Keressen minket

Természetvédelem

A lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok terjedésének feltérképezésében

Inváziós csípőszúnyogok felmérésében kérik a lakosság segítségét

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) által 2019-ben indított Szúnyogmonitor projekt keretében a kutatók idén is arra kérik a lakosságot, hogy fokozottan figyeljék az inváziós csípőszúnyogokat, és ha ilyen fajt találnak, jelezzék azt a www.szunyogmonitor.hu weboldalon leírtak szerint. Az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő inváziós csípőszúnyogfajok hazai terjedésének felmérése céljából indított citizen science projekt többek között segíti a lakosságot a veszélyhelyzetek felmérésében, valamint támogatást nyújthat a megfelelő védelmi stratégiák kidolgozásához is.

Inváziós csípőszúnyogok felmérésében kérik a lakosság segítségét. (Kép: ELKH)

A három vizsgált faj – az ázsiai tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog – opportunista, vagyis aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, a kétéltűeket, a hüllőket és a madarakat. Ezáltal állatról emberre terjeszthetnek olyan kórokozókat, amelyeket a hazai csípőszúnyogfajaink nem hordoznak. Fontos tudni azonban, hogy egy veszélyes inváziós csípőszúnyog által terjesztett kórokozó magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy a vektorokból – azaz az inváziós fajokból – nagy egyedszámú stabil populáció legyen jelen az országban. A Szúnyogmonitor projekt egyik fő célja ezért az inváziós fajok hazai elterjedésének nyomon követése.

Ázsiai tigrisszúnyog

A programban a kutatók arra kérik a lakosságot, hogy a fogás helyének és idejének megjelölésével küldjék el a talált szúnyogot az ÖK vácrátóti telephelyére Dr. Soltész Zoltánnak címezve (Ökológiai és Botanikai Intézet, Ökológiai Kutatóközpont, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.), vagy küldjenek egy fényképet a rovarról a szunyog@ecolres.hu e-mail címre, illetve használják a szúnyogok monitorozása céljából létrehozott MosquitoAlert magyar nyelvű mobiltelefonos applikációt. Az elektronikus és a postai levelekre a kutatók néhány napon belül, az applikáción keresztül beküldött adatokra – a bonyolultabb validáció miatt – egy kicsivel később adnak választ, de minden esetben visszajelzést küldenek arról, hogy melyik fajt sikerült megfigyelni. Ha véletlenül nem inváziós csípőszúnyogról van szó, akkor részletesen kifejtik, hogy a beküldött példány miben különbözik az inváziósoktól.

2021-ben a kutatók 1160 szúnyogot kaptak, melyek közül 407 ázsiai tigrisszúnyognak, 86 ázsiai bozótszúnyognak, 54 pedig koreai szúnyognak bizonyult. Az ázsiai tigrisszúnyogot legtöbbször Budapestről és környékéről jelentették, de szórványosan a Dunántúlon is jelen volt.

Az ázsiai tigrisszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

A legtöbb ázsiai bozótszúnyogot Budapestről és környékéről jelezték, de elszórtan Nyugat-Magyarországon és az északi országrészben is találtak ilyen fajt.

Az ázsiai bozótszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

A legtöbb koreai szúnyogot Budapestről és a várostól északkeleti irányban található településekről kapták, valamint elszórtan a nyugati országrészből jelentették őket.

A koreai szúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

Hogyan telelnek át a csípőszúnyogok?

Az idei enyhe tél kedvezett a csípőszúnyogoknak, ugyanis hidegebb időjárás esetén kevesebb áttelelő egyed éli meg a tavaszt. A csípőszúnyogoknak többféle stratégiájuk van arra, hogy milyen állapotban vészeljék át ezt a rizikós időszakot: kifejlett imágóként, lárvaként vagy tojás alakban. Legkorábban az imágóként áttelelt fajokkal találkozhatunk, néhány bátrabb egyed ugyanis egy-egy napsütéses napon már korábban kirepülhet a védelmet nyújtó rejtekhelyéről – például pincéből, barlangból, fészerből, kisemlősök járataiból –, és az idő melegedésével egyre több ilyen áttelelt imágót láthatunk. Ugyanakkor a csípőszúnyogszezon akkor kezdődik el igazán, ha a felmelegedéshez csapadék is társul. Ilyenkor az eső vagy a kiáradó folyóvizek elárasztják azokat a területeket, ahol a telelő tojások találhatók. A csípőszúnyoglárvák fejlődéséhez tehát két tényező szükséges: a megfelelő vizes élőhely és a magasabb hőmérséklet. A meleggel társuló április-májusi esőzések így robbanásszerűen beindítják a csípőszúnyogok fejlődését. Idén március végéig azonban gyakorlatilag nem volt számottevő csapadék.

Az inváziós fajok is tojás alakban telelnek át.  A nőstények olyan helyeket keresnek, amelyek valamennyire hasonlítanak egy faodúhoz, és ahol nem érintkezik a víz a talajjal. Ilyen például egy esővízgyűjtő hordó, egy eldugult ereszcsatorna vagy az eldobott szemét is. Ha ezek a tojásrakó helyek kiszáradnak, a tojásoknak az nem okoz problémát, és védettebb helyen akár a telet is túlélhetik. A tavaszi esőzések során ezek az üregek megtelnek esővízzel, és ha elég meleg van, a lárvák kikelnek és fejlődésnek indulnak.

Forrás: ELKH

Természetvédelem

Medveészlelés Acsa határában

Magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés

Duna-Ipoly Nemzeti Park: Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet.

Magányosan kóborló barnamedvét láttak a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén. (Kép: DINP)

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították meg a nemzeti parkot, a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit, néhány kisebb dunai szigetet, valamint a Szentendrei-sziget viszonylag épségben maradt élőhelyeit. (Ábra: DINP)

Május 25-én, reggel, háromnegyed kilenckor jelezte az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalnál egy autós, hogy medvét látott áthaladni az Acsa és Püspökhatvan közötti közúton. Az Önkormányzat bejelentését követően a Pilisi Parkerdő szakemberei a helyszínre siettek, ahol a medve jelenlétének egyértelmű nyomait rögzítették, amiről haladéktalanul értesítették a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. A két szervezet szakemberei közösen folytatják a terület átvizsgálását. Az állat mozgásának nyomon követése és tartózkodási helyének pontos meghatározása érdekében a Pilisi Parkerdő folyamatos, 24 órás, valós idejű megfigyelést biztosító vadkamerákat helyezett ki. A Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei azt javasolják, hogy a kirándulók jelenleg kerüljék el az Acsa és Püspökhatvan környéki erdőségeket.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a lakosság számára fontos információkat közzéteszi honlapján.

FRISSÍTÉS: 

A május 25-én Acsa és Püspökhatvan között észlelt barnamedve létezését immár egy Iklad közelében készült felvétel is bizonyítja. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ismét felhívja térség lakosságának és a kirándulók figyelmét, hogy ne látogassák a környék erdőségeit. Az erdőgazdaság és a nemzeti park szakemberei továbbra is fokozott ellenőrzéseket tartanak, hogy nyomon követhessék az állatot.

A valószínűleg magányosan kóborló medvét Iklad község határában, a helyi vadásztársaság leshelyének környékén kihelyezett vadkamera rögzítette ma hajnali három óra tájban. Az állat két órán keresztül tartózkodott a településtől keletre található erdőfoltban, mintegy húsz kilométerre a tegnapi észlelés helyszínétől, az Acsa és Püspökhatvan közötti úttól.

A Pilisi Parkerdő és Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság fokozott figyelemre inti a környék – tehát a Galga-völgy déli, a Gödöllői-dombság északi része és a Cserhátajla – lakosságát és a kirándulókat, és kérik, hogy ne látogassák a környék erdeit.

Miközben a fokozottan védett fajok jelenléte természetvédelmi szempontból előnyös, hiszen elősegítik és támogatják az erdei ökoszisztéma természetes folyamatait, ugyanakkor az ember-természet konfliktusmentes kapcsolata, a házi- és haszonállatok védelme érdekében alapvető fontosságú feladat a ragadozók előfordulási helyeinek pontos ismerete. A Gödöllői Erdészet területén telepített vadkamerák folyamatos, 24 órás megfigyelési adatai, valamint a hivatásos vadászok és természetvédelmi őrök rendszeres ellenőrzései is ezt a célt szolgálják.

A vadon élő állatok az erdő természetes részei. Ám ha túrájuk, sétájuk során mégis találkoznának medvével, a következő viselkedési szabályok betartását javasoljuk:

  • A medve alapvetően békés természetű és csak nagyon ritka esetben kerül sor az emberrel való konfliktusra. Amennyiben medvét látunk, ne közelítsünk hozzá, legyen bármilyen korú az állat (a bocsok megközelítése leggyakrabban az anyaállattal való találkozást is magával vonja).
  • Ne tegyünk hirtelen mozdulatot, kerüljük a szemkontaktust és lassan, hátrálva távolodjunk el a helyszínről.
  • Ha olyan területen járunk, ahol medve is előfordulhat, érdemes nappal, társaságban és beszélgetve közlekedni, a zajt a legtöbb esetben elkerülik az állatok. Az erdőben való sátrazáskor az élelmiszereket mindig a tábortól távolabb eső fára függesszük fel, kerüljük az erős illatú élelmiszereket és a maradékot mindig szagmentesen csomagoljuk el.

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Pilisi Parkerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kigyulladt a nádas és az aljnövényzet tegnap dél körül a Hortobágyon – VIDEÓVAL

A Faluvéghalma-major közelében keletkezett tűz terjedését a szél is gyorsította. A hajdúnánási, a tiszafüredi, a karcagi, a tiszaújvárosi és a mezőkövesdi hivatásos, valamint a balmazújvárosi önkormányzati tűzoltók fékeztek meg a lángokat, összesen huszonhat tűzoltó kilenc technikai eszközzel oltotta a tüzet. A tűzoltók ellentüzet is gyújtottak, hogy befolyásolni tudják a tűz terjedését, de a lángok nem álltak meg, továbbterjedtek. Az oltás mintegy kilenc órán át tartott, végül száznyolcvan hektár égett le.

Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Videó:  BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kihajtották a bivalyokat a fülöpszállási legelőkre – GALÉRIÁVAL

Fülöpszálláson kihajtották a bivalygulyát

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: A Fülöpszállás külterületén található Kígyós-háti Állattartó telepről kihajtottuk a bivalygulyáinkat a környékbeli legelőkre. Az egyik gulyának az 52-es főúton is át kellett kelnie, hogy eljussanak a Zab-széken lévő nyári szállásukra. A biztonságos áthajtást minden évben rendőrségi segítséggel oldjuk meg, hiszen ilyenkor a forgalmat le kell állítani néhány percre. Szerencsések voltak azok az autósok, akik közelről láthatták, ahogy a tekintélyt parancsoló külsejű állatok áttrappolnak az úton.

Fülöpszálláson kihajtották a bivalygulyát. (Kép: Kiss Mónika – Kiskunsági Nemzeti Park)

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

házi bivaly a szarvasmarhánál igénytelenebb őshonos háziállatunk. Szívesen fogyasztja a más állatok által kevésbé kedvelt sást, nádat és egyéb vízinövényt, és igényli a vizes, dagonyázásra alkalmas helyeket. Ideális hát a természetvédelmi szempontból fontos vizes élőhelyek, a gépekkel nem kaszálható tómedrek, csatornapartok kezelésére. Legelésükkel és taposásukkal felnyitják a növényzettel benőtt tómedreket és nyílt vízfelületeket hoznak létre, megakadályozzák az özönnövények elszaporodását és a túlzott nádasodást. Ezzel hozzájárulnak a szikes mocsarakra jellemző, fajgazdag madárvilág visszatelepüléséhez. A legelés miatt a rövidebb füvű gyepek egyes madárfajok (godák, bíbicek, cankók, gulipánok) számára megfelelő költőhelyet és táplálékforrást biztosítanak.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság teljes bivalyállománya jelenleg 758 példány.

 

Képek: Kiss Mónika

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Tovább olvasom