Az őszi erdő gyümölcseinek most van a szezonja. A Pilisi Parkerdőben kirándulóknak bőven van alkalmuk arra, hogy megkóstolják ezeket, esetleg gyűjtsenek belőlük otthonra is, ha különleges zamatú ételeket és italokat szeretnének készíteni. Az erdő gyümölcsei nemcsak kulináris élményt nyújtanak, az egészség megőrzését is szolgálják. Összeállításunk abban segít eligazodni, hogy mi mindenre jó, a csipkebogyó, a fekete bodza, a galagonya, a húsos som, a kökény, a sóskaborbolya, a vadalma és a vadkörte és az egyes berkenyefélék termése.
Az őszi erdő gyümölcseinek most van a szezonja. A Pilisi Parkerdőben kirándulóknak bőven van alkalmuk arra, hogy megkóstolják ezeket, esetleg gyűjtsenek belőlük otthonra is, ha különleges zamatú ételeket és italokat szeretnének készíteni. Az erdő gyümölcsei nemcsak kulináris élményt nyújtanak, az egészség megőrzését is szolgálják. Összeállításunk abban segít eligazodni, hogy mi mindenre jó, a csipkebogyó, a fekete bodza, a galagonya, a húsos som, a kökény, a sóskaborbolya, a vadalma és a vadkörte és az egyes berkenyefélék termése.
Csipkebogyó, a vadrózsa áltermése
A csipkebogyó (Rosa canina) a vadrózsa pirosló áltermése, az első őszi fagyok idején érik be. Szinte egész Európában ősidők óta gyűjtik. Termésének színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú túlérett. Az ilyen bogyó édes, azonban C-vitamin tartalmának nagy része ekkorra elvész. A csipkebogyót tea, szörp, lekvár, mártás, leves készítésére használják, de alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, bólé, gyümölcsbor készítésére.
Jótékony hatásai: a csipkebogyóban van természetes A-, B1-, B2-, és K-vitamin, de legfontosabb hatóanyaga a C-vitamin. Bizonyítottan erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Magjából csipkebogyó-olajat is készítenek, ami a sebgyógyulást segíti, enyhíti a napégés kellemetlenségeit, s még az apróbb ráncokat is kisimítja, azaz késlelteti a bőr öregedését.
FONTOS!A csipkebogyót nem szabad forró vízben áztatni, mert a C-vitamin már 50 °C fok körül megsemmisül.
A fekete bodza (Sambucus nigra) egyre inkább kultúrnövénnyé válik, hatalmas ültetvényeket telepítenek belőle, hogy legyen bőven nyersanyag az élelmiszeripar számára, de a vadonban is gyakran lehet vele találkozni. Érett bogyóiból lekvár és bor készülhet.
Jótékony hatásai: adalékként megtalálható vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban. A népgyógyászatban a gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják.
FONTOS!Nem szabad összekeverni a rokon fürtös bodzával (Sambucus racemosa) vagy a földi bodzával (Sambucus ebulus), mivel mindkettő mérgező!
Egybibés galagonya
Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna): a rózsafélék családjába tartozik, általában tövises cserje, vagy kis fa. Érett termését még azelőtt érdemes begyűjteni, mielőtt a dér megcsípi. Nyersen és feldolgozva is fogyasztható. Lekvár, bor, sütemény is készülhet a felhasználásával.
Jótékony hatásai: a népi orvoslás köszvényre és szívpanaszok enyhítésére is használta. Napjainkra már különböző vizsgálatok bizonyítják, hogy a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható növény. Úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelésre is alkalmas. Hatóanyagai csökkentik a vérnyomást, és a vér koleszterinszintjét is.
Tipp: a 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stressznek kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.
A húsos somot (Cornus mas) ma már több országban is termesztik. Gyümölcse savanykás, pikáns ízű. Nyersen is fogyasztható, jelentős a C-vitamin és a karotin tartalma. Az nyár végén érő ovális alakú, világospiros sombogyók még igen keserűek, ezért célszerű a lepotyogott, teljesen beérett bogyókat gyűjteni. Az éretlen termést az olajbogyóhoz hasonlóan lehet sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. Éretten lekvár, szörp, gyümölcsbor, pálinka is készülhet belőle.
Kökény
A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába tartozó közismert, tövises, cserje termetű növényfaj. Egész Európában elterjedt. Sötétkék bogyóit az első fagyok után ajánlott szedni, mert előtte az ízük igen fanyar, utána válnak enyhén édessé. Nyersen is fogyasztható. Készülhet belőle mártás, gyümölcslé, lekvár, mézzel elegyítve dzsem, vagy zselé, illetve bor, likőr, pálinka. Fogyasztható cukrozott gyümölcsként aszalva, avagy ginben 1-2 hónapig érlelve. Leveléből tea készülhet.
Jótékony hatásai: a terméséből készült lekvár hasfogó. A népgyógyászatban vérnyomáscsökkentőként alkalmazták.
Sóskaborbolya
A sóskaborbolya (Berberis vulgaris) a borbolyafélék családjába tartozó cserje. Egész Európában őshonos. A termése ehető, de nagyon savanyú, almasavat, pektint, C-vitamint valamint csak kis mennyiségű cukrot tartalmaz. A terméseket édes gyümölcsökhöz, mustba, lekvárba, zselébe – elősegíti a megszilárdulást – és szörpök készítéséhez szokták felhasználni. Citrompótlónak is megfelelő. Miután a termését megcsípi egy kicsit a dér, már kevésbé savanyú.
Jótékony hatásai: érett termésének fogyasztása, elsősorban étvágytalanság, gyomorproblémák, terhesség alatt fellépő hányinger kezelésére javallott.
FONTOS! Levelei és kérgének kivonata szív-, máj- és epe panaszok, valamint étvágytalanság kezelésére használható, de csakis orvosi ellenőrzés mellett!
A vadalma (Malus sylvestris) a rózsafélék családjába tartozik és az almanemesítésben jelentős a szerepe, anyatőként oltásra használják. Magyarországon őshonos. Fanyar, kemény húsú gyümölcsöt érlel, ami éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt a napsütötte oldalán. Készíthető belőle mártás, ami kitűnő kísérője a húsételeknek, savanyú íze miatt a zsírosabb és a vadhúsok remek kiegészítője. Kompót, gyümölcskocsonya, gyümölcsbor és gyümölcsecet készítésére is alkalmas.
Vadkörte
A vadkörte (Pyrus pyraster), másnéven vackor a rózsavirágúak rendjébe tartozik. Magyarországon sokfelé előfordul, például a Visegrádi-hegység és a Pilis területén kifejezetten gyakori. A termése kövecses húsú és fanyar ízű. Aszalványként nassolni való. A friss gyümölcsből préselt lé finom, a musthoz hasonlóan édeskés aromájú, szörpkészítésre is alkalmas. A kissé már megbarnult – szottyosodott – termésből jó ízű pálinka főzhető.
A berkenyefélék (Sorbus) Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség. Tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, ami egyértelműen termésének az ízére utal. Bogyóikból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek.
Jótékony hatásai: leveleiből főzött teájának jelentős a csersavtartalma, ezért bél- és gyomorbántalmak esetén alkalmazható.
A madárberkenye (Sorbus aucuparia) kifejezetten keserű ízű gyümölcsének aromája csak akkor válik kellemesen fanyarrá, amikor megcsípi a dér. Narancsvörös terméséből lekvárt, zselét, szörpöt bort készítenek, pálinkát főznek. Remek hozzávaló süteményekhez, mártásként húsételekhez, különösen vadhúsok mellé.
Jótékony hatásai: aszalványát, teáját a népi orvoslás vizelet- és hashajtóként tartja számon. Fogyasztása vesekőképződés esetén és húgyúti betegségek ellen javallott.
Barkócaberkenye
A barkócaberkenye (Sorbus torminalis) első fennmaradt ábrázolása a középkorból származik, Hieronymus Bock füveskönyvében jelent meg. Gyümölcse nyersen is fogyasztható, édes-savanykás ízű. Készülhet belőle befőtt, lekvár, szósz és még pálinka is.
Jótékony hatása: gyomorpanaszok enyhítésére, gyomorkeserűként is beválik.
A házi berkenye (Sorbus domestica), régies nevén a süvöltinkörte méretre a legnagyobb méretű termést érleli a berkenyefélék közül. Nyersen is fogyasztható, de meg kell várni, amíg a termés teljesen bebarnul és megpuhul, mert a látványosan színes, de még kemény gyümölcs „fojtós” élménnyel gazdagítja az embert. Az érett gyümölcsből kiváló pálinka készíthető.
Jótékony hatása: Gyomorbántalmak, hasmenés esetén ajánlják fogyasztását.
FONTOS! Mint minden állami erdőterületen, a Pilisi Parkerdőben is külön engedély nélkül lehet – személyes felhasználásra – gyűjteni a vadgyümölcsöt, de a hazavihető maximális mennyiség naponta 2 kg/fő. Védett területen ehhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, aminek beszerzése a kérelmező feladata! Bővebb információért kattintson!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a nagylaki határátkelőhelyen ellenőriztek egy román járművet a közelmúltban, ami a fuvarlevele szerint 772 kilogramm élő kecskerákot szállított Olaszországba.
Fotó: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A védett állatok természetvédelmi értéke meghaladta a 842 millió forintot. A furgon átvizsgálásakor a pénzügyőrök a jármű rakterében lévő 181 hőszigetelt ládában mintegy 17 ezer élő kecskerákot találtak. Az előzetes szakértői vélemény alapján az állatok Magyarországon védettek, eszmei értékük egyedenként 50 ezer forint.
Fotó: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Szállításuk engedélyköteles, de mivel a sofőrnek nem volt ilyen okmánya, a pénzügyőrök természetkárosítás miatt feljelentést tettek a rendőrségen. Az állatokat a NAV és a rendőrség átadta a Szegedi Vadasparknak. A NAV kiemelt figyelmet fordít az állat- és növényvédelemre, amit az Állatvédelmi Kódex aláírásával is tanúsított 2022 márciusában.
Fotó: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Kollégáink számára fontos küldetés, hogy megakadályozzák a nemzetközileg védett fajok egyedeinek csempészését és fellépjenek a szaporítók, és az illegális állatkereskedelem ellen. Intézkedéseik az állatok védelmét, jólétét szolgálják.
Tavaly a pénzügyőrök számos védett állatot foglaltak le, köztük több mint 4 ezer kecskerákot. Idén például húsznál is több, különféle fajtájú kutyakölyök mentésében vettek részt.
Sok folyó névében vannak színek pl. Sárga-folyó, vagy a Tisza eredeténél Fehér- és Fekete-Tisza. Általában ezekre a vizekre jellemző is a megadott szín. Ezzel szemben például az máig rejtély, hogy Ifjabb Johann Strauss Kék Duna keringője szerint miért kék a Duna, amikor a folyó inkább zöld vagy ezüst színű.
Fotó: OVF
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest. (Ábra: OVF)
A Tisza Magyarországon a „szőke” jelzőt kapta, ami ebben az esetben is a színére utal. A folyó színét pedig a vizében lebegő homok és iszap határozza meg. De miért nem szőke, hanem kristálytiszta mostanában a Tisza vize?
A folyók színét meghatározó hordalékot az eső mossa be a hegyoldalak lejtőiről, de még a síkvidéki területekről is. A felszíni lefolyással érkező durva hordalék viszonylag hamar lerakódik, viszont a finomszemű homok, iszap és agyag az áramló vízben kavarog tovább. A tározókban (állóvízben) tud csak kiülepedni a finom üledék.
Ebben az évben (2022-ben) utoljára május elején volt olyan eső a Tisza vízgyűjtőjén, amelyből érdemi lefolyás keletkezett és ennek az árhulláma már régen elhagyta az országot. Lényegében júniustól kezdve felszín alatti víz csörgedezik a Tisza medrében. A vízfolyás medrébe kiáramló, kiszivárgó talajvíz pedig kristálytiszta, mint amilyennek egy forrásvíznek lennie kell. Ahogy ürülnek ki a talajvíz készletek úgy csökken a Tisza és a mellékvízfolyások vízhozama is. Ez egy nagyon lassú folyamat, mivel a kiáramlás mennyiségét, illetve sebességét az úgynevezett szivárgási tényező (pl. 1 m/nap), valamint az utánpótlódási terület talajvízszintje és a folyó vízszintje közötti különbség határozza meg. A kiürülési folyamat akkor áll csak le, ha a talajvíz szintje a mederfenék szintje alá süllyed. Ez a vízgyűjtő felső részén, a hegyvidéken és a dombvidéki területeken, már bekövetkezett, ezért apadnak el a források és száradnak ki a patakok.
Ábra: OVF
A felszín alatti víz Magyarország területének mintegy 80%-án – a medencebeli helyzet miatt – folyamatosan és megállíthatatlanul táplálják a felszíni vizeket: vízfolyásokat és tavakat, illetve a mélyfekvésű területeken lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat. Az alábbi ábrán mutatjuk be azt, hogy Záhony vízrajzi állomásnál átfolyó vízmennyiségből mennyi a felszíni lefolyásból származó vízhozam és mennyi az úgynevezett alapvízhozam, azaz a felszín alatti eredetű víz.
Ábra: OVF
Ebből az ábrából is látszik, hogy hazánkban milyen fontos szerepe van a felszín alatti vizeknek. Ha túltermeljük, akkor az alapvízhozamból vesszük el a vizet.
A felszín alatti vízáramlási rendszer azért tud fennmaradni, mert a csapadék újból és újból feltölti. A talajvízbe történő beszivárgás azonban lassú folyamat és jelentősen függ a talaj minőségétől is hogy mennyi víz tud lejutni. Emiatt fontos a megfelelő talajművelés, valamint a csapadékvíz visszatartás.
Az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékesemények miatt a felszín alatti vizek nem tudnak úgy visszapótlódni, mint régen, ezért a csapadékvíz-gazdálkodásra történő átállás az ország teljes területén szükséges. Az alábbi két grafikon az mutatja be, hogy a csupasz talajon, csendes eső esetén mennyivel több víz tud beszivárogni, mint egy heves zápornál. A növényzet, az avar szintén képes lassítani a lefolyást és tározni is a csapadékvizet, ezért fontos a – manapság divatosan zöld infrastruktúrának nevezett – növényzet mennyisége és minősége.
Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter
Dr. Nagy István közleményt adott ki a fakitermelés szabályairól
Az energiaválság miatt hozott, könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása – erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.
Fotó: Pelsőczy Csaba – AM
A miniszter arra emlékeztetett, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. A kormány a drasztikus energia-áremelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Hozzátette, Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, és a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31-e után nem alkalmazhatók. A tárcavezető megerősítette azt is, hogy természetvédelmi vagy Natura 2000 terület esetében, az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos. A miniszter az állami erdőkre vonatkozó utasításában kitért arra is, hogy a megnövekedett tűzifa-igény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. Hangsúlyozta, a könnyített szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022. évre vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.
A miniszter kifejtette, a magyar erdők folyamatosan növekednek köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak, hogy hazánkban Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik: két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást. 2010 óta csaknem 45 millió köbméterrel nőtt az élőfa készlet. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még 1,3 millió köbméter tűzifa és apríték tervszerű kitermelésére rendelkeznek érvényes engedéllyel. A miniszteri utasítás megerősíti azokat a korábbi intézkedéseket, hogy Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le a tárcavezető.