Természetvédelem
Viperakereső kutya segíti a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereit
Kutyával keresik a veszélyeztetett rákosi viperát a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Tomi, a német juhászkutya kiképzése tavaly ősszel ért véget, így élesben még nem tudta tesztelni tehetségét.
Kutyával keresik a veszélyeztetett rákosi viperát a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Tomi, a német juhászkutya kiképzése tavaly ősszel ért véget, így élesben még nem tudta tesztelni tehetségét.

Tomi a német juhászkutya vipera vadászat közben a Kiskunsági Nemzeti Park területén (Kép:
Miért kell keresni a rákosi viperát?
A rákosi vipera egy rendkívül ritka mérgeskígyó. Körülbelül ezer példány élhet belőle a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Ez az egyik legveszélyeztetettebb állatfaj Magyarországon, ezen pedig az sem segít, hogy sok ragadozó tápláléka. A hüllők védelmével nemcsak őket magukat, de a többi állatfajt is óvják. Különlegessége, hogy kizárólag hazánkban fordul elő (a többi országból már kipusztult), ezért még inkább fontossá válik, hogy megőrizzük. Az első két példányt Herman Ottó vizslái találták a Rákos-patak mentén, 1892-ben.
A rákosi vipera megőrzését szolgáló védelmi program 2004 óta működik. Célja a faj tenyésztése, monitorozása és új élőhelyek létrehozása. A Rákosi vipera védelmi LIFE programot két alkalommal is, 2009-ben és 2015-ben Európa legsikeresebb természetvédelmi programjai közé választották és „Best of the Best” díjjal jutalmazták.

Herman Ottó és kutyája (Kép: Az én kutyám)
Ki a legalkalmasabb a keresésre?
Nem az ember. A sűrű fű között nagyon nehéz feladat ilyen hatalmas területen egy apró viperát megtalálni, aki ritkán dugja ki fejét az aljnövényzetből és rendkívül jól bele is olvad abba. Kitűnően rejtőzködik, így szemmel kutatni kemény vállalkozás. Akár 10-12 órás folyamatos keresésbe is telhet csupán egyetlen élőhely felderítése. Az időigényes munka során felvetődött a kérdés: miért nem kutyával keresik őket?
A Kiskunsági Nemzeti Park harminc négylábú közül választotta ki Tomit, az egykori robbanószer-kereső kutyát. Ő bizonyult a legalkalmasabbnak erre a különleges, egyedülálló feladatra. Különböző korú és nemű viperák azonosítására képes, és rendkívüli szimatát semmi sem verheti át. A rákosi viperát sosem keveri össze más fajokkal, még ha azok emberi szemmel igen hasonlónak is tűnnek. Jelzése pedig igen passzív, hogy ne zavarja meg a kígyókat. Csupán abba az irányba fekszik le, ahol a hüllő található.
Tavasztól indul az éles bevetés
Tomi kiképzése ősszel ért véget, télen pedig nem tudta tesztelni különleges képességét, mert a viperák ilyenkor nem aktívak. De a tréning ekkor sem maradt abba, a kihelyezett mintapéldányokat, vedléseket kivétel nélkül mindig megtalálta és jelezte.
Tavasztól már a tehetséges németjuhász segítségével térképezik fel, hol élnek pontosan a rákosi viperák. Ahol találnak, ott megbeszélik a gazdálkodókkal, hogy ne legeltessék túl az adott területet vagy egy ideig egyáltalán ne legeltessenek rajta. Ezzel segítve a különlegesen ritka rákosi vipera fennmaradását. S hogy miért nem kell tőle félnie senkinek? Mert a rákosi vipera veszélyesen hangzó neve ellenére egyrészt félős, legszívesebben elrejtőzik, másrészt nagyon ritka, harmadrészt olyan gyenge mérget bocsát ki magából, ami marását a méhcsípéssel teszi egyenértékűvé.
Forrás: Az én kutyám
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








