A barna kánya kevésbé ismert, ölyv méretű ragadozó madarunk, amelynek egyik jelentősebb állománya Somogy megyében él, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). Teste csokoládébarna, az öreg madarak feje és nyaka világosabb szürke, halvány, keskeny hosszanti csíkokkal – közölte az Origo.

A barna kánya fészke sokszor messziről felismerhető az abba behordott – gyakran színes – rongyokról, más hulladékról (Kép: Wikipédia)

Teste alulról egyszínű, sötét színű szárnyán a kézevezők belső része világos „ablakot” alkot, közölték a természetvédelmi szakemberek. Arra is rámutattak, hogy a barna kánya fiatalok felülről világosan pettyezettek, alulról sötétbarna alapon világosan csíkozottak.

Legszembetűnőbb ismertetőjegye a villás farok, mely a frissen kirepült fiataloknál azonban alig látható. Hangja is jellegzetes fütyülő hang, ám ritkán hallatja.

A ritka értékes barna kánya a vizes élőhelyeket kedveli; a gyepterületekkel, erdőfoltokkal, mezőgazdasági területekkel tarkított területeken él– mondta Horváth Zoltán a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa. – A Somogy megyében található halastavak kedvező élőhelyet biztosítanak számára.

Hozzátette: táplálékának jelentős részét képezik dögök, de halat, kisemlősöket, madárfiókákat is fogyaszt. Dögfogyasztása miatt mérgezés fenyegeti. Fészke könnyen felismerhető, ugyanis minden esetben valamilyen hulladékkal díszíti, ami lehet ruhadarab, vagy műanyag zsák.

Horváth Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy a kánya elnevezés Somogyban a vetési varjút illeti, de jó, ha tudjuk, hogy e két madár két külön fajt takar.

A nemzeti park tájékoztatása szerint barna kánya rokona a jóval ritkább vörös kánya, melyből mindössze 1 pár ismert itt Somogy megyében. A barna kánya természetvédelmi értéke 500 ezer forint.