte el térségünket. Különösen az északkeleti országrész részesült kiadós áldásban, ahol a hosszan elnyúló, csendes esőzésnek köszönhetően a talaj kicsivel mélyebb rétegei is kellő mennyiségű nedvességhez jutottak. A gazdák és a kerttulajdonosok számára ez a mennyiség hatalmas megkönnyebbülést jelent, hiszen a már ki tudja, mióta tartó aszály komoly veszélybe sodorta az idei termést és a növényzet állapotát.
Nemcsak az északi és keleti tájak lélegezhettek fel, hanem az ország szinte teljes területén hullott valamennyi a várva várt égi áldás. A csapadékzóna fokozatosan haladt át hazánk felett, délnyugaton estek még 5–10 mm közötti értékek, sajnos északon és délkeleten sok helyen csak arra volt elég az eső, hogy elverje a port.
A kialakult aszályhelyzet javulásához persze országszerte jól jönne egy kiadósabb, akár napokig tartó esőzés, de jelenleg ennek is örülnünk kell.
A legtöbb tehát az északkeleti csücsökben esett, az abszolút győztes az Időképes mérőautomaták közül jelenleg Fehérgyarmat, ahol már 29 mm-nél járunk. Ám ennél is több hullott Ibrányban, ahol Majoros József észlelőnk hagyomás csapadékmérőjével egészen pontosan 34 mm-es összegről számolt be
A legészakkeletibb csücsökben jelenleg, kedden reggel is esik, úgyhogy ezek még nem a végleges összegek. Kedden napközben túlnyomóan napos, gomolyfelhős időre számíthatunk, nyugaton és északkeleten növekedhet meg erősebben a felhőzet, és alakulhat ki helyenként zápor, zivatar.
Forrás: Időkép
KITEKINTŐ: Valójában hány vaddisznó él Csehországban?
Újabb Baranya vármegyei házisertés-állományban jelent meg az afrikai sertéspestis
Nekrológ
KITEKINTŐ: Az Európai Unió agrárpiaci kilátásai 2026-ban
KITEKINTŐ: Németország – Schleswig-Holstein tartomány 50 000 euróval támogatja az inváziós fajok csapdás vadászatát
KITEKINTŐ: Szerbia – Új kutatás tárta fel a sakálok vándorlását
…márpedig nincs.
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
Alapos locsolást kapott északkelet, végre országszerte esett
KITEKINTŐ: Szlovákia – Három ország 70 fiatal lövésztehetsége vett részt a nemzetközi M-800-as versenyen
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
“A sörétek a palatetőn pattognak, közvetlenül az udvarunk mellett” – vadászok miatt bosszankodnak Kiskundorozsmán
KITEKINTŐ: Az aranysakálok terjedési útvonalai és élőhelyhasználata
Aranysakálra várt, vaddisznókant ejtett el a 6 mm Creedmoorral
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Tiszteletet a vadászoknak a közösségi médiában!
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
FEGYVERMESTER: A 6 mm-es és a 6,5 mm-es Creedmoor-lőszerek, valamint azok BC-értékei
