Keressen minket

Természetvédelem

Történelmi szárazság, fokozott tűzveszély a Budapest környéki erdőkben is

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt hónapok szélsőségesen csapadékmentes időjárása és az utóbbi hetek hőhullámai komoly hatással voltak a Budapest környéki erdőkre. A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt 65 ezer hektár erdőterület csaknem egészét érinti az aszály.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. Ábra: Pilisi Parkerdő)

A rendkívüli szárazság és a nagy meleg együtt jelentősen fokozza az erdőtüzek kockázatát. A Parkerdő felhívja a figyelmet, hogy az ország egész területén – így a Budai-hegységben, a Pilisben, a Visegrádi-hegységben, a Gödöllői-dombságban is – tűzgyújtási tilalom van érvényben, a kijelölt tűzrakóhelyeken is. A rendkívüli helyzetben a Parkerdő tűzőrséget is szervezett, munkatársai fokozott figyelemmel járőröznek a területen, de az erdőlátogatók segítségére is szükség van: a rendkívüli helyzetben mindenki váljon tűzőrré.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint 2022 első felében több mint tizenegyezer (!) alkalommal riasztották a tűzoltókat szabadtéri tűzhöz. Ezek jelentős része erdőtűz volt, amelyeket a terepviszonyok, a rossz megközelíthetőség, a vezetékes víz és a tűzcsapok hiánya miatt komoly kihívás oltani.

A Pilisi Parkerdő által kezelt budapesti erdőterületeken csak az elmúlt három napban három helyen kapott lángra az erdő. Szombaton a Szépjuhászné közelében megközelítőleg ezer négyzetméteren, hétfőn az újpesti Farkaserdőben ugyanekkora területen, a Gyömrői út környékén viszont közel húsz hektáron tombolt erdőtűz.

A városi erdők klímavédelmi, vízvédelmi, rekreációs szempontból pozitív hatást gyakorolnak Budapestre, ugyanakkor egy esetleges erdőtűz komoly kockázatokkal járhat, nemcsak az erdei ökoszisztémára, hanem a környező lakott területekre is veszélyt jelentve.

A Pilisi Parkerdő nyomatékosan felhívja a figyelmet az erdőtüzek fokozott kockázatára a mostani aszályos kánikulában. A rendkívüli szárazság körülményei között a legapróbb szikra vagy akár cigarettaparázs is tűzfészek lehet. Éppen ezért a Parkerdő tűzőrséget szervezett – munkatársai fokozott figyelemmel járőröznek a területen.

A Parkerdő arra biztatja az erdőbe látogatókat, hogy ebben az időszakban mindenki váljon tűzőrré. A kirándulók fokozott figyelemmel járják az erdőt, és a tűz legapróbb jelére értesítsék a tűzoltóságot, lehetőleg a helyszín pontos megjelölésével.

Erdőink védelme közös ügyünk, különösen a mostanihoz hasonló szélsőséges klimatikus helyzetben.

Forrás: Mészáros Péter – Pilisi Parkerdő Zrt.

Természetvédelem

Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat

Print Friendly, PDF & Email

A madarak visszafoglalták az elhagyatott tanyákat a Csanádi pusztákon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat.  Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek, a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban őket, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái. A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel.

A pusztákat járva épp ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, melyeken nem is oly rég még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében

Print Friendly, PDF & Email

Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.

Fotó: TAEG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.

Fotó: TAEG Zrt.

A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!

Forrás: TAEG Zrt. 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Halászmadarak az apaji halastavakon

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:

Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom