Keressen minket

Természetvédelem

Őszi erdő gyümölcsei a Pilisi Parkerdőben

Az őszi erdő gyümölcseinek most van a szezonja. A Pilisi Parkerdőben kirándulóknak bőven van alkalmuk arra, hogy megkóstolják ezeket, esetleg gyűjtsenek belőlük otthonra is, ha különleges zamatú ételeket és italokat szeretnének készíteni. Az erdő gyümölcsei nemcsak kulináris élményt nyújtanak, az egészség megőrzését is szolgálják. Összeállításunk abban segít eligazodni, hogy mi mindenre jó, a csipkebogyó, a fekete bodza, a galagonya, a húsos som, a kökény, a sóskaborbolya, a vadalma és a vadkörte és az egyes berkenyefélék termése.

Az őszi erdő gyümölcseinek most van a szezonja. A Pilisi Parkerdőben kirándulóknak bőven van alkalmuk arra, hogy megkóstolják ezeket, esetleg gyűjtsenek belőlük otthonra is, ha különleges zamatú ételeket és italokat szeretnének készíteni. Az erdő gyümölcsei nemcsak kulináris élményt nyújtanak, az egészség megőrzését is szolgálják. Összeállításunk abban segít eligazodni, hogy mi mindenre jó, a csipkebogyó, a fekete bodza, a galagonya, a húsos som, a kökény, a sóskaborbolya, a vadalma és a vadkörte és az egyes berkenyefélék termése.

Csipkebogyó, a vadrózsa áltermése

A csipkebogyó (Rosa canina) a vadrózsa pirosló áltermése, az első őszi fagyok idején érik be. Szinte egész Európában ősidők óta gyűjtik. Termésének színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú túlérett. Az ilyen bogyó édes, azonban C-vitamin tartalmának nagy része ekkorra elvész. A csipkebogyót tea, szörp, lekvár, mártás, leves készítésére használják, de alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, bólé, gyümölcsbor készítésére.

Jótékony hatásai: a csipkebogyóban van természetes A-, B1-, B2-, és K-vitamin, de legfontosabb hatóanyaga a C-vitamin. Bizonyítottan erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Magjából csipkebogyó-olajat is készítenek, ami a sebgyógyulást segíti, enyhíti a napégés kellemetlenségeit, s még az apróbb ráncokat is kisimítja, azaz késlelteti a bőr öregedését.

FONTOS! A csipkebogyót nem szabad forró vízben áztatni, mert a C-vitamin már 50 °C fok körül megsemmisül.

A fekete bodza (Sambucus nigra) egyre inkább kultúrnövénnyé válik, hatalmas ültetvényeket telepítenek belőle, hogy legyen bőven nyersanyag az élelmiszeripar számára, de a vadonban is gyakran lehet vele találkozni.  Érett bogyóiból lekvár és bor készülhet.

Jótékony hatásai: adalékként megtalálható vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban. A népgyógyászatban a gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják.

FONTOS! Nem szabad összekeverni a rokon fürtös bodzával (Sambucus racemosa) vagy a földi bodzával (Sambucus ebulus), mivel mindkettő mérgező!

Egybibés galagonya

Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna): a  rózsafélék családjába tartozik, általában tövises cserje, vagy kis fa.  Érett termését még azelőtt érdemes begyűjteni, mielőtt a dér megcsípi. Nyersen és feldolgozva is fogyasztható. Lekvár, bor, sütemény is készülhet a felhasználásával.

Jótékony hatásai: a népi orvoslás köszvényre és szívpanaszok enyhítésére is használta. Napjainkra már különböző vizsgálatok bizonyítják, hogy a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható növény. Úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelésre is alkalmas. Hatóanyagai csökkentik a vérnyomást, és a vér koleszterinszintjét is.

Tipp: a 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stressznek kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.

A húsos somot (Cornus mas) ma már több országban is termesztik. Gyümölcse savanykás, pikáns ízű. Nyersen is fogyasztható, jelentős a C-vitamin és a karotin tartalma. Az nyár végén érő ovális alakú, világospiros sombogyók még igen keserűek, ezért célszerű a lepotyogott, teljesen beérett bogyókat gyűjteni. Az éretlen termést az olajbogyóhoz hasonlóan lehet sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. Éretten lekvár, szörp, gyümölcsbor, pálinka is készülhet belőle.

Kökény

A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába tartozó közismert, tövises, cserje termetű növényfaj. Egész Európában elterjedt. Sötétkék bogyóit az első fagyok után ajánlott szedni, mert előtte az ízük igen fanyar, utána válnak enyhén édessé. Nyersen is fogyasztható. Készülhet belőle mártás, gyümölcslé, lekvár, mézzel elegyítve dzsem, vagy zselé, illetve bor, likőr, pálinka.  Fogyasztható cukrozott gyümölcsként aszalva, avagy ginben 1-2 hónapig érlelve. Leveléből tea készülhet.

Jótékony hatásai: a terméséből készült lekvár hasfogó.  A  népgyógyászatban vérnyomáscsökkentőként alkalmazták.

Sóskaborbolya

A sóskaborbolya (Berberis vulgaris) a borbolyafélék családjába tartozó cserje. Egész Európában őshonos. A termése ehető, de nagyon savanyú, almasavat, pektint, C-vitamint valamint csak kis mennyiségű cukrot tartalmaz. A terméseket édes gyümölcsökhöz, mustba, lekvárba, zselébe – elősegíti a megszilárdulást – és szörpök készítéséhez szokták felhasználni. Citrompótlónak is megfelelő. Miután a termését megcsípi egy kicsit a dér, már kevésbé savanyú.

Jótékony hatásai: érett termésének fogyasztása, elsősorban étvágytalanság, gyomorproblémák, terhesség alatt fellépő hányinger kezelésére javallott.

FONTOS! Levelei és kérgének kivonata szív-, máj- és epe panaszok, valamint étvágytalanság kezelésére használható, de csakis orvosi ellenőrzés mellett!

A vadalma (Malus sylvestris) a rózsafélék családjába tartozik és az almanemesítésben jelentős a szerepe, anyatőként oltásra használják. Magyarországon őshonos.  Fanyar, kemény húsú gyümölcsöt érlel, ami éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt a napsütötte oldalán. Készíthető belőle mártás, ami kitűnő kísérője a húsételeknek, savanyú íze miatt a zsírosabb és a vadhúsok remek kiegészítője. Kompót, gyümölcskocsonya, gyümölcsbor és gyümölcsecet készítésére is alkalmas.

Vadkörte

A vadkörte (Pyrus pyraster), másnéven vackor a rózsavirágúak rendjébe tartozik. Magyarországon sokfelé előfordul, például a Visegrádi-hegység és a Pilis területén kifejezetten gyakori. A termése kövecses húsú és fanyar ízű. Aszalványként nassolni való. A friss gyümölcsből préselt lé finom, a musthoz hasonlóan édeskés aromájú, szörpkészítésre is alkalmas. A kissé már megbarnult – szottyosodott – termésből jó ízű pálinka főzhető.

Jótékony hatása: szárított levelei fertőtlenítő hatásúak.

A berkenyefélék (Sorbus) Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség. Tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, ami egyértelműen termésének az ízére utal. Bogyóikból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek.

Jótékony hatásai: leveleiből főzött teájának jelentős a csersavtartalma, ezért bél- és gyomorbántalmak esetén alkalmazható.

A madárberkenye (Sorbus aucuparia) kifejezetten keserű ízű gyümölcsének aromája csak akkor válik kellemesen fanyarrá, amikor megcsípi a dér. Narancsvörös terméséből lekvárt, zselét, szörpöt bort készítenek, pálinkát főznek. Remek hozzávaló süteményekhez, mártásként húsételekhez, különösen vadhúsok mellé.

Jótékony hatásai: aszalványát, teáját a népi orvoslás vizelet- és hashajtóként tartja számon. Fogyasztása vesekőképződés esetén és húgyúti betegségek ellen javallott.

Barkócaberkenye

A barkócaberkenye (Sorbus torminalis) első fennmaradt ábrázolása a középkorból származik, Hieronymus Bock füveskönyvében jelent meg. Gyümölcse nyersen is fogyasztható, édes-savanykás ízű. Készülhet belőle befőtt, lekvár, szósz és még pálinka is.

Jótékony hatása: gyomorpanaszok enyhítésére, gyomorkeserűként is beválik.

A házi berkenye (Sorbus domestica), régies nevén a süvöltinkörte méretre a legnagyobb méretű termést érleli a berkenyefélék közül. Nyersen is fogyasztható, de meg kell várni, amíg a termés teljesen bebarnul és megpuhul, mert a látványosan színes, de még kemény gyümölcs „fojtós” élménnyel gazdagítja az embert. Az érett gyümölcsből kiváló pálinka készíthető.

Jótékony hatása: Gyomorbántalmak, hasmenés esetén ajánlják fogyasztását.

FONTOS! Mint minden állami erdőterületen, a Pilisi Parkerdőben is külön engedély nélkül lehet – személyes felhasználásra – gyűjteni a vadgyümölcsöt, de a hazavihető maximális mennyiség naponta 2 kg/fő. Védett területen ehhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, aminek beszerzése a kérelmező feladata! Bővebb információért kattintson!

Forrás: Pilisi Parkerdő

Természetvédelem

Védett ártéri erdőket tettek tönkre – fotókkal – a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Kecskeméti Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt  vádat emelt három férfival szemben. Az elkövetők a környezetvédelmi előírásokat megszegve Tiszaug és Lakiterek környékén – részben Natura 2000-es területen – szabálytalan fakitermelést folytattak, amelynek eredményeként számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelye semmisült meg.

Fotó: Ügyészség

A vádirat szerint a legidősebb vádlott cégével erdészeti tevékenység végzésére szerződött a Tiszaug és Lakitelek környéki ártéri erdőkben. A szerződés teljesítéséhez, fakivágásra alvállalkozóként vette ki igénybe két vádlott társa cégét. A felkért vádlottak a fakitermelések során személyesen jártak el.A munkákkal érintett erdők számos védett, illetve fokozattan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyeként szolgáltak, emiatt Natura 2000-es védettségű területnek minősültek. Ezen erdőkben az előírt fakivágást csak a kormányhivatal által előre meghatározott időszakban végezhették el a vádlottak és az előzetes bejárás során jól látható színes X-el megjelölt fákat nem vághatták ki.

Fotó: Ügyészség

Az általuk is ismert szigorú szabályok ellenére a legidősebb férfi utasítására egyik társa egy Tiszaug közeli erdőben kivágott 5 darab, kivágási tilalommal érintett őshonos szürke nyárfát, valamint a kijelöltnél jóval nagyobb területen végzett tarvágást. A másik társ pedig – szintén a legidősebb férfi utasítására – egy, a fekete gólyák élőhelyeként is szolgáló, tiszaugi erdőben 10 nappal az engedélyezett időpont előtt kezdte meg a fák kivágását, emellett olyan tiltott területekről is vágott ki fákat, amit az előzetes bejárás során karókkal egyértelműen elkerítettek a kivágással érintett résztől. A kivágott fák között több, mint 80 éves nyár- és fűzfák is voltak.

Fotó: Ügyészség

A szabálytalan fakivágások miatt mindkét erdő esetében a Natura 2000-es védettségű élőhely megsemmisült. Az ügyészség a legidősebb férfit két rendbeli, társait egy-egy rendeli Natura 2000 terület megsemmisülését okozó természetkárosítás bűntettével vádolja és ezért velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A fotók a bűncselekmények helyszínén készültek.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Rendkívüli kutatások folynak a mohácsi csata tömegsírjai területén

Agrárminisztérium: A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, pénteken, Pécsen.

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely. (Fotó: Google Maps)

Az államtitkár köszöntőbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az állami természetvédelem, az Országos Természetvédelmi Hivatal nyilvánította védett területté a mohácsi csata tömegsírjait körülvevő 7,5 hektár Bólyi Állami Gazdaság területét, a természetvédelmi oltalom által pedig biztonságba kerültek a sírhelyek. Az emlékhely vagyonkezelője jelenleg is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – tette hozzá Rácz András.

Az államtitkár arról beszélt, hogy a természetvédelem messze túlmutat a védett fajok és élőhelyek megőrzésén, olyan egyéb feladatokat foglal magában, mint kulturális és régészeti örökségünk, tájházak, várromok védelme, amely a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálatának feladata. Magyarországon 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely található külterületen, amelyet az erre is kiképzett természetvédelmi őrszolgálat munkatársai őriznek. Ezt a munkát közösségben, együtt gondolkodva lehet hatékonyan végezni – emelte ki Rácz András.

Fotó: AM Sajtóiroda

Az államtitkár hozzátette, hogy a természetvédelem különleges műfaja az államigazgatásnak, hiszen az állami erőfeszítés nagyon fontos a területen, de önmagában nem elegendő. Ezt a Mohácsi Nemzeti Emlékhely mentén kialakult összefogás is bizonyítja, ugyanis az ügyért felelős miniszteri biztos, több minisztérium, különböző szakterületek, helyben élők, polgármesterek, országgyűlési képviselők, társadalmi szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek és múzeumok együttműködésére is szükség volt – méltatta a közös munkát Rácz András.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Természetvédelem

Az agrárerdészet mint lehetséges kiút az ökológiai zsákutcából

Az agrárerdészet az egyik kiút a nagyüzemi mezőgazdálkodás által létrehozott monokultúrákból, amelyek csökkentik, illetve lényegében megszüntetik a biodiverzitást, ezzel kisimítva utunkat az ökológiai zsákutcában. Az idén elindult ReForest projekt egy négyéves nemzetközi program, amelynek célja az európai agrárerdészet segítése, illetve az agrárerdészeti módszerek megismertetése és elterjesztése. A nemzetközi együttműködésben tíz európai ország tizennégy intézménye vesz részt, köztük a Soproni Egyetem is.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

1918–1919 fordulóján a Soproni Egyetem jogelődje, a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola elhagyni kényszerült Selmecbánya városát. A Főiskola menekült hallgatóit, áttelepült oktatóit Sopron városa fogadta be. A soproni intézmény a selmeci múlt hagyományait, értékeit a változások közepette is megőrizte. (Ábra: Soproni Egyetem)

Az agrárerdészet (agroforestry) fogalma általánosságban a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartását, illetve a velük való együttes gazdálkodást jelenti. Közös elnevezése egy olyan földhasználati rendszernek, amelyben a folyamatosan fenntartandó fás kultúrákat tudatosan integrálják a mezőgazdasági növénytermesztés vagy állattartás tevékenységébe ugyanazon földterületen.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az agrárerdészet jelentősen képes fokozni egy adott terület ökoszisztéma-szolgáltatásainak minőségét, és ezek összességében jóval felülmúlják a hagyományos mezőgazdaság által nyújtottakat. A ReForest együttműködésben részt vevő intézmények a mérsékelt övi agrárerdészeti rendszerekről már rendelkezésre álló tudást használják fel ahhoz, hogy közös erővel hozzanak megoldásokat azokra a problémákra, amelyek hátráltatják az Európai Unió gazdálkodóit az agrárerdészetre való áttérésben.

Forrás: Soproni Egyetem

Az európai agrárerdészet elterjedését a legtöbb hagyományos mezőgazdasági gyakorlatban legfőképp a támogatások, a tudás és a tapasztalat hiánya gátolja. A ReForest projekt célja, hogy kutatások és gyakorlati tudásmegosztás révén megteremtse a feltételeket az agrárerdészet vonzó mezőgazdasági alkalmazására.

A Soproni Egyetem elméleti-tudományos és gyakorlati területen is elkötelezett a fenntarthatóság és az e területen megvalósuló nemzetközi együttműködések iránt. A Reforest programban három területen veszünk részt. Egyrészt szeretnénk a projekt által létrehozott nemzetközi szakmai nyilvánosságnak, a hazai agrárágazati szereplőknek és a fenntarthatóság iránt fogékony magyar nyilvánosságnak bemutatni a hazánkban már működő agrárerdészeti gyakorlatokat. Másrészt feladatunknak érezzük az agárerdészetben rejlő potenciál minél szélesebb körű megismertetését. Harmadrészt, ami pedig a projektben való szoros szakmai munkánkat illeti, korábbi együttműködéseink, illetve a ReForest kapcsán képződött kutatási adatokat osztjuk meg a projektben részt vevő intézményekkel” – foglalta össze Vityi Andrea, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának docense, a Környezet- és Természetvédelmi Intézet kutatója.

A ReForest – „Agroforestry at the forefront of farming sustainability in multifunctional landscapes in Europe„ – egy négyéves Horizon Europe projekt, amely tíz európai ország tizennégy intézményének együttműködésében valósul meg. A konzorcium az európai agrárerdészet támogatására és a szélesebb körű alkalmazását akadályozó tényezők felszámolására összpontosít. A projekt koordinátora a Prágai Cseh Élettudományi Egyetem Erdő- és Fatudományi Kara, amelyet az Erdőgazdálkodási Tanszék képvisel.

A projekt során elemzik az agrárerdészet valós ökológiai, gazdasági és társadalmi potenciálját és korlátait. A projekteredmények olyan döntéshozatali, ellenőrzési és pénzügyi támogatási eszközök kifejlesztéséhez járulnak hozzá, amelyek lefedik a teljes értékláncot a koncepciótól a tervezésen, az érdekelt felek összekapcsolásán, a rendszeralkotáson, a monitorozáson, a felhasználói visszajelzéseken át a társadalmi és gazdálkodási igényekhez való alkalmazkodásig. A Soproni Egyetem a Magyar Agroerdészeti Hálózattal együttműködve fog dolgozni azon, hogy az agrárerdészet ökoszisztéma-szolgáltatásainak – különösen a karbonmegkötés és a biodiverzitás megőrzésének, illetve fokozásának – gazdasági értéke érvényesüljön, finanszírozása integrálódjon a gazdaságba, elősegítve ezzel az agrárerdészeti gyakorlatok minél szélesebb körű alkalmazását.

Forrás: Soproni Egyetem

Tovább olvasom