Mezőgazdaság
Kárenyhítési előleg igényelhető a tavaszi fagykár és a jégesőkár után
Az agrártárca megteremtette a kárenyhítési előleg igénylésének a lehetőségét.
A termelők fizetőképességének javítása érdekében az agrártárca megteremtette a kárenyhítési előleg igénylésének a lehetőségét. Ezzel gyors segítséghez juthatnak a súlyos tavaszi fagykárral, illetve a 2026. június 15-éig bekövetkezett jégesőkárral érintett szőlő- és gyümölcstermelők.
A kárenyhítési előleg iránti kérelmek augusztus 24. és szeptember 6. között nyújthatók be, az előleg mértéke hektáronként 100 ezer forint – jelentette be az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.

Fotó: AÉM
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események jelentős kihívást jelentenek a gazdálkodók számára. A vegetációs időszakban bekövetkező tavaszi fagyok mellett idén a jégeső is komoly károkat okozott a szőlő- és gyümölcsültetvényekben. Ezért a termelők likviditási helyzetére tekintettel a szaktárca megteremtette a kárenyhítési előleg igénylésének lehetőségét..
Az előlegre az a szőlő- vagy gyümölcstermelő jogosult, aki a 2026. kárenyhítési évre vonatkozó kárenyhítési hozzájárulását határidőben és maradéktalanul megfizette, és akinek a károsodott területe eléri a termőre fordult növénykultúra egységes kérelemben bejelentett területének legalább 50 százalékát, és a káresemény következtében várható átlagos hozamcsökkenés eléri az 50 százalékot.
Amennyiben a termelőt mind a tavaszi fagy, mind a jégeső károsította, a jogosultság megállapításánál a nagyobb mértékű károsodást okozó káresemény által előidézett várható átlagos hozamcsökkenést kell figyelembe venni. A kárenyhítési előleg iránti elektronikus úton lehet benyújtani az agrárkár-enyhítési szervhez, az erre a célra kialakított elektronikus felületen, az agrárkár-enyhítési szerv honlapján közzétett közleményben foglaltak szerint.
Az előleg mértéke a károsodott terület után hektáronként 100 ezer forint. Amennyiben a rendelkezésre álló forrás nem fedezi valamennyi jogos igényt, az előleg hektáronkénti összege arányosan csökkenthető. Az agrárkár-enyhítési szerv legkésőbb 2026. október 15-éig dönt az előlegfizetési kérelmekről, és a döntés közlését követően 5 napon belül folyósítja az előleget a jogosult termelők részére. A már kifizetett előleg összegét a későbbi kárenyhítő juttatás megállapításakor figyelembe kell venni.
Forrás: AÉM
Mezőgazdaság
Újabb jelentős számú gazdálkodóhoz jut el az előrehozott előlegfizetés
Több mint 61 ezer termelő részére indít utalásokat a Magyar Államkincstár az előrehozott előlegfizetés keretében.
A napokban újabb jelentős ügyfélkör, több mint 61 ezer termelő részére indít utalásokat a Magyar Államkincstár az előrehozott előlegfizetés keretében.

Fotó: AÉM
A gazdálkodók likviditásának fenntartása a kormányzat kiemelt célja. Ezért továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a támogatások a lehető leggyorsabban eljussanak az érintettekhez. A mielőbb rendelkezésre álló támogatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelők az őszi mezőgazdasági munkákat folyamatosan végezhessék.
Forrás: AÉM
Mezőgazdaság
Négy vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az utóbbi napokban esett csapadéknak köszönhetően szeptember 12-étől megszűnik az országos tűzgyújtási tilalom.
Az utóbbi napokban esett csapadéknak köszönhetően szeptember 12-étől megszűnik az országos tűzgyújtási tilalom. Győr-Moson- Sopron, Somogy, Vas és Zala vármegyékben a hatóság visszavonja a tűzgyújtási korlátozást. Hazánk többi vármegyéjében, viszont továbbra is fennáll a tilalom.

Fotó: NÉBIH
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével szeptember 12-étől visszavonja az országos tűzgyújtási tilalmat. Az elmúlt 24 órában lehullott csapadék négy vármegyében megszüntette a fokozott erdőztűz veszélyt.
A többi vármegyében egyelőre nem esett az egész területet megfelelően átnedvesítő mennyiségű eső. Emiatt az erdei biomassza továbbra is száraz, így ezekben a vármegyékben fennmarad a tűzgyújtási tilalom.
Az aktuális tűzgyújtási szabályokról és korlátozásokról az erdotuz.hu és a katasztrofavedelem.hu oldalakon tájékozódhatnak.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Baromfipestist igazolt a Nébih két Bács-Kiskun vármegyei baromfiállományban
Baromfipestis (Newcastle-betegség) vírus jelenlétét igazolták két brojlercsirke állományban Bács-Kiskun vármegyében
Baromfipestis (Newcastle-betegség) vírus jelenlétét igazolta két brojlercsirke állományban Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A jelentős gazdasági károkat okozó, fertőző vírusos betegség Magyarországon évtizedek óta nem fordult elő. Az országos főállatorvos már a gyanú alapján elrendelte az érintett állományok felszámolását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma 2026. szeptember 8-án igazolta a baromfipestis vírusának jelenlétét két Fülöpháza külterületén található, összesen mintegy 220 ezer brojlercsirkét tartó állomány esetében. Az érintett telepeken a megemelkedett elhullás, a csökkent takarmány- és ívóvíz fogyasztás, valamint a zöldes színű hasmenés hívta fel a figyelmet a megbetegedésre.
Dr. Nemes Imre országos főállatorvos már a gyanú alapján elrendelte az állományok felszámolását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását Az érintett gazdaságok körüli 3 km sugarú védő- és 10 km sugarú megfigyelési körzet kijelölése, az állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás jelenleg folyamatban van.
A baromfipestisről
A baromfipestis, más néven Newcastle-betegség egy rendkívül fertőző, vírusos állatbetegség, amely a háziasított és vadon élő madarakat érintheti. A fertőzés az állományokban gyorsan terjedhet, súlyos megbetegedést és elhullást, ezáltal pedig jelentős gazdasági károkat okozhat. A betegség általában idegrendszeri és az enterális tünetekkel jár, de ez az állatfajtól, az életkortól, az immunállapottól és a vírus virulenciájától függően változhat.
A baromfipestis ellen hatékony vakcina áll rendelkezésre, a megelőző vakcinázás pedig a betegséggel szembeni védekezés egyik legfontosabb eszköze. Magyarországon a gazdasági célú baromfiállományokat kötelező vakcinázni, a megfelelő immunizálás, valamint a szigorú járványvédelmi szabályok következetes betartása ugyanis jelentősen hozzájárul a betegség kialakulásának és terjedésének megelőzéséhez.
A baromfipestis Magyarországon évtizedek óta nem fordult elő. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több európai országból, köztük Lengyelországból és Németországból is jelentettek megbetegedéseket. Az utóbbiban idén mintegy három évtized után azonosították ismét a betegséget.
A Nébih felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy a betegség terjedésének megelőzése érdekében fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások betartására és az előírás szerinti vakcinázásra. A megbetegedésre utaló jeleket vagy a szokatlan mértékű elhullást haladéktalanul jelezzék az állatorvosuk felé. A baromfipestis gyanúja és megállapítása esetén alkalmazandó járványügyi intézkedéseket a Newcastle-betegség elleni készenléti tervben olvashatók.
Forrás: NÉBIH

