Az idei évben ismét rekordszámú szalakóta költött a Hevesi-síkon – tájékoztatott a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

2. kép: Szalakóta (Coracias garrulus)

A 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyeltük, májusban pedig megkezdtük az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy mi is számot vessünk a faj ez évi költési sikeréről.

Meggyűrűzött szalakóta (Coracias garrulus)

2020 májusától júliusáig sorra ellenőriztük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Dél-hevesi Tájegységének területén fellelhető 333 mesterséges szalakótaodút. Az ellenőrzések során 243 odúban regisztráltuk a faj sikeres költését, valamint további 68 szalakótafészkelést figyeltünk meg vércseládákban, illetve természetes odúkban. Az odúk foglalási aránya az idei évben volt a legmagasabb, az általunk ellenőrzött odúk közel 73 %-ában költött szalakóta. Az idei szezonban gyakoriak voltak a 4-5 fiókás fészekaljak, de 6 fiókással is találkoztunk. A “Szalakóta védelme a Kárpát-medencében” LIFE+ pályázat eredményességét bizonyítja, hogy ugyan már 2019-ben is rekordot jelentő 220 pár szalakóta költött mesterséges odúinkban, viszont 2020-ra ez a szám ismét jelentősen emelkedett! Az elvégzett felmérésünk alapján az állomány nagysága 311 pár a dél-hevesi területen. Az általunk, mesterséges odúkban és ládákban regisztrált fiókák száma meghaladta a 800-at, amely mellett még ott vannak a nehezen ellenőrizhető, természetes odúkban költő párok fiókái is. Ezért úgy becsüljük, hogy több, mint 1000 szalakótafióka kelt ki az idei évben a Hevesi-síkon. Természetesen a fiókák számában is emelkedést tapasztaltunk. Az általunk ellenőrzött odúkban szalakótán kívül más fajok is költöttek.

3. kép: Kuvik (Athene noctua)

Az elfoglalt odúk számát nézve idén is a seregély (Sturnus vulgaris) nyerte a „versenyt”, majd a sorban a mezei veréb (Passer montanus) következett. Emellett, az ellenőrzések során találkozhattunk még kuvikkal (Athene noctua), füleskuvikkal (Otus scops) és csókával (Corvus monedula) is. A nyílt tetejű odúkban előszeretettel költöttek vörös vércsék (Falco tinnunculus) (természetesen ezek az odúk javításra vagy lecserélésre kerülnek a jövőben). Méhes és darazsas odúkat is följegyeztünk, de szerencsére ezekből nagyon kevés volt. Az ősz beköszöntével kollégáink egyik fontos feladata lesz, hogy a terepi feljegyzések alapján, a következő költési időszakig kitisztítsák, megjavítsák, és ha kell, lecseréljék hibás, megrongálódott odúkat.

4. kép: Füleskuvik (Otus scops)

Tudósítás és a képek forrása: BNPI