Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Új, hosszú távú vidékfejlesztési modell indul Magyarországon Szent István Vidékfejlesztési Program néven. A kezdeményezés első ütemében tíz vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program, amelyben a helyi közösségek aktívan részt vehetnek saját térségük fejlesztési irányainak meghatározásában.

Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium

A Szent István Vidékfejlesztési Program célja, hogy a fejlesztési döntések előkészítésében egyszerre jelenjen meg a helyi tudás, a közösségi részvétel, a szakmai megalapozottság és az országos fejlesztéspolitikai szemlélet.

A program hosszú távú terveket készít majd elő az egyes térségek helyi adottságai és igényei alapján. A fejlesztési igények feltárása, a térségi stratégia kialakítása, a projektek szakmai előkészítése és a források felhasználása egymásra épülő folyamatként valósulhat meg.

A cél, hogy a beruházások ne elszigetelten, hanem az adott térség adottságaira, problémáira és lehetőségeire építve valósuljanak meg.

A vidék megtartása kiemelt cél. Fotó: Agro Jager archív – Dr. Szilágyi Bay Péter

Helyi közösségekre épülő vidékfejlesztési modell

A Szent István Vidékfejlesztési Program célja a helyi partnerségek megerősítése és a vidéki térségek önálló tervezési képességének fejlesztése, valamint a vidéki életminőség hosszú távú javítása.

A program keretében támogatást kaphatnak többek között:

• közlekedési és mobilitási fejlesztések,
• út- és közvilágítás-korszerűsítések,
• megújulóenergia-beruházások,
• vízmegtartási fejlesztések,
• egészségügyi és gyermekellátási beruházások,
• közösségi fejlesztések,
• valamint turisztikai célú projektek.

A program nem váltja fel a Magyar Falu Programot, a LEADER együttműködéseket vagy más hazai és európai uniós fejlesztési programokat, hanem azokkal összehangoltan, azokat kiegészítve működik majd.

A tervek szerint az új rendszer hosszú távon a magyar vidékfejlesztési politika meghatározó elemévé válhat, és hozzájárulhat a 2028 utáni hazai és európai uniós vidékfejlesztési rendszer szakmai megalapozásához is.

Az új vidékfejlesztési modell első ütemében tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program. Fotó: Agro Jager archív – Dr. Szilágyi Bay Péter

Tíz mikrotérségben indul a Szent István Program

Az új vidékfejlesztési modell első ütemében tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program.

A kiválasztás során figyelembe vették többek között:

• a települések fejlettségi és jövedelmi helyzetét,
• a településszerkezetet,
• a gazdasági karaktert,
• a természetföldrajzi adottságokat,
• valamint az energia- és fejlesztési potenciált.

A kiválasztás egyik meghatározó alapját a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató jelentette.

A kísérleti térségek:

• Zalakaros vidéke,
• Harkány vidéke,
• Bács vidéke,
• Pásztó vidéke,
• Medgyesegyháza vidéke,
• Igal vidéke,
• Tiszaújváros vidéke,
• Gyöngyös vidéke,
• Nyírbátor vidéke,
• Gönc vidéke.

A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.

Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, amely 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.

Az aszály nem kegyelmezett a gyomnövényeknek sem. Fotó: Agro Jager

A helyi lakosság is beleszólhat a fejlesztések sorrendjébe

A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek jönnek létre, amelyekben helyi szereplők és szakemberek közösen dolgozzák ki a térségi fejlesztési stratégiákat.

A testületek feladata lesz:

• a helyi igények összegyűjtése,
• a térségi fejlesztési stratégia kialakítása,
• a megvalósítható projektjavaslatok szakmai előkészítése.

A munkát térségi koordinátorok segítik majd.

A szakmailag előkészített projektjavaslatokról a helyi lakosság is véleményt mondhat. A térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket, így a végső prioritások kialakításában közvetlenül is megjelenhet a helyi közösségek véleménye.

A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. Fotó: Agro Jager archív

2027 augusztusában indulhat az országos bevezetés

Az első tíz mikrotérség tapasztalatai alapján értékelik és véglegesítik majd a program módszertanát.

A második szakaszban jogilag és szervezetileg is előkészítik a program országos kiterjesztését, valamint létrejön az Országos Vidékfejlesztési Hálózat.

A hálózat feladata lesz többek között:

• a térségi szereplők szakmai támogatása,
• a módszertani segítségnyújtás,
• valamint a jó gyakorlatok megosztásának koordinálása.

A cél, hogy 2027. augusztus 20-án megkezdődhessen a program országos bevezetése.

Az országos szakaszban az arra jogosult vidéki térségekben lehetőség nyílhat fejlesztési testületek létrehozására és a programhoz való csatlakozásra.

A teljes körű szakaszban a Szent István Vidékfejlesztési Program mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.

A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. A cél, hogy a magyar vidék jövőjét érintő döntések a helyi közösségek aktív részvételével, szakmai megalapozottsággal és országos fejlesztéspolitikai koordináció mellett szülessenek meg.

Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson a képre és nézze meg a KONUS spektíveket!

A magyar méhészek támogatása továbbra is kiemelt agrárpolitikai cél. A méhészeti ágazat nemcsak a kiváló minőségű magyar méz előállításában játszik fontos szerepet, hanem a beporzás révén a fenntartható környezet és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésében is nélkülözhetetlen.

Tóth-Kurmai Viktória, agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár ismertette: a szaktárca egy olyan védjegyrendszer előkészítésén dolgozik. Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 

Elindult az egyeztetés az Agrárminisztérium és a méhészeti ágazat képviselői között. Tóth-Kurmai Viktória, agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár ismertette: a szaktárca egy olyan védjegyrendszer előkészítésén dolgozik, amely egyértelműen megkülönbözteti a hazai, kiváló minőségű élelmiszereket, és ezzel segíti a fogyasztók tudatos választását.

A minisztérium emellett termékpálya-bizottságokat hoz létre, amelyekben a méhészeti ágazat is helyet kap. Ezek olyan fórumok lesznek, ahol a szakmai képviselők és a döntéshozók együtt dolgozhatnak, valamint közösen vitathatják meg az adott ágazatot érintő aktuális kérdéseket.

Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 

A klímaváltozás és az importméz is komoly kihívást jelent

Az egyeztetés során elhangzott: a klímaváltozás hatásai a méhészetet sem kímélik. Egyre nagyobb kihívást jelent többek között a méhcsaládok megfelelő átteleltetése.

Jelentős problémát okoz továbbá az európai mézpiacon a harmadik országokból származó, silány minőségű, sok esetben hamisított importméz jelenléte.

Egy 2023-ban zárult, uniós szervezetek és tagállami hatóságok közös vizsgálata szerint az Európai Unió határain kívülről érkező mézek 46 százaléka jelentősen kifogásolható minőségű volt. Ez komoly piaci hátrányt jelent az európai, így a magyar méhészek számára is.

„Európai szintű fellépésre van szükség az európai méhészek és a fogyasztók érdekeinek védelmében” – hangzott el a szaktárca részéről.

Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 

Érdemes a magyar mézet keresni

A hazai méz elsősorban kisebb piacokon és közvetlen termelői értékesítési csatornákon keresztül jut el a fogyasztókhoz.

A kiskereskedelmi láncokban ugyanakkor továbbra is kevés lehetőség nyílik a kiváló minőségű magyar méz számára, miközben az üzletek jelentős mennyiségben szereznek be az Európai Unión kívülről érkező termékeket.

A magyar méhészek kiváló minőségű mézet állítanak elő, ezért érdemes a fogyasztóknak a hazai termékeket keresniük.

Egy magyar ember évente átlagosan mintegy egy kilogramm mézet fogyaszt, miközben az ágazat közel 50 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá.

Közel 43 milliárd forint támogatást kapott a méhészeti ágazat

A célzott méhészeti támogatások 2004 óta állnak rendelkezésre, 2023-tól pedig a Közös Agrárpolitika, vagyis a KAP keretében folytatódnak.

A támogatások többek között:

• a tudásátadást,
• az eszközfejlesztést,
• a méhegészségügyi kiadásokat,
• a vándoroltatással járó költségeket,
• valamint a méhek állatjólétét szolgálják.

2004 és 2025 között a különböző jogcímeken közel 43 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a méhészeti ágazat.

Kiemelendő a Magyarországon egyedüliként bevezetett, méhek után járó állatjóléti támogatás, amelynek összege az új kötelezettségvállalási időszakban méhcsaládonként évi 30 euróra emelkedett.

A támogatásra több mint 510 ezer méhcsalád után nyújtottak be igényt.

Ismerjen meg egy algyői méhészt, akit évtizedek óta ismernek a szegedi piacon, a Mars téren. Kattintson a képre!

Több pályázati és finanszírozási lehetőség is elérhető

A méhészek számos egyéb támogatási és kedvezményes finanszírozási lehetőséggel is élhetnek.

A KAP keretében többek között:

• a kisüzemek fejlesztését,
• a telepkorszerűsítést,
• az élelmiszergazdaság fejlesztését,
• a fiatal gazdák támogatását,
• valamint a generációváltást szolgáló pályázatokban is részt vehetnek.

Emellett kedvezményes finanszírozást biztosít számukra az Agrár Széchenyi Kártya program, míg a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer a nehéz gazdasági időszakok átvészelését segíti.

A méhegészségügyi felelősök, a méhészeti szaktanácsadói hálózat, valamint a növényvédőszer-használatot ellenőrző hatósági monitoringvizsgálatok egyaránt hozzájárulnak az ágazat biztonságos és stabil működéséhez.

A méhészek emellett kiemelt személyijövedelemadó-kedvezményben is részesülnek.

„A magyar méhészet jövőjének biztosításához egyszerre van szükség az ágazat támogatására és olyan piaci szabályokra, amelyek biztosítják a minőségi méz tisztességes versenyfeltételeit” – hangsúlyozta Tóth-Kurmai Viktória.

Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131