Természetvédelem
Az ugartyúk a Hortobágyi Nemzeti Park rejtélyes lakója
z ugartyúkot veszélyezteti költőhelyeinek eltűnése, átalakulása, melyben nem csak az ember játszik nagy szerepet, hanem a globális felmelegedés is, amely a talaj vízháztartására hat negatívan. Ugyan jól alkalmazkodnak a mezőgzadasági területekhez, de itt az állandó emberi zavarás megakadályozhatja sikeres fészkelést.
Az ugartyúkot veszélyezteti költőhelyeinek eltűnése, átalakulása, melyben nem csak az ember játszik nagy szerepet, hanem a globális felmelegedés is, amely a talaj vízháztartására hat negatívan. Ugyan jól alkalmazkodnak a mezőgzadasági területekhez, de itt az állandó emberi zavarás megakadályozhatja sikeres fészkelést. Fészkeit erőteljesen védi, de a varjúfélék, a barna rétihéja, a róka, a borz, a görény és a vaddisznó miatt a fészekaljpusztulások száma mégis magas. Fokozottan védett és a hazai Vörös Listán „súlyosan veszélyeztetett”-ként szerepel. Természetvédelmi értéke 500.000 Ft.
Az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) alakja és mozgása egy nagyméretű lilére emlékeztet.Körülbelül fácántyúk nagyságú, 38-45 cm-es testhosszúságú partimadár. Rejtőszínezete miatt a terepen nehéz észrevenni, hiszen tollazata homokszínű, sőtétbarna sávozással. Leginkább nagy sárga szeme, és fekete hegyű, sárga csőre tűnik fel. Röptében fekete-fehér szárnymintázatáról – amely még az ülő madáron is látszik -, és púposságáról ismerhető fel.
A korok és a nemek hasonlóak: A hímek karfedőin húzódó fehér sáv fekete szegélye határozottabb, mint a tojókon. A fiatal egyedek fehéres szemöldöksávja határozatlan, szárnyfedői pedig csaknem egyöntetű homokszínűek, és a nagyfedők fehéren szegettek.
Költési időszakuk április végén, május elején kezdődik. Leginkább homokbuckákon, rövid füvű szikes pusztákon, kopár vakszikes területeken, illetve újabban szántóföldi környezetben fészkel. Évente általában egyszer, ritkán kétszer költ. Rendszerint két tojást raknak, de pótköltés esetén egyetlen tojásból is állhat a fészekalja. A tojásokon a hím és a tojó 25-27 napig felváltva kotlik. Kikelésük után a fiókák rövid időn belül elhagyják a fészket, azonban csak 30 naposan válnak röpképessé. A család általában sokáig együtt marad.
Kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztanak, étlapjukon nagy számban szerepelnek sáskafélék, bogarak, giliszták, békák, gyíkok, emellett alkalmanként kisemlősöket és madárfiókákat is zsákmányolnak. Feltűnően nagy szemük segítségével elsősorban éjszaka mozognak, de gyakran nappal is aktívak.
Vonuló faj, Magyarországon áprilistól októberig lehet megfigyelni. Az európai madarak a telet a Földközi-tenger térségében és Észak-Afrikában töltik. A család gyakran a vonulás idején összetart, más családokhoz csatlakozva kisebb, esetenként akár több tíz egyedből álló csoportosulásai is megfigyelhetőek.
Elterjedés:
Európában, Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsiában költ. Európában a Brit-szigetektől egészen a Kaukázusig megtalálhatóak, de Nyugat-Európában csak szórványosan fészkel, Kelet- és Dél-Európában gyakoribb.
Magyarországon kisszámú rendszeres fészkelő. Klasszikus hazai fészkelő területe a Kiskunság, de megtalálható még Szentes, Pitvaros, Szarvas és Dévaványa térségében, a Hortobágyon, Bihari-síkon és Hevesi-síkon is. A Dunántúli területekről az 1990-es években tűnt el, utolsó fészkelését 1992-ben regisztrálták a Mosoni-síkon.
A többi partimadártól eltérően a szárazabb élőhelyeket kedveli. Elsősorban az alföldi homokpusztákon, szikeseken, egyéb kopár, köves területeken találhatjuk meg, de több helyen feljegyezték mezőgazdasági területeken történő költését is.
Forrás: HNP
Visszatértek a búbosbankák a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti részterületére. Március 12-én láttuk az első példányokat a Sóstói Állattartóteleptől északra fekvő gyepeken és kisparcellás szántókon.
Ezt a madarat a népnyelv büdös bankának, szurtos dudunak, vagy fostos bugybókának is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket juttatnak vélt, vagy valós támadójukra. A búbosbankának összesen hat alfaja ismert. Az Európában fészkelők többsége vonuló. Afrikában, a Szaharától délre telelnek. Már márciusban megjelennek hazánkban, de az állomány zöme áprilisban érkezik meg.
A fákkal, fasorokkal tarkított, nyílt alföldi térségeket kedveli. A talajfelszínen és a laza talajban hosszú, enyhén lefelé ívelt csőrével kutat táplálék után. A föld alatt élő rovarokkal táplálkozik, emiatt mozaikos és csupasz talajfelszíneket igényel.
A rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. Röpte lepkeszerűen hullámzó. Fészkelési időszaka március végétől augusztus közepéig tart. Jellegzetes hangját április közepétől június végéig hallhatjuk. Előszeretettel fészkel fás legelőkön, állattartótelepek közelében. Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszinten is. A tojó 5-10 tojást rak, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Szeptemberre az állomány nagy része elvonul az afrikai telelőhelyekre.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Bütykös ásóludak tömeges átvonulása a Dél-Alföldön
Bütykös ásóludakat figyeltek meg
Ez az érdekes nevű lúdalkatú madár néhány évtizeddel ezelőtt még ritka kóborló faj volt hazánkban, azonban március elején nagyobb csapatai mutatkoztak a Dél-Alföldön, volt olyan időszak, amikor több mint 300 madár tartózkodott a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található szikes tavakon és halastó rendszereken.
A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, de hazánkban 30 évvel ezelőtt még eseményszámba ment, ha kora tavasszal vagy késő ősszel feltűnt egy-egy madár, vagy néhány egyedszámból álló kisebb csapat.Nevét a hím madár homlokán található dudorról kapta, amely nászidőszakban kifejezetten nagyméretű és vörös színű.
Tavak, lagúnák partján költ, emlősök által ásott üregeket foglal el és ezeket használja költőüregként, viszonylag sok, 7-15 tojást rak.
Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg, egy ideje a Dél-Alföldön is rendszeres, bár még kisszámú költőfajnak számít. Terjeszkedési ütemét látva egyre gyakoribb madár lesz hazánkban is.
Az idei tavaszon feltűnően sok bütykös ásólúd mutatkozott a Dél-Alföld vizes élőhelyben eleve gazdag élőhelyein, nem ritkán 100 példánynál is nagyobb csapatai voltak láthatóak a szegedi Fehér-tó, a tömörkényi Csaj-tó és pusztaszeri szikes tavakon, természetesen a látogatók által nagyon kedvelt mórahalmi Nagyszéksós-tavi Bivalyrezervátum nagy kilátója előtt is mindig látható kisebb-nagyobb csapata.
Hazánkban 30-40 pár fészkel évről-évre. Nagy kérdés, hogy ez a tömeges jelenlét és az idén jellemzően jobb vízviszonyok vajon jelenteni fognak-e újabb költőpárokat a régiónak.
Forrás: MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából
Fát ültettek debreceni gyerekek
Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.
Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.
Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.
Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.
Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.
A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.
Forrás: Nyírerdő Zrt.