A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő erdei fülesbaglyok egy része már beköltözött telelni a városok, falvak parkjaiba. Lassan az északi tájakról érkező fajtársaik is csatlakoznak hozzájuk.

Az erdei fülesbaglyok a lakott területektől távolabb, külterületi fasorokon költenek, télire azonban behúzódnak a városokba, falvakba. Itt rendszerint a parkokban, örökzöldeken (tujákon, fenyőkön) vernek tanyát. Megfigyeltük, hogy évről-évre ugyanazokat a helyszíneket használják telelésre. Valószínűleg azért költöznek be télire, mert a mezőgazdasági területek fasorai lombhullató fákból állnak, így amikor ősszel lehullajtják leveleiket, akkor már nem nyújtanak védelmet az erdei fülesbaglyoknak, s a héják sem könnyen fedezik fel őket az örökzöldek sűrű tűlevelei között.

Az elmúlt napok havazása és az azt követő ónos eső következtében a Pilisi Parkerdő erdeiben jegesedés indult a fák ágain. A plusz teher miatt kisebb ágak és gallyak törnek le, ami veszélyhelyzetet teremthet a túrázók számára.

További veszélyt jelent, hogy a havazást nem előzte meg fagy, az erdőtalaj felázott, ezért helyenként nagyobb fák dőlnek ki a plusz súly miatt. A főváros térségében a nagyobb forgalmú közutak veszélymentesítését a Pilisi Parkerdő a Katasztrófavédelemmel közösen megkezdte.

A Pilisi Parkerdő az erdőben tartózkodást a hétvégén nem javasolja, a jövő hét elején újabb tájékoztatást ad az erdőben tapasztalt viszonyokról.

Forrás: OEE

Furcsa egy cím mondaná az olvasó, pedig így van.  Fényképezni indultam ki a ….. Már messziről látszott, hogy madarak vannak a nyílt vízen. Távolról Tásnak, népies nevén rucának vagy vadrucának látszott a kiszemelt fotóalany. A vízfelszínén úszott és még nem tűnt kormoránnak.

A baj csak az volt, mire megemeltem a fényképezőgépem, kiszúrt. Úgy döntött: viszlát, nem szeretne fényképet, de hát, ahogy mondani szokták: nem kívánságműsor ez, barátom. Szóval egy kép született és meg is elégedtem vele. Ekkor visszafordult és hát mit tegyen a fotós: úgy kattogott a Nikon a kezemben, mint az MG42-es második világháborús német géppuska valamelyik fronton. Aztán meg is lett az eredménye, amit itt láthattok vagy a Facebookon fotós oldalamon.

Mit is kell tudni a kormoránról?

Vízparti madár, Észak-Amerikán át, Európán keresztül, egész Ázsiában megtalálható. Hazánkban is nagy számban fészkel, főként halakban gazdag folyók és tavak partján. Télen a az állomány  növekszik, mert az északi rokonok, a nagy hideg elől, hazánkba jönnek telelni.

Egy szóval kedves horgászok, ha netán látni vélnétek pár kárókatonát, akkor legyen vizes a damil, hisz mutatják merre a hal.

Miért is kárókatona?  A kormorán a másik nevét onnan kapta, hogy vadászni, csoportosan vadászik és vadászat előtt, feszes egysoros vonalba sorakoznak fel, mint a díszegység katonái. Összedolgozva a fajtársaikkal, zsákmányt a víz alatt  terelik össze, mindannyiójuk halevésre lett teremtve.

Testhosszuk 80-100 cm, a szárnyfesztávolságuk 130-160 cm, a tömegük pedig 1,7 és 3 kg közötti. A vízben magasra nyújtott nyakkal úsznak. Fagyúmirigyük nincs, ezért nem tudják vízhatlanná tenni tollazatukat. Emiatt láthatóak a partok mentén kitárt szárnyakkal, ilyenkor szárítkoznak a vadászat után.

A múlt században szó szerint irtottak őket, mivel a tavak környékén, főként a halastavaknál, nagyon nagy károkat okoztak. Mára a számuk újra megnőtt. Telepeken,  a folyók, tavak melletti erdőkben, fákon fészkelnek. Ha kedvezőek a körülmények, akkor a katonatelep gyorsan száz fölötti párszámra szaporodik, de gémtelepeken is költenek. A párzás után, tavasszal, április és május hónapban 4-5 tojást raknak és a fiókák 23-24 nap alatt kelnek ki. A  két szülő felváltva kotlik a tojásokon.

A leírások szerint igen okos madár. A túlszaporodás miatt az elmúlt években téli ritkítását újra engedélyezték. Az elmondások szerint megismerik a vadász csónakját és mihelyt meglátják, egyből húznak, mint a vadlibák. Lehet, többet már nem tudok lencsevégre kapni kormoránt, mert az egyikük megjegyzett magának?

Hát nagyon remélem, hogy nem… 😊

Írta és fényképezte: Marti Richárd

Marti Richárd fotográfus és vadfotós Facebook oldala itt érhető el