Keressen minket

Természetvédelem

„Fenntartható erdőgazdálkodás – fenntartható energiatermelés” címmel teremtett fórumot az energetikában érintett döntéshozók számára a II. Erdei Szabadegyetem

Print Friendly, PDF & Email

Az Országos Erdészeti Egyesület szakmai programot szervezett a fa alapú biomassza-felhasználás lehetőségeiről

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Országos Erdészeti Egyesület: Különösen aktuális témával szólította meg az Országos Erdészeti Egyesület a hazai zöld energiaiparban érdekelt piaci, jogalkotói, önkormányzati, felsőoktatási szereplőket a „II. Erdei Szabadegyetem Döntéshozóknak” rendezvényen. A résztvevők a fa alapú biomassza-felhasználás lehetőségeit ismerhették meg elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. A meghívottak aktivitására, a szakemberek közötti szinergiára épülő csapatmunka alkalmat kínált egymás szakterületének, szempontjainak, munkájának megismerésére, az egyes területeken átnyúló hatékony munkakapcsolatok kiépítésére.

Az Országos Erdészeti Egyesület szakmai programot szervezett a fa alapú biomassza-felhasználás lehetőségeiről. (Kép: OEE)

Ábra: OEE

A tudásátadás – megosztás – kapcsolatépítés pilléreire alapozó programsorozat második eseményének célja a faanyag, mint megújuló energiaforrás pozícionálása, valamint az energiatermelésben érdekelt és a fa alapú biomasszát előállító ágazatok közötti párbeszéd lehetőségének megteremtése volt.

Bebizonyosodott, hogy az eseményen résztvevők számára fontos a körforgásos gazdaság elveinek maximálisan megfelelő rendszerekben való gondolkodás, a zöld energiamix időjárásfüggő technikai elemeinek kiegészítése olyan időjárásfüggetlen elemekkel, mint az erdei biomassza alapú tüzelőanyag. Ezért a téma kutatási, erdészeti, jogalkotói, felhasználói és pénzügyi szempontból való körüljárása hasznos tudással egészítette ki a döntéshozók egyéb megújuló energiaforrásokról meglévő ismereteit. A piaci szereplők az így kialakítható komplex megoldások kihasználásában látják hazánk jövőbeli energia függetlenségének egyik kulcsát.

Az Erdészeti Tudományos Intézet és az Agrárminisztérium munkatársainak előadása rámutatott arra, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak lényeges eleme lehet a biomasszalapú tüzelőanyag előállítás oly módon, hogy ez egyáltalán nem sérti a fa anyagában történő hasznosítását, az erdő ökológiai, természet – és klímavédelmi szerepének betöltését. Megvan a technológia, megvan a megfelelő erdőgazdálkodási forma, amivel biztosítható a fa biomasszaként való alkalmazása anélkül, hogy az sértené a fenntarthatóság elveit. Egy megújuló, megújítandó erőforrásról van szó.

Kép: OEE

Az eseménynek otthont adó Egererdő Zrt. az intézményi zöldhő ellátás komplett folyamatának bemutatásával, a felmerülő kérdések megválaszolásával tette teljessé a programot. A felsőtárkányi tűzifaudvarban és a Bambara Hotelben a faapríték előállítástól az erdei biomasszával üzemelő, a szálloda fűtését ellátó kazánok megtekintéséig lehetett nyomon követni a rendszer működését a hatékonysági, megtérülési adatok ismertetésével kiegészítve.

„A résztvevők megtudhatták, hogy hosszútávon, kiszámíthatóan hogyan jutunk hozzá erdei biomasszához, hogy a magyar erdők működése jól és szigorúan szabályozott, ezért a faanyag felhasználása során az erdőterület nem csökkenhet, több fát nem vághatunk ki, mint amennyit meg tudunk termelni. A Szabadegyetemen kialakult új kapcsolati háló megszületése rávilágított arra, hogy bár a jogszabályaink alkotása széles kör bevonásával történik, ezt a kört tovább lehet és kell is bővíteni.” – mondta el Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár.

„Ha a rendezvényt lehet két szóval jellemezni, akkor ez a két szó a lehetőség és a felelősség. Ez munkálkodott mindenkiben, aki részt vett ezen az eseményen, ez mozgatta a gondolatokat, melyeken keresztül a jelenlévők inspirálták egymást. Ez az esemény a magyar erdők és a társadalom kapcsolatának feltárását, az erdőgazdálkodás céljainak, lehetőségeinek megismerését szolgálja. Az erdészek a magyar erdőket évszázados léptékben gondolkodva kezelik. Azért, hogy ez a gazdálkodás valóban tartamos és fenntartható legyen, fontos az erdőhöz bármilyen módon kapcsolódók megszólítása, szempontjaiknak figyelembevétele és a velük való közös gondolkodás. Ezen találkozások alkalmával új ötletek merülhetnek fel, amelyeket a mindennapi munkába beépítve olyan célokat érhetünk el, aminek aztán a teljes magyar társadalom élvezheti a hatásait.”foglalta össze Elmer Tamás az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a rendezvény céljait és tapasztalatait.

Az Agrárminisztérium által támogatott, az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett második Erdei Szabadegyetemen a következő előadások hangzottak el, melyek az esemény weboldalán is megtekinthetőek:

  • Schiberna Endre, Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet: Az erdei biomassza termelés fenntarthatóságának kérdései
  • Szentpéteri Sándor, Agrárminisztérium: Tervezhetünk-e hosszútávon az erdei biomasszával?
  • Zanatyné Uitz Zsuzsanna, Tüzelőanyag-gazdálkodási munkabizottság vezető, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége: Zöldhő előállítása a településeken – A kaposvári fűtőmű példája

Forrás: OEE

Természetvédelem

Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat

Print Friendly, PDF & Email

A madarak visszafoglalták az elhagyatott tanyákat a Csanádi pusztákon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat.  Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek, a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban őket, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái. A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel.

A pusztákat járva épp ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, melyeken nem is oly rég még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében

Print Friendly, PDF & Email

Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.

Fotó: TAEG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.

Fotó: TAEG Zrt.

A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!

Forrás: TAEG Zrt. 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Halászmadarak az apaji halastavakon

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:

Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom