Keressen minket

Természetvédelem

A turai tömeges mérgezés első laboreredményei

Print Friendly, PDF & Email

Akár 158 ember halálához vagy 158 ezer barna rétihéja pusztulásához elegendő méreg is lehetett azokban a csalétkekben, amelyeket természetvédők távolítottak el az elmúlt hetekben a turai vadászterületről – közölte a Parlagisas.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Akár 158 ember halálához vagy 158 ezer barna rétihéja pusztulásához elegendő méreg is lehetett azokban a csalétkekben, amelyeket természetvédők távolítottak el az elmúlt hetekben a turai vadászterületről – közölte a Parlagisas.

76 barna rétihéja pusztult el a turai mérgezéses eset idején (Kép: Parlagi Sas – Deák Gábor)

A világszerte veszélyeztetett parlagi sasok felmérését és védelmét Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a nemzetipark-igazgatóságok és több szorosan együttműködő hazai és külföldi szervezet végzi 1974 óta.(Ábra: parlagisas.hu)

A turai Szent András Dombi vadásztársaság működési területén történt tömeges madármérgezésről korábban részletesen beszámolt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), de a méreganyagról és annak koncentrációjáról  eddig nem rendelkeztünk pontos adatokkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szaklaboratóriumaiban rekord gyorsasággal már el is készültek az első minták patológiai és toxikológiai elemzései. Az eredmények sajnos beigazolták a szakemberek várakozását és az egyik legveszélyesebb méreganyaggal, a karbofuránnal történt szándékos mérgezést mutatták ki (ahogy annak idején ugyanitt már 2010-ben is). Azonban a most kimutatott koncentrációk sokkolták a szakembereket, hiszen az egyes csalétkekben talált 6000 mg/kg értéket meghaladó és az egyes barna rétihéjákból kimutatott 60 mg/kg értéket megközelítő koncentrációk minden eddigi esetet sokszorosan felülmúltak.

Az egész Európai Unióban már 2008-ban betiltották a karbofurán tartalmú rendkívül mérgező vegyületnek a növényvédelmi célú felhasználását (gerinces állatok szándékos mérgezésére természetesen sosem volt legális a felhasználásuk). A karbofurán az egyik legmérgezőbb vegyület, amely mezőgazdasági forgalomban volt, a halálos dózisa (ún. LD50) különböző emlősfajoknál 3-19 mg/testtömeg kg között változik, de a madarak általában ennél jóval érzékenyebbek, és számos fajnál (így például az amerikai vércsénél) 1 mg/ttkg alatti értékeket is mértek.

Egy méreggel átitatott csalétek Tura környékén (Kép: Parlagi Sas – Deák Gábor)

A szer esetleges humán hatásáról kérdésünkre Dr. Zacher Gábor toxikológus arról tájékoztatta az MME-t, hogy “a karbofurán tartalmú szerekből egy késhegynyi por (1 g) vagy egy negyed teáskanálnyi oldat (1 ml) már jó eséllyel emberre nézve is halálos lehet, de ennek a töredéke is már komoly tünetekkel és akár maradandó egészségkárosodással járó mérgezést okozhat”.

A rétihéjákból kimutatott koncentráció a halálos dózis 36x-osa volt, amely jól mutatja, hogy a csalétkekből fogyasztó élőlényeknek esélyük sem volt a túlélésre. De nagy eséllyel még a másodlagos vagy harmadlagos mérgezést elszenvedők is elpusztultak, hiszen csak két rétihéját sikerült a 114 mérgezett állatból megmenteni (így pl. egy hamvas rétihéját, amely olyan mérgezett erdei pityerből fogyasztott, amely előtte a csalétken táplálkozó rovarokból evett).

A koncentrációk alapján megbecsülhető, hogy a megtalált és eltávolított csalétkekben is még annyi méreganyag lehetett, amely elég lett volna 158 felnőtt ember halálához vagy 158 ezer barna rétihéja pusztulásához. Hasonló gondolatkísérlettel szemléltetve, a területen egy párban költő, világszerte veszélyeztetett parlagi sas esetében például ez a mennyiség a teljes világállomány megmérgezéséhez elég lett volna. És ezek a számok csak a begyűjtött csalétkekre vonatkoznak, az elkövetőnél ennek a mennyiségnek a sokszorosa kellett, hogy rendelkezésre álljon a csalétkek elkészítéséhez.

A helyi parlagisas-párt szerencsére elkerülte ez a mérgezési eset. (Kép: Parlagi Sas – Morvai Szilárd).

Jó hír a sok rossz után, hogy szerencsére helyi önkénteseknek még a napokban is sikerült lefényképezni a helyi parlagisas-pár mindkét tagját, amelyek fészkétől mindössze kétszáz méterre is kerültek elő csalétkek és mérgezett állatok. Így a saspár biztosan csak a természetvédők és azon belül leginkább az MME kutyás egysége által végzett hatalmas és gyors munkának, valamint a szerencsének köszönheti, hogy túlélte a territóriumuk közepén zajló hatalmas mérgezést.

Forrás: Parlagisas.hu

Természetvédelem

Megérkeztek az első búbosbankák Kardoskútra

Print Friendly, PDF & Email

Visszatértek a búbosbankák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Visszatértek a búbosbankák a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti részterületére. Március 12-én láttuk az első példányokat a Sóstói Állattartóteleptől északra fekvő gyepeken és kisparcellás szántókon.

Fotó: Fotó: Palcsek István Szilárd

Ezt a madarat a népnyelv büdös bankának, szurtos dudunak, vagy fostos bugybókának is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket juttatnak vélt, vagy valós támadójukra. A búbosbankának összesen hat alfaja ismert.  Az Európában fészkelők többsége vonuló. Afrikában, a Szaharától délre telelnek. Már márciusban megjelennek hazánkban, de az állomány zöme áprilisban érkezik meg.

A fákkal, fasorokkal tarkított, nyílt alföldi térségeket kedveli. A talajfelszínen és a laza talajban hosszú, enyhén lefelé ívelt csőrével kutat táplálék után. A föld alatt élő rovarokkal táplálkozik, emiatt mozaikos és csupasz talajfelszíneket igényel.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. Röpte lepkeszerűen hullámzó. Fészkelési időszaka március végétől augusztus közepéig tart. Jellegzetes hangját április közepétől június végéig hallhatjuk. Előszeretettel fészkel fás legelőkön, állattartótelepek közelében. Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszinten is. A tojó 5-10 tojást rak, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Szeptemberre az állomány nagy része elvonul az afrikai telelőhelyekre.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Bütykös ásóludak tömeges átvonulása a Dél-Alföldön

Print Friendly, PDF & Email

Bütykös ásóludakat figyeltek meg

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Ez az érdekes nevű lúdalkatú madár néhány évtizeddel ezelőtt még ritka kóborló faj volt hazánkban, azonban március elején nagyobb csapatai mutatkoztak a Dél-Alföldön, volt olyan időszak, amikor több mint 300 madár tartózkodott a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található szikes tavakon és halastó rendszereken.

Repülő bütykös ásóludak ( Fotó: Mészáros Csaba)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, de hazánkban 30 évvel ezelőtt még eseményszámba ment, ha kora tavasszal vagy késő ősszel feltűnt egy-egy madár, vagy néhány egyedszámból álló kisebb csapat.Nevét a hím madár homlokán található dudorról kapta, amely nászidőszakban kifejezetten nagyméretű és vörös színű.

Tavak, lagúnák partján költ, emlősök által ásott üregeket foglal el és ezeket használja költőüregként, viszonylag sok, 7-15 tojást rak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg, egy ideje a Dél-Alföldön is rendszeres, bár még kisszámú költőfajnak számít. Terjeszkedési ütemét látva egyre gyakoribb madár lesz hazánkban is.

Bütykös ásúlúd-csapat ( Fotó: Mészáros Csaba)

Az idei tavaszon feltűnően sok bütykös ásólúd mutatkozott a Dél-Alföld vizes élőhelyben eleve gazdag élőhelyein, nem ritkán 100 példánynál is nagyobb csapatai voltak láthatóak a szegedi Fehér-tó, a tömörkényi Csaj-tó és pusztaszeri szikes tavakon, természetesen a látogatók által nagyon kedvelt mórahalmi Nagyszéksós-tavi Bivalyrezervátum nagy kilátója előtt is mindig látható kisebb-nagyobb csapata.

Hím bütykös ásúludak ( Fotó: Tokody Béla)

Hazánkban 30-40 pár fészkel évről-évre. Nagy kérdés, hogy ez a tömeges jelenlét és az idén jellemzően jobb vízviszonyok vajon jelenteni fognak-e újabb költőpárokat a régiónak.

Forrás: MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából

Print Friendly, PDF & Email

Fát ültettek debreceni gyerekek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A Nyírerdő Zrt. Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel. Ábra: Facebook

Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.

Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.

Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.

Forrás: Nyírerdő Zrt.

Tovább olvasom