Mezőgazdaság
Mire érdemes figyelni, ha AÖP keretében lófélékkel is legeltetünk
Az MVH cikket közölt a lófélékkel történő legeltetés szabályairól.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján két fontos hibára/hiányosságra hívjuk fel a gazdálkodók figyelmét lófélékkel történő legeltetés esetén.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
1. Bejelentések az Egységes kérelemben
Az AÖP keretében lehetőség van arra, hogy az Egyéb (nem Natura 2000) gyep és a Natura 2000 gyep földhasználati kategóriákban legeltetéses gyakorlatokat vállaljunk. A következő gyakorlatok közül lehet választani.
– Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés
– Őshonos haszonállatokkal történő legeltetés
– Őshonos haszonállatokkal történő emelt szintű legeltetés
Mindhárom gyakorlat keretében lehetőség van lófélékkel történő legeltetésre.
Az Egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat a táblákat, melyre a gazdálkodó vállalja a gyakorlat teljesítést, és ezzel egyidejűleg meg kell adni, hogy a legeltetést milyen állatfajjal végzi a kiválasztott területen.
Gyakori probléma volt az elmúlt években, hogy a gazdálkodónak voltak lovai, szamarai vagy öszvérei, melyeket legeltetett, de az Egységes kérelemben a lovakat nem jelölte meg legeltetett állatként a területen. Ennek eredménye az lett, hogy a lófélék nem számítottak bele a minimális állatállomány meglétének ellenőrzésébe.
A fentiek miatt kérjük a gazdálkodókat, hogy amennyiben lóféléket is legeltetnek, abban az esetben mindenképpen jelöljék meg azokat is mint legeltetett állatokat. Erre bármikor van még lehetőség adatváltozás keretében.
Kérjük, hogy a korábban felvett agrotechnikai műveletet ne töröljék, hanem csupán egészítsék ki azt a lófélék valamelyikével. Továbbá kérjük, hogy a többi, már korábban felvezetett állatfajt ne töröljék, hanem mint plusz állatfajt jelöljék ki a korábbi agrotechnikai műveletbe.
2. Bejelentések az OLIR-ban
Szintén problémát okozott az elmúlt években, hogy a gazdálkodó, aki lófélékkel is legeltetett, az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerben (OLIR-ban) nem a lófélék tartójaként, hanem csupán azok tulajdonosaként került nyilvántartásba vételre. Ez a támogatás szempontjából nem elfogadható. Amennyiben a fenti gyakorlatokat vállalta a gazdálkodó, és lófélékkel is legeltet, abban az esetben csak akkor lehetséges beleszámítani az állatokat a minimálisan elfogadható állategység teljesítésébe, ha azok a gazdálkodónál, mint tartónál vannak nyilvántartva.
A fentiek miatt kérjük, hogy ellenőrizzék azt, hogy a legeltetési időszakban (tárgyév április 24. és október 30. között) a gazdaságban tartott és legeltetéses gyakorlatba bevont lófélék milyen módon kerültek bejelentésre az OLIR-ba.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Újabb jelentős számú gazdálkodóhoz jut el az előrehozott előlegfizetés
Több mint 61 ezer termelő részére indít utalásokat a Magyar Államkincstár az előrehozott előlegfizetés keretében.
A napokban újabb jelentős ügyfélkör, több mint 61 ezer termelő részére indít utalásokat a Magyar Államkincstár az előrehozott előlegfizetés keretében.

Fotó: AÉM
A gazdálkodók likviditásának fenntartása a kormányzat kiemelt célja. Ezért továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a támogatások a lehető leggyorsabban eljussanak az érintettekhez. A mielőbb rendelkezésre álló támogatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelők az őszi mezőgazdasági munkákat folyamatosan végezhessék.
Forrás: AÉM
Mezőgazdaság
Négy vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az utóbbi napokban esett csapadéknak köszönhetően szeptember 12-étől megszűnik az országos tűzgyújtási tilalom.
Az utóbbi napokban esett csapadéknak köszönhetően szeptember 12-étől megszűnik az országos tűzgyújtási tilalom. Győr-Moson- Sopron, Somogy, Vas és Zala vármegyékben a hatóság visszavonja a tűzgyújtási korlátozást. Hazánk többi vármegyéjében, viszont továbbra is fennáll a tilalom.

Fotó: NÉBIH
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével szeptember 12-étől visszavonja az országos tűzgyújtási tilalmat. Az elmúlt 24 órában lehullott csapadék négy vármegyében megszüntette a fokozott erdőztűz veszélyt.
A többi vármegyében egyelőre nem esett az egész területet megfelelően átnedvesítő mennyiségű eső. Emiatt az erdei biomassza továbbra is száraz, így ezekben a vármegyékben fennmarad a tűzgyújtási tilalom.
Az aktuális tűzgyújtási szabályokról és korlátozásokról az erdotuz.hu és a katasztrofavedelem.hu oldalakon tájékozódhatnak.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Baromfipestist igazolt a Nébih két Bács-Kiskun vármegyei baromfiállományban
Baromfipestis (Newcastle-betegség) vírus jelenlétét igazolták két brojlercsirke állományban Bács-Kiskun vármegyében
Baromfipestis (Newcastle-betegség) vírus jelenlétét igazolta két brojlercsirke állományban Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A jelentős gazdasági károkat okozó, fertőző vírusos betegség Magyarországon évtizedek óta nem fordult elő. Az országos főállatorvos már a gyanú alapján elrendelte az érintett állományok felszámolását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma 2026. szeptember 8-án igazolta a baromfipestis vírusának jelenlétét két Fülöpháza külterületén található, összesen mintegy 220 ezer brojlercsirkét tartó állomány esetében. Az érintett telepeken a megemelkedett elhullás, a csökkent takarmány- és ívóvíz fogyasztás, valamint a zöldes színű hasmenés hívta fel a figyelmet a megbetegedésre.
Dr. Nemes Imre országos főállatorvos már a gyanú alapján elrendelte az állományok felszámolását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását Az érintett gazdaságok körüli 3 km sugarú védő- és 10 km sugarú megfigyelési körzet kijelölése, az állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás jelenleg folyamatban van.
A baromfipestisről
A baromfipestis, más néven Newcastle-betegség egy rendkívül fertőző, vírusos állatbetegség, amely a háziasított és vadon élő madarakat érintheti. A fertőzés az állományokban gyorsan terjedhet, súlyos megbetegedést és elhullást, ezáltal pedig jelentős gazdasági károkat okozhat. A betegség általában idegrendszeri és az enterális tünetekkel jár, de ez az állatfajtól, az életkortól, az immunállapottól és a vírus virulenciájától függően változhat.
A baromfipestis ellen hatékony vakcina áll rendelkezésre, a megelőző vakcinázás pedig a betegséggel szembeni védekezés egyik legfontosabb eszköze. Magyarországon a gazdasági célú baromfiállományokat kötelező vakcinázni, a megfelelő immunizálás, valamint a szigorú járványvédelmi szabályok következetes betartása ugyanis jelentősen hozzájárul a betegség kialakulásának és terjedésének megelőzéséhez.
A baromfipestis Magyarországon évtizedek óta nem fordult elő. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több európai országból, köztük Lengyelországból és Németországból is jelentettek megbetegedéseket. Az utóbbiban idén mintegy három évtized után azonosították ismét a betegséget.
A Nébih felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy a betegség terjedésének megelőzése érdekében fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások betartására és az előírás szerinti vakcinázásra. A megbetegedésre utaló jeleket vagy a szokatlan mértékű elhullást haladéktalanul jelezzék az állatorvosuk felé. A baromfipestis gyanúja és megállapítása esetén alkalmazandó járványügyi intézkedéseket a Newcastle-betegség elleni készenléti tervben olvashatók.
Forrás: NÉBIH

