Keressen minket

Természetvédelem

Közel 4500 fészektartóval várják a gólyákat

Print Friendly, PDF & Email

Az E.ON Hungária Csoport idén tavasszal is a madarak védelmére kihelyezett fészektartókkal várja a gólyákat. Korábban összesen 4399 védőeszközt telepítettek, idén márciusra pedig újabb 48 került fel az oszlopokra a cég szolgáltatási területein.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az E.ON Hungária Csoport idén tavasszal is a madarak védelmére kihelyezett fészektartókkal várja a gólyákat. Korábban összesen 4399 védőeszközt telepítettek, idén márciusra pedig újabb 48 került fel az oszlopokra a cég szolgáltatási területein.

Közel 4500 helyen ellenőrizték és javították a fészektartókat, és ha kellett újakat helyeztek ki (Kép: VEOL)

A már meglévő fészektartókat ellen­őrizték, ha kellett, cserélték a szakemberek, hogy a visszatérő madarak biztonsággal használhassák azokat és az áramellátás zavartalanságát se veszélyeztessék.

Az élővilágot kímélő, fenntartható és biztonságos energiaellátás megvalósításáért dolgozik idén is az áramszolgáltató, együttműködve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzeti park igazgatóságok szakembereivel. A lakosságtól érkező és a szakértői javaslatok alapján választották ki azt a 48 helyszínt, ahova újabb fészektartókat helyeztek el. A védőeszközöket a vállalat munkatársai rendszeresen karbantartják, szükség szerint cserélik. A munkákat főként januárban és februárban végezték el, hogy a madarak visszaérkezésére minden készen álljon.

Az új fészektartókra fonott fészekalap is került. A beavatkozások során a régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították. A régebbi, akár évtizedes fészkek többmázsásra is hízhatnak, és veszélyessé válhatnak, ezek új, fonott fészekalapot kaptak.

A kikelt gólyafiókák védelmére a fészek környezetében lévő hálózati elemekre szükség szerint burkolatot tesznek a szakemberek, emellett pedig kiülőket szerelnek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől. Kiemelt esetekben az energiacég a meglévő légvezetékek föld alá helyezésével óvja az élővilágot. Emellett folyamatosan építi be a jelenleg ismert, madarakat védő megoldásokat a hálózatain, miközben a madárvédelmi szakemberekkel együttműködve új, innovatív eszközök fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet. Néhány hete kezdték meg egy, a villamos hálózatokon nagy számban használt berendezés, az oszlopkapcsoló új, madárbarát típusának gyakorlati tesztjét három helyszínen.

A Kaposvári Villamossági Gyár Kft. fejlesztő mérnökeivel és természetvédelmi szakemberekkel, köztük az MME-vel és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen újragondolt eszközt a hagyományoshoz képest „fejjel lefelé” szerelik fel, így nem érhető el a madarak számára olyan pont, ami veszélyeztetné őket. Tavaly nyár óta pedig már egy másik madárvédelmi eszköz gyakorlati tesztje is folyik a Hortobágyon. A Kaposvári Villamossági Gyárral, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal a madarak védelmére közösen kidolgozott új burkolatokat vizsgálják. Az áramszolgáltató szakemberei összesen tíz helyen helyeztek el új típusú burkolatot a függőleges helyzetű oszlopkapcsolókra. Az együttműködő szervezetek – egy éven keresztül – folyamatosan figyelik az eszközök működését, és az összegyűjtött tapasztalatok értékelése után, várhatóan majd idén ősszel döntenek arról, hogy a megoldás tömegesen alkalmazható-e.

Veszprém megyében összesen 339 gólyafészektartó található, amelyek közül 75 jellemzően nem lakott, azonban várja az érkező fiatal gólyapárokat. Az energiacég szakembereinek két esetben kellett megyénkben áthelyezniük a településen belül új helyre a korábban telepített gólyafészektartót a „gólyaváró” beavatkozások során.

Még a tavalyi esztendőben Somlójenőn, idén februárban pedig Várkeszőn végeztek el ilyen beavatkozást, részben a madárvédelmi szakemberek útmutatása alapján, részben a helyi településvezetéssel egyeztetve. Mindannyian nagyon bíznak benne, hogy ezeket az új helyre került fészektartókat is birtokba veszik majd a népszerű visszatérő madarak.

Forrás: Veol

 

 

Természetvédelem

Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat

Print Friendly, PDF & Email

A madarak visszafoglalták az elhagyatott tanyákat a Csanádi pusztákon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat.  Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek, a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban őket, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái. A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel.

A pusztákat járva épp ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, melyeken nem is oly rég még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében

Print Friendly, PDF & Email

Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.

Fotó: TAEG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.

Fotó: TAEG Zrt.

A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!

Forrás: TAEG Zrt. 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Halászmadarak az apaji halastavakon

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:

Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom