Közismert madárfajunk, a seregély rövidtávú vonulóként idén is az elsők között tért vissza a Körös-Maros Nemzeti Parkban fekvő Kardoskúti-pusztára. A párok már összeálltak, s reggelente gyönyörködhetünk vidám, változatos énekükben.

Fotó: Palcsek István Szilárd

A kardoskúti Fehér-tó térségében február végén, március elején a seregélyek száma már meghaladta a hatezer példányt. Népes csapataik elsősorban a nedvesebb pusztai gyepeken keresgélik rovartáplálékukat. Gyakran megfigyelhető, hogy a seregélyek az ilyenkor szintén csapatokba verődő bíbicek közé vegyülnek. Ennek oka, hogy mindkét faj hasonló jellegű élőhelyeken táplálkozik ebben az időszakban, és az együtt mozgó nagyobb csapatok nagyobb biztonságot nyújtanak a ragadozók ellen. Éjszakázni a terület nádasaiba járnak, gyülekezésük során a rajok látványos alakzatokba rendeződése és gyors összehangolt mozgása szemet gyönyörködtető látvány.

Fotó: Palcsek István Szilárd

A seregély akármennyire is kedveli a zajos társaságot, főként magányosan költ. Előnyben részesíti a falusias területeket, ahol a mesterséges építmények és az idősebb fák fészkelési helyet biztosítanak számára. Kardoskút Pusztaközpont is kedvelt fészkelőhelyük, ahol a hímek már március elején elkezdték kiválasztani a fészkelésre alkalmas odúkat és az első költőpárok is összeálltak. Ilyenkor már korán reggel elkezdik vidám és változatos éneküket, ami egy halk, finom hangzású fütyüléssel kezdődik, majd a dallamos, és mechanikus hangzású zajokból álló strófáiba gyakran szövi bele más madarak énekfoszlányait. Ezért aztán ha egy márciusi reggelen a jóval később érkező sárgarigó jellegzetes „huncutabíró”-ját halljuk, biztosak lehetünk benne, hogy nem a sárgarigó, hanem egy jókedvű seregély énekét hallgatjuk.

Forrás:KMNP

Hagyományos kora tavaszi „Sasnapunkat” idén is a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen tartottuk meg. Indulás előtt elbeszélgettünk az élőhelyről és annak jellegzetes fajairól, természetvédelmi jelentőségéről, majd nekivágtunk a tanösvénynek. Sokfelé megtaláltuk a fokozottan védett vidra (Lutra lutra) jellegzetes csapásait, nyomait, de idei első földi poszméhünket (Bombus terrestris) is megfigyelhettük.

Fotó: HNP

Egy közeli kilátódomb tetejéről jól beláthattuk az un. „Bivalyos-tó” madarait. Többek között a nemrég érkezett bíbiceket (Vanellus vanellus), kanalas récéket (Spatula clypeata) vagy éppen az elegáns nyílfarkú récéket (Anas acuta) vettük szemügyre távcsöveinkkel, miközben persze fél szemmel az eget figyeltük.

A kellemes, napos időben egyre-másra jelentek meg a ragadozók is. Barna rétihéja (Circus aeruginosus), vörös vércse (Falco tinnunculus), egerészölyv (Buteo buteo) mutatta magát, majd felbukkant az első rétisas (Haliaeetus albicilla) is. Öreg példány volt, az egyik tóparti fa tetején üldögélt, spektíven keresztül jól látszottak jellegzetes bélyegei. Nemsokra rá már összesen öt, a magasban keringő rétisast számoltunk meg. Fejünk felett darvak (Grus grus) húztak át, mialatt kedvünkre tanulmányozhattuk a változatos halastavi, tavaszi madártömeget.

Fotó: HNP

Ilyenkor még a télen jelentős számban nálunk tartózkodó kercerécék (Bucephala clangula), kis bukók (Mergellus albellus), kontyos récék (Aythya fuligula) is szép számmal képviseltetik magukat, de rengeteg nagy lilik (Anser albifrons) is tartózkodott a halastó vizén.

Utunkat folytatva egy parlagi sas (Aquila heliaca) bukkant fel, de hamar el is siklott a tórendszer körüli puszták irányába.

A tanösvény magasleseiről jobban belátva a tájat megfigyelhettük idei első kanalasgémeinket (Platalea leucorodia), libacsapatokat, barkóscinegéket (Panurus biarmicus). Nem messze feketerigó (Tudus merula) keresgélt, a magasban dankasirályok (Larus ridibundus) köröztek, a nádas felett barna rétihéja vadászgatott, sőt egy pézsmapockot (Ondatra zibethicus) is sikerült szemügyre vennünk.

Fotó: HNP

Túránk méltó zárásaként pedig két hatalmas rétisas keringett fel pontosan a magaslesünk felé, szépen mutatva magukat. Pár órás sétánk során így két sasfaj nyolc példányával és további negyvennyolc madárfajjal sikerült találkoznunk.

Forrás: HNP

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erdészeti szakemberei és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) munkatársai a fokozott erdőtűzkockázat miatt megkezdték az erdőtűzkockázat-értékelő rendszer működtetését.

Fotó: NÉBIH

A rendszer segítségével a szakértők naponta jelölik ki a tűzgyújtási tilalommal érintett területet, mérlegelve a várható időjárást, az erdei biomassza állapotát, valamint a megelőző időszak tűzeseteit. A jelenlegi fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a Nébih az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyeztetve, 2026. március 13-án 00:00 órától Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegye egész területén elrendeli a tűzgyújtási tilalmat.

Az erdőkben és az erdők környéki területeken található avar nedvességtartalmát a napos, tavasziasan meleg időjárás nagymértékben csökkentette az utóbbi időszakban, ezzel jelentősen megnőtt a tűzveszély kockázata. Csapadék Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyében a következő napokban sem várható.
A csapadékmentes időszakban a nappali felmelegedés hatására a gyúlékony, könnyű biomassza kiszáradt, így a gyepterületeken gyújtott tüzek gyorsan átterjedhetnek az erdőkre is. Ezt jelzik a veszélyeztetett vármegyékben megemelkedett szabadterületi tűzesetszámok és a leégett területek növekedése is. Mindezek indokolttá teszik a fokozott tűzveszély kihirdetését, valamint a tűzgyújtási tilalom életbeléptetése a két vármegye területére.

Az erdészeti és a katasztrófavédelmi szakemberek az erdőtűzkockázat-értékelő rendszer működtetésével elősegítik, hogy az egyes területeken a tűzgyújtási tilalom csak a feltétlenül indokolt ideig legyen elrendelve, emellett a korlátozás elrendelése és visszavonása gyorsabban kövesse az időjárás változásait.

Tavaszi erdőtüzek veszélye és megelőzésük

Magyarországon, az erdőtüzek csaknem 100 százaléka emberi gondatlanságból fakad! Az év folyamán két kiemelten tűzveszélyes időszakot lehet elkülöníteni. A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. A tűz terjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban.
A „gazosok”, nádasok, árokpartok meggyújtása, majd a tűz őrizetlenül hagyása nemcsak sok millió facsemete pusztulását okozza, hanem súlyos károkat okoz a tavasszal éledő természetnek, elpusztítva akár sok állatfaj kicsinyeit is.

A nem körültekintően végzett kerti növényi hulladékégetés is rendszeresen okoz erdő- és vegetációtüzet. Előfordul, hogy a tűzgyújtók nem számolnak az ugrótűzzel, és a szél az izzó zsarátnokokat, szikrákat messzire repíti, meggyújtva az erdőt, mezőt néha a szomszéd faházát is. Máskor a nem megfelelően eloltott kerti tűz (grillezés, bográcsozás, avarégetés után) másnap, harmadnap ugrótüzek forrásaként újraéled.

Közvetett módon a változó klimatikus viszonyok is hatással vannak az erdőtüzekre. Egyrészt megnő a tűzveszélyes időszakok hossza, másrészt a keletkező erdőtüzek sokkal intenzívebben égnek, nehezebb őket eloltani. Mivel a tavaszi tüzek 100 százalékát mi, emberek okozzuk, az erdőtűz és vegetációtűz elleni leghatékonyabb védekezés az odafigyelés, a tűzgyújtási szabályok betartása.
A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében. A korlátozás ideje alatt szintén nem szabad tüzet rakni a kijelölt, kiépített erdei tűzrakóhelyeken sem. Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva. A tilalommal nem érintett belterületeken is javasolt a zárt égésterű eszközök, elektromos vagy gázgrill használata, a nyitott égésterű szén- vagy fatüzelésnél ugyanis az égő zsarátnokok többszáz méterre is képesek elrepülni és meggyújtani a növényzetet.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak.

A hatóság kéri a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljenek a tűzgyújtási tilalom betartására, hiszen felelős magatartásukkal hatalmas környezeti és vagyoni kárt előzhetnek meg!

1 másodperc odafigyelés 100 órás tűzoltást és 100 éves erdészeti helyreállítást előzhet meg!

Forrás: NÉBIH