Természetvédelem
A lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok terjedésének feltérképezésében
Inváziós csípőszúnyogok felmérésében kérik a lakosság segítségét
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) által 2019-ben indított Szúnyogmonitor projekt keretében a kutatók idén is arra kérik a lakosságot, hogy fokozottan figyeljék az inváziós csípőszúnyogokat, és ha ilyen fajt találnak, jelezzék azt a www.szunyogmonitor.hu weboldalon leírtak szerint. Az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő inváziós csípőszúnyogfajok hazai terjedésének felmérése céljából indított citizen science projekt többek között segíti a lakosságot a veszélyhelyzetek felmérésében, valamint támogatást nyújthat a megfelelő védelmi stratégiák kidolgozásához is.
Inváziós csípőszúnyogok felmérésében kérik a lakosság segítségét. (Kép: ELKH)
A három vizsgált faj – az ázsiai tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog – opportunista, vagyis aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, a kétéltűeket, a hüllőket és a madarakat. Ezáltal állatról emberre terjeszthetnek olyan kórokozókat, amelyeket a hazai csípőszúnyogfajaink nem hordoznak. Fontos tudni azonban, hogy egy veszélyes inváziós csípőszúnyog által terjesztett kórokozó magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy a vektorokból – azaz az inváziós fajokból – nagy egyedszámú stabil populáció legyen jelen az országban. A Szúnyogmonitor projekt egyik fő célja ezért az inváziós fajok hazai elterjedésének nyomon követése.
Ázsiai tigrisszúnyog
A programban a kutatók arra kérik a lakosságot, hogy a fogás helyének és idejének megjelölésével küldjék el a talált szúnyogot az ÖK vácrátóti telephelyére Dr. Soltész Zoltánnak címezve (Ökológiai és Botanikai Intézet, Ökológiai Kutatóközpont, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.), vagy küldjenek egy fényképet a rovarról a szunyog@ecolres.hu e-mail címre, illetve használják a szúnyogok monitorozása céljából létrehozott MosquitoAlert magyar nyelvű mobiltelefonos applikációt. Az elektronikus és a postai levelekre a kutatók néhány napon belül, az applikáción keresztül beküldött adatokra – a bonyolultabb validáció miatt – egy kicsivel később adnak választ, de minden esetben visszajelzést küldenek arról, hogy melyik fajt sikerült megfigyelni. Ha véletlenül nem inváziós csípőszúnyogról van szó, akkor részletesen kifejtik, hogy a beküldött példány miben különbözik az inváziósoktól.
2021-ben a kutatók 1160 szúnyogot kaptak, melyek közül 407 ázsiai tigrisszúnyognak, 86 ázsiai bozótszúnyognak, 54 pedig koreai szúnyognak bizonyult. Az ázsiai tigrisszúnyogot legtöbbször Budapestről és környékéről jelentették, de szórványosan a Dunántúlon is jelen volt.
Az ázsiai tigrisszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)
A legtöbb ázsiai bozótszúnyogot Budapestről és környékéről jelezték, de elszórtan Nyugat-Magyarországon és az északi országrészben is találtak ilyen fajt.
Az ázsiai bozótszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)
A legtöbb koreai szúnyogot Budapestről és a várostól északkeleti irányban található településekről kapták, valamint elszórtan a nyugati országrészből jelentették őket.
A koreai szúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)
Hogyan telelnek át a csípőszúnyogok?
Az idei enyhe tél kedvezett a csípőszúnyogoknak, ugyanis hidegebb időjárás esetén kevesebb áttelelő egyed éli meg a tavaszt. A csípőszúnyogoknak többféle stratégiájuk van arra, hogy milyen állapotban vészeljék át ezt a rizikós időszakot: kifejlett imágóként, lárvaként vagy tojás alakban. Legkorábban az imágóként áttelelt fajokkal találkozhatunk, néhány bátrabb egyed ugyanis egy-egy napsütéses napon már korábban kirepülhet a védelmet nyújtó rejtekhelyéről – például pincéből, barlangból, fészerből, kisemlősök járataiból –, és az idő melegedésével egyre több ilyen áttelelt imágót láthatunk. Ugyanakkor a csípőszúnyogszezon akkor kezdődik el igazán, ha a felmelegedéshez csapadék is társul. Ilyenkor az eső vagy a kiáradó folyóvizek elárasztják azokat a területeket, ahol a telelő tojások találhatók. A csípőszúnyoglárvák fejlődéséhez tehát két tényező szükséges: a megfelelő vizes élőhely és a magasabb hőmérséklet. A meleggel társuló április-májusi esőzések így robbanásszerűen beindítják a csípőszúnyogok fejlődését. Idén március végéig azonban gyakorlatilag nem volt számottevő csapadék.
Az inváziós fajok is tojás alakban telelnek át. A nőstények olyan helyeket keresnek, amelyek valamennyire hasonlítanak egy faodúhoz, és ahol nem érintkezik a víz a talajjal. Ilyen például egy esővízgyűjtő hordó, egy eldugult ereszcsatorna vagy az eldobott szemét is. Ha ezek a tojásrakó helyek kiszáradnak, a tojásoknak az nem okoz problémát, és védettebb helyen akár a telet is túlélhetik. A tavaszi esőzések során ezek az üregek megtelnek esővízzel, és ha elég meleg van, a lárvák kikelnek és fejlődésnek indulnak.
Forrás: ELKH
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Mezőgazdaság
Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is
Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését
Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
1. ábra: A képen jól látszanak a Hyalomma és a másik két hazai faj közötti különbségek. Jobb oldalon a közönséges kullancs nősténye látható.
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.
A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.
A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Salori – Horgász-vadász kiállítás és vásár Eszéken
A sertés termelői ára 8 százalékkal emelkedett
Több száz gyümölcsültetési szaporítóanyagot semmisítettek meg az ellenőrök az ónodi piacon
Márnahorgászat a gyakorlatban
Aszályindex információk: 2024. április 11.
A Gyulaji erdősségeink utolsó Esterházy-birtokosa
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Hetedik védekezési szezonját kezdte meg a jégkármérséklő rendszer
Kapitális aranysakált lőttek Rábapatonán
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
