Természetvédelem
Miért hullanak el a fehérfejű rétisasok Észak-Amerikában?
1994-ben egy új betegség ütötte fel a fejét az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok déli területein az 1990-es évek óta egy titokzatos neurodegeneratív betegség tizedeli a fehérfejű rétisasok és más fajok állományait.
1994-ben egy új betegség ütötte fel a fejét az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok déli területein az 1990-es évek óta egy titokzatos neurodegeneratív betegség tizedeli a fehérfejű rétisasok és más fajok állományait. A németországi Luther Márton Tudományegyetem (MLU) és az amerikai Georgiai Egyetem friss tanulmánya végre megoldást adhat a rejtélyre – közölte a Phys.org cikke alapján a 24.hu.

A korábban ismeretlen kór a vakuoláris mielinopátia (VM) okozta a sasok pusztulását (Kép: Todd Ryburn Photography / Getty Images)
A problémát egy olyan toxin okozhatja, amelyet invazív vízi növényeken előforduló cianobaktériumok termelnek. A helyzetet csak súlyosbíthatják azok a szerek, amelyekkel az érintett növényeket próbálják kiirtani.
1994-ben tömegesen kezdtek el pusztulni a sasok Arkansas államban. A beteg állatok agyában lyukak alakultak ki, és elvesztették az irányítást testük felett. A korábban ismeretlen kór a vakuoláris mielinopátia (VM) nevet kapta, a betegség eredetét akkor nem sikerült feltárni.
A későbbi vizsgálatok felfedték, hogy nemcsak a sasok, hanem növényevő prédáik is érintettek. Utóbb az is kiderült, hogy a betegségnek köze van a Hydrilla verticillata nevű inváziós növényhez, amely a régió tavaiban jelent meg. Egyes, a faj által érintett vizeknél ugyanakkor nem ütötte fel a fejét a betegség.
2005-ben aztán felfedeztek egy, a növény levelein előforduló cianobaktériumot, az Aetokthonos hydrillicolát. Úgy tűnt, a betegségnek ezen organizmushoz van köze, a laboratóriumi tesztekkel azonban nem bukkantak a VM nyomára. Csak Timo Niedermeyer, az MLU kémikusának újabb vizsgálatai során derült ki, hogy a tenyésztett baktériumok nem, csupán a természetben, leveleken lévő organizmusok bocsátanak ki egy eddig ismeretlen vegyületet.
Az anyagot a felfedezést követően sikerült vadon élő madarakban kimutatni, ezzel több mint két évtized után megoldották a VM rejtélyét. A kutatók úgy gondolják, hogy az invazív növény ellen használt szerek elősegíthetik a toxin képződését.
Forrás: 24.hu
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







