Keressen minket

Természetvédelem

Napelem-szemét krízis van készülőben?

Neokohn: Egy új, az amerikai Energiaügyi Minisztérium által finanszírozott kutatási projekt a napenergia egyik legnagyobb kihívását igyekszik megoldani: mit tegyünk a napelemekkel, miután azok elhasználódnak?

A napelemek elhasználódása komoly kérdések és viták forrása (Kép: Pixabay)

A napenergia kulcsfontosságú az klímaváltozási kormányprogramokban, de ahhoz, hogy maga a technológia fenntartható legyen, újrahasznosíthatónak kell lennie. Sajnos, ha ma egy napelem elpusztul, valószínűleg kétféle sors vár rá: az aprítógépben vagy a hulladéklerakóban – írta meg a Verge cikke alapján a Neokohn.

Az Arizonai Állami Egyetem (ASU) kutatói azt remélik, hogy ez megváltozik egy új újrahasznosítási folyamat révén, amely vegyi anyagokat használ a nagy értékű fémek és anyagok, például az ezüst és a szilícium visszanyerésére, így az újrahasznosítás gazdaságilag vonzóbbá válik. A csapat reményei szerint három éven belül kikerül egy kísérleti újrahasznosító üzem létrehozása.

Ha minden jól megy, a tisztább és költséghatékonyabb napenergia-újrafeldolgozási eljárás éppen akkor kerülhet piacra, amikor a napelemek első hulláma a hulladékáramba kerül. Ha nem akkor várhatóan komoly problémát fog jelenteni a “napelem szemét”.

Bár viszonylag kevés napelem érte már el élettartamának végét, a szakértők szerint a legtöbb napelem a hulladéklerakókban végzi, ahol a bennük lévő értékes fémek és anyagok elvesznek.

Meng Tao, az ASU napenergia fenntarthatóságával foglalkozó kutatója, aki az új újrahasznosítási erőfeszítések vezetője, úgy becsülte, hogy a világnak fém és ezüst hiánnyal kell szembenéznie, jóval azelőtt, hogy az összes napelemet megépítenénk, amelyre a fosszilis tüzelőanyagokról való átálláshoz szükség van.

A napelemes szilícium előállítása ugyanakkor óriási mennyiségű energiát igényel, és a többszöri felhasználása fontos ahhoz, hogy a napenergia-ipar villamosenergia-igénye – és szén-dioxid-kibocsátása – alacsony maradjon.

Még ha a napelemeket újrahasznosítják is, ezeket az anyagokat ritkán hasznosítják. Ehelyett az újrahasznosítók általában eltávolítják a panelt összetartó alumíniumkeretet, eltávolítják a rézhuzalokat a hátoldalról, és magát a panelt is felaprítják, így egy napelemes hasábot hoznak létre, amelyet zúzott üvegként értékesítenek – írja a lap. A probléma az, hogy sokkal olcsóbb ez a megoldás mint kinyerni az anyagokat.

A több fémet és ásványi anyagot visszanyerő új napelemes újrahasznosítási eljárások jelentősen javíthatják a gazdaságosságot. A Verge cikke szerint Tao és kollégái egy ilyen eljárást javasolnak.

Tao azt állítja, hogy a TG Companies már kifejlesztett egy olyan technológiát, amellyel a napelemekben lévő ezüst, ón, réz és ólom 100 százalékát vissza lehet nyerni.

A Verge által megkérdezett Karsten Wambach, a PV CYCLE napelem-újrahasznosító nonprofit szervezet alapítója elmondta a lapnak, hogy a napelemekben lévő összes ezüst és más nyomfémek visszanyerése “nem biztos, hogy teljes mértékben elérhető” a szilíciumcellák polimerektől és más anyagoktól való elválasztása során fellépő veszteségek miatt.

Forrás: Neokohn

Természetvédelem

Felfedezték a kornistárnics legjelentősebb Dráva menti élőhelyét

Több száz tőből álló kornistárnics állományra bukkant a napokban Lakócsa mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagja, Csór Sándor. A Dráva mentén korábbról itt már ismertük a növény kisebb élőhelyét, valamint Rinyaújlak határában is van egy eltűnőben lévő állománya. A most felfedezett állomány a Dráva mentén a legjelentősebbnek számít.

Kornistárnics

A kornistárnics. (Fotó: Csór Sándor – Duna-Dráva Nemzeti Park)

Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre. (Ábra: DDNPI)

Ez a lila színű, térdmagasságig megnövő vadvirágunk nyár közepétől ősz közepéig virágzik. Kiszáradó láprétek ritka faja, melyekre jellemző hogy a tavaszi elárasztás után nyár végére kiszáradnak. Termőhelyeinek változása, a csapadék- és talajvíz viszonyok változása miatt, valamint a gyepgazdálkodás átalakulása és az invazív fajok tömeges megjelenése következtében állománya csökken. Hazánkban 1982-ben nyilvánították védetté, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

A népi gyógyászatban a tüdőbaj kezelésére használták, tudományos elnevezése is erre utal (Gentiana pneumonanthe, a pneumo tüdőt jelent).
2018-ban az Év vadvirágának választották.

Forrás:  Schulcz Andrea – Duna-Dráva Nemzeti Park

Fénykép: Csór Sándor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Dévaványára szokatlanul korán érkezett meg az első gatyás ölyv

A Körös-Maros Nemzeti Park dévaványai részterületén meglepően korán, már szeptember 2-án felbukkant az első, telelésre érkező gatyás ölyv.

Gatyás ölyv. (Fotó: Marik Pál – Körös–Maros Nemzeti Park )

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

A gatyás ölyvek élőhelye a tundra és az erdős tundra övben található. Magyarországra csak telelni jönnek, általában októberben tűnnek fel. Az egerészölyvekhez hasonlóan az alföldi sík vidékeket részesítik előnyben. Az egerészölyveknél kicsit nagyobb testűek, de elsősorban a kormánytollak felső részén található fehér faroksávjuk alapján lehet őket beazonosítani. Színezetük változó, vannak világosabb és sötétebb példányok is, de a fehér faroksáv minden gatyás ölyvnél megtalálható.

Fő zsákmányuk a mezei pocok, így azokon a teleken, amikor rágcsáló gradáció van, nagyobb számban maradnak nálunk. Az, hogy mikor érkeznek, elsősorban attól függ, hogy a költőterületükön milyen a táplálékbázis. Ez a korai példány valószínűleg olyan helyről jött, ahol most nagyon kevés a táplálék.

Mivel az Alföld többi részéhez hasonlóan Dévaványa térségében is száraz volt a nyár, s ez kedvez az üregekben költő rágcsálóknak, így valószínűleg hamarosan növekszik majd a mezei pockok és güzüegerek állománya. Feltételezhető tehát, hogy a gatyás ölyvek bőven találnak majd táplálékot nálunk. A térségben az átlagos években mintegy 50 gatyás ölyv telel.

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Virágzik a magyar gurgolya Veszprémben

Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Veszprém szikláin, a Benedek-hegytől a Sintér-dombon, a völgyhidat szegélyező gyepeken és az út miatt keresztülvágott sziklafalakon át a Betekints-völgyig most jól láthatók a néhol tömegesen virágzó, tömött ernyőcskéjű magyar gurgolya (Seseli leucospermum W. & K.) magas növésű, virágzó példányai.

Magyar gurgolya. (Fotó: Cservenka Judit- Balaton-felvidéki Nemzeti Park)

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre. (BFNP)

Az egyébként különösebben nem feltűnő növény kizárólag hazánkban fordul elő, a Magyar Középhegység dolomithoz kötődő, bennszülött faja. Kizárólag a Dunántúli-középhegységben, a Pilistől a Keszthelyi-hegységig, azonban egy helyen a Dunát is „átlépi”, és a Vác fölötti Naszályon is előfordul. Tudományos leírása Kitaibel Páltól származik 1801-ből. A faj dolomit sziklagyepeken él, rendkívül jól bírja a meleget és a szárazságot, karógyökerével mélyre hatol a sziklarepedésekben. Levelei szinte szálakká redukálódtak, így kevesebb felületen párologtat. Pamacsszerű élénkzöld kis tőlevélcsomóiról már kora tavasztól felismerhető, olyan látványt nyújt, mintha valaki kis kaporcsomókat dugdosott volna a sziklák repedései közé.

A legtöbben nem gondolnák, hogy városaink közül nincs még egy, ahol belterületen ennyi és ilyen nagy természetvédelmi értékkel bíró, fokozottan védett természeti érték található. A tízezres egyedszámra becsült állománynagyságú magyar gurgolya mellett ugyan lényegesen kisebb egyedszámban – de szép számmal megtalálható az ugyancsak fokozottan védett Lumnitzer-szegfű is, amely ilyenkor szürkéskék párnáiról ismerhető fel a gurgolyáéhoz hasonló élőhelyeken.

Szerencsére a magyar gurgolya extrémnek mondható élőhelyei egyelőre nincsenek veszélyben, azonban a frekventáltabban látogatott kilátópontok közelében a bolygatás hatására megváltozó fajösszetételnek (gyomosodás) van leginkább negatív hatása a fajra is.

Forrás: Cservenka Judit- Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Tovább olvasom