Természetvédelem
„Fenntartható erdőgazdálkodás – fenntartható energiatermelés” címmel teremtett fórumot az energetikában érintett döntéshozók számára a II. Erdei Szabadegyetem
Az Országos Erdészeti Egyesület szakmai programot szervezett a fa alapú biomassza-felhasználás lehetőségeiről
Országos Erdészeti Egyesület: Különösen aktuális témával szólította meg az Országos Erdészeti Egyesület a hazai zöld energiaiparban érdekelt piaci, jogalkotói, önkormányzati, felsőoktatási szereplőket a „II. Erdei Szabadegyetem Döntéshozóknak” rendezvényen. A résztvevők a fa alapú biomassza-felhasználás lehetőségeit ismerhették meg elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. A meghívottak aktivitására, a szakemberek közötti szinergiára épülő csapatmunka alkalmat kínált egymás szakterületének, szempontjainak, munkájának megismerésére, az egyes területeken átnyúló hatékony munkakapcsolatok kiépítésére.
Az Országos Erdészeti Egyesület szakmai programot szervezett a fa alapú biomassza-felhasználás lehetőségeiről. (Kép: OEE)
Ábra: OEE
A tudásátadás – megosztás – kapcsolatépítés pilléreire alapozó programsorozat második eseményének célja a faanyag, mint megújuló energiaforrás pozícionálása, valamint az energiatermelésben érdekelt és a fa alapú biomasszát előállító ágazatok közötti párbeszéd lehetőségének megteremtése volt.
Bebizonyosodott, hogy az eseményen résztvevők számára fontos a körforgásos gazdaság elveinek maximálisan megfelelő rendszerekben való gondolkodás, a zöld energiamix időjárásfüggő technikai elemeinek kiegészítése olyan időjárásfüggetlen elemekkel, mint az erdei biomassza alapú tüzelőanyag. Ezért a téma kutatási, erdészeti, jogalkotói, felhasználói és pénzügyi szempontból való körüljárása hasznos tudással egészítette ki a döntéshozók egyéb megújuló energiaforrásokról meglévő ismereteit. A piaci szereplők az így kialakítható komplex megoldások kihasználásában látják hazánk jövőbeli energia függetlenségének egyik kulcsát.
Az Erdészeti Tudományos Intézet és az Agrárminisztérium munkatársainak előadása rámutatott arra, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak lényeges eleme lehet a biomasszalapú tüzelőanyag előállítás oly módon, hogy ez egyáltalán nem sérti a fa anyagában történő hasznosítását, az erdő ökológiai, természet – és klímavédelmi szerepének betöltését. Megvan a technológia, megvan a megfelelő erdőgazdálkodási forma, amivel biztosítható a fa biomasszaként való alkalmazása anélkül, hogy az sértené a fenntarthatóság elveit. Egy megújuló, megújítandó erőforrásról van szó.
Kép: OEE
Az eseménynek otthont adó Egererdő Zrt. az intézményi zöldhő ellátás komplett folyamatának bemutatásával, a felmerülő kérdések megválaszolásával tette teljessé a programot. A felsőtárkányi tűzifaudvarban és a Bambara Hotelben a faapríték előállítástól az erdei biomasszával üzemelő, a szálloda fűtését ellátó kazánok megtekintéséig lehetett nyomon követni a rendszer működését a hatékonysági, megtérülési adatok ismertetésével kiegészítve.
„A résztvevők megtudhatták, hogy hosszútávon, kiszámíthatóan hogyan jutunk hozzá erdei biomasszához, hogy a magyar erdők működése jól és szigorúan szabályozott, ezért a faanyag felhasználása során az erdőterület nem csökkenhet, több fát nem vághatunk ki, mint amennyit meg tudunk termelni. A Szabadegyetemen kialakult új kapcsolati háló megszületése rávilágított arra, hogy bár a jogszabályaink alkotása széles kör bevonásával történik, ezt a kört tovább lehet és kell is bővíteni.” – mondta el Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár.
„Ha a rendezvényt lehet két szóval jellemezni, akkor ez a két szó a lehetőség és a felelősség. Ez munkálkodott mindenkiben, aki részt vett ezen az eseményen, ez mozgatta a gondolatokat, melyeken keresztül a jelenlévők inspirálták egymást. Ez az esemény a magyar erdők és a társadalom kapcsolatának feltárását, az erdőgazdálkodás céljainak, lehetőségeinek megismerését szolgálja. Az erdészek a magyar erdőket évszázados léptékben gondolkodva kezelik. Azért, hogy ez a gazdálkodás valóban tartamos és fenntartható legyen, fontos az erdőhöz bármilyen módon kapcsolódók megszólítása, szempontjaiknak figyelembevétele és a velük való közös gondolkodás. Ezen találkozások alkalmával új ötletek merülhetnek fel, amelyeket a mindennapi munkába beépítve olyan célokat érhetünk el, aminek aztán a teljes magyar társadalom élvezheti a hatásait.” – foglalta össze Elmer Tamás az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a rendezvény céljait és tapasztalatait.
Az Agrárminisztérium által támogatott, az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett második Erdei Szabadegyetemen a következő előadások hangzottak el, melyek az esemény weboldalán is megtekinthetőek:
- Schiberna Endre, Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet: Az erdei biomassza termelés fenntarthatóságának kérdései
- Szentpéteri Sándor, Agrárminisztérium: Tervezhetünk-e hosszútávon az erdei biomasszával?
- Zanatyné Uitz Zsuzsanna, Tüzelőanyag-gazdálkodási munkabizottság vezető, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége: Zöldhő előállítása a településeken – A kaposvári fűtőmű példája
Forrás: OEE
Természetvédelem
Énekes hattyút figyeltek meg Négyes határában
Ha hattyúról beszélünk, akkor majdnem mindenkinek először a bütykös hattyú (Cygnus olor) jut eszébe, pedig rajta kívül más hattyúfajok is előfordulnak nálunk. Ezen fajok közé tartozik az énekes hattyú (Cygnus cygnus) is, amelynek egy példánya néhány napot a Négyes menti szántókon töltött.
Ha hattyúról beszélünk, akkor majdnem mindenkinek először a bütykös hattyú (Cygnus olor) jut eszébe, pedig rajta kívül más hattyúfajok is előfordulnak nálunk. Ezen fajok közé tartozik az énekes hattyú (Cygnus cygnus) is, amelynek egy példánya néhány napot a Négyes menti szántókon töltött.
Fotó: Bodzás János természetvédelmi őr (Nyugat-Bükki Tájegység)
Az énekes és a bütykös hattyú között a leglátványosabb különbség, hogy míg a bütykös csőre narancssárga fekete folttal a csúcsán, addig az énekesé citromsárga és közel a fele fekete színű. Természetesen a bütykösnek van egy „bütyke” is a homlokán, az énekesnél ez hiányzik, viszont egyedülálló „éneke” van
Fotó: Bodzás János természetvédelmi őr (Nyugat-Bükki Tájegység)
Ám az mindkét fajra igaz, hogy a nagy folyószabályozásokig költöttek Magyarországon, ám a XIX. század második felére kipusztultak hazánkból. Míg a bütykös hattyú az 1970-es évekre visszatelepült hozzánk, addig az énekes hattyú újabb fészkelésére 2005-ig kellett várnunk, és azóta is mindössze egy pár neveli fiókáit az Ipoly mentén.
A Négyes határában, valószínűleg vonulás közben megpihenő madár egy 25 példányos bütykös hattyú csapathoz csatlakozott, és azokkal együtt táplálkozott a búzavetésen. Bízunk benne, hogy egyszer nemcsak, mint ritka vendég fog megjelenni a Borsodi-Mezőségen, hanem költő fajként is a fauna tagja lesz.
Az énekes hattyú Magyarországon védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 ezer Ft.
Írta: Balázsi Péter természetvédelmi őr (Dél-Borsodi Tájegység) – Bükki Nemzeti Park Facebook oldala
Fotó: Bodzás János természetvédelmi őr (Nyugat-Bükki Tájegység)
Természetvédelem
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..
BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..
Fotó: Papp Ferenc természetvédelmi őr, Nógrádi Tájegység (BNPI)
A két Duna-ág átúszása után egy állattartótelep szélére kidobott, már oszlásnak indult két kecsketetemből evett. Március 20-án, egy éjjel alatt a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet központi tömbjéig jutott, valószínűleg sehol sem állt meg útközben. A Tepke-hegy erdeiben töltött rövid pihenő után északnyugatnak vette az irányt, és a Zagyva-völgyén kereste az átjárót.
A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)
Kisterenye település és a vadvédő kerítéssel lezárt 21-es főút állta útját, melyet így meg kellett kerülnie, majd a Mátraszele feletti erdőkben nappalozott. Szerdán – március 22-én – este a Bárna-patak völgyében már a helyi farkascsalád ismert csapáját követve eljutott Heves vármegyébe.
Mielőtt elhagyta volna Nógrádot, az Igazgatóságunk farkasok megfigyelésére telepített kamerái előtt is elhaladt. Az egyik vadkamerás felvételen az állatra helyezett nyakörves jeladó is egyértelműen azonosítható. A Svájcban jelölt farkas három éjszaka alatt átkelt Nógrádon. Légvonalban ez 69 km, ami a valóságban közel 100 km négy lábon. A terepen észlelt nyomok alapján a helyi farkasok által hagyott szagjelzéseknél meg-megállt, és egyértelmű lett számára, hogy lakott farkas territóriumba érkezett. Nógrád északkeleti felén, mozgása lelassult, de mégis követte a farkasok által használt csapákat.
Forrás: Bükki Nemzeti Park
Természetvédelem
Rétisast fényképeztek Nagykanizsán – Galériával
Nagykanizsa közigazgatási területén belül, Szabados István természetfotós rétisasokat fényképezett. Annak ellenére, hogy egy fokozottan védett fajról beszélünk, a rétisas is lassan, de elkezdett “városiasodni”.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
A város szomszédságában található erdőrészletben, egy véletlennek köszönhetően, évekkel ezelőtt figyelte meg az első párt. Akkor 14 éves, Championok Championját elnyert mudiját sétáltatta egy mezőn. Az idős kutya félig süketen, vakon az egerek után kutatott a magas fűben. Eközben magasan az égen három árnyék forgott körbe-körbe a kutya felett, úgy, hogy csak a kutya gazdája észlelte a fenyegetést.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Mivel a sasok az embertől mindig félnek, senkinek nem esett bántódása. Ezt követően, a fényképezőgéppel a kezében, tudatosan figyelte egyre gyakrabban sasokat. Kiismerte a madarak szokásait, revírjüket, sőt még a fészküket is megtalálta, ami egy úttól, megközelítőleg csak egy kilométerre helyezkedik el.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Ezeket a vadmadarakat érdemesebb télen, nagyobb hidegben megfigyelni, mert a madarak a minimális energia befektetésre törekednek. Előfordult olyan eset is a nagy hidegben, hogy a rétisas 20 méterre is engedte a fotóst. Nyáron erre esély sincs, mert a madarak azonnal elrebbennek, az esetek többségében 200 méter távolságot tartanak. A költési időszakban kifejezetten jól megfigyelhetőek ezek a nagytestű madarak. Ilyenkor egy bokor takarásában érdemes várakozni, a fészküktől nem messze, úgy, hogy egy millimétert sem szabad megmozdulni, mert a szülőpár a legkisebb mozgást is észreveszi. Emlékezetes élményei egyikét egy fiatal madárnak köszönheti. Miután kirepült a fészekből a fiatal rétisas, a közeli mezőn, alig pár méterre repült el tőle. Vélhetően a madár azért volt ennyire kíváncsi, mert ez volt az első eset, hogy embert látott.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Mivel a területen jelentős a dolmányosvarjú állománya, ezért nem ritka, amint a varjak bosszantják a jóval nagyobb testű ragadozómadarakat.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
A varjú-félék rendkívül okos, mindenevő madarak,mindig tudják hol a határ, és mikor kell visszavonulót fújni, mert ha hibáznak, a sas nem kegyelmez nekik. Nagykanizsa környékén a madárvilág fokozatosan egyre színesedik.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Az elmúlt években feltűnt a pásztorgém, és egy kabasólyom pár is, amely vélhetően a közelben fészkel. A sólymok fészkét eddig még nem sikerült megtalálnia. Nagykanizsa melletti halastó szomszédságában a fekete gólyák is felbukkantak, szinte teljesen alkalmazkodva a 21. század körülményeihez. Többször az utak mellett bogarásznak – zárta beszámolóját Szabados István madarász, amatőr természetfotós.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek forrása: Szabados István madarász, amatőr természetfotós
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Aszály információk: 2023. március 30-a
Énekes hattyút figyeltek meg Négyes határában
Kelet-európai állam- és kormányfők közösen kérnek segítséget
DEBRECEN: Stratégiai megállapodás az agrárium jövőjéért
MESE: 23. rész – Az utolsó sakálhajtás és a bajba jutott fülesbagoly
Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben
Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász
Kuvaszok segítik a polgárőrök munkáját
Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
Farkas támadt egy erdészre Csehországban
Farkas tűnt fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
Gímszarvasok Marcaliban + videó
Kapitális szürkeharcsákat fogtak a Lehőczi holtágon – Galériával
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
Dámszarvasokat fényképeztek Nógrád vármegyében – Galériával
Nyestkutyát hoztak terítékre Farmoson – GALÉRIÁVAL
Nyestkutyát hoztak terítékre a Jászságban
