Keressen minket

Természetvédelem

Fától az erdőig – új támogatási lehetőségek

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Országos Erdészeti Egyesület: A mezővédő fásítások, a földhasználatváltás, és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok ösztönzésére az Agrárminisztérium a 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra több új és még hatékonyabb eszközt kínál a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára. A felkészülés és tervezés érdekében bemutatjuk a legfontosabb támogatási lehetőségeket.

Fotó: Pixabay

Az Országos Erdészeti Egyesület 1866. december 9-én alakult meg Pesten, a több mint 160 éve, 1851-ben alapított Ungarischer Fortsverein jogutódjaként. (Ábra: OEE)

A klímaváltozás hatásai nem kikerülhetők, így egyre fontosabb a termőföld-hasznosítás hosszútávon is fenntartható és jövedelmező megválasztása, a gazdálkodás környezeti és gazdasági szempontból is legjobb gyakorlatainak elterjedése. A csapadékviszonyok, az erózióveszély, a piaci és az input árak kiszámíthatatlanabbá válása változatosabb gazdálkodási szerkezet kialakítását teszi szükségessé, amelyben a fák és az erdők hosszútávon is kiszámítható hozzáadott értéket jelenthetnek minden gazdálkodó és a következő nemzedék számára.

A mezőgazdasági területen elérhetővé váló legfontosabb támogatási formák:

1) Az egyik legfontosabb pozitív újdonság a 2023-tól induló agrártámogatási rendszerben, hogy az agrár-erdészeti rendszerek által elfoglalt mezőgazdasági földterület immár egyértelműen nem esik ki a támogatható területből, így jogosult marad a közvetlen területalapú támogatásokra is. Ezen felül az agrár-ökológiai program elemeként, illetve tájelemként is számba vehető. Így tehát a megújított struktúrájú mezővédő fasor, mezővédő erdősáv vagy gyepen telepített faegyedek által elfoglalt terület is támogatott terület marad.

Az agrár-erdészeti rendszerek ösztönzése az új támogatási rendszerben a nem termelő mezőgazdasági beruházások között foglal helyet, a legegyszerűbb, egységköltséges támogatási formában. A beruházási költség egyszeri támogatása mellett további hét évig az ápolás és a mezőgazdasági jövedelempótlás is támogatható lesz, szintén egységköltség formában. A mezővédő fasor vagy erdősáv erózióvédelmi, szél vagy hófúvás elleni, vagy éppen a kedvezőbb mikroklíma kialakítás céljából a tábla vagy ültetvény szélére vagy azon belül, több sávban telepíthető. Élő víz vagy időszakos vízfolyás mentén telepítve egyúttal a kemikáliák bemosódása ellen is sikeresen védekezhet a gazdálkodó.

2) Az alacsony termőképességű mezőgazdasági művelésben álló területeknél időről időre felmerülő kérdés a megszokott hasznosítás fenntartása vagy annak megváltoztatása. Az egyik lehetséges földhasználati alternatíva az elmúlt közel 20 évben töretlen népszerűségnek örvendő erdősítés és fásítás, amelynek ösztönző támogatása folytatódik. A gazdálkodó szándékától és a terület adottságaitól függően a telepítés lehet kimondottan gazdasági célú, ún. „ipari célú” faültevény létesítés akác vagy nemesnyár állománnyal – ekkor a terület mezőgazdasági művelési ágban marad -, vagy hosszú távú földhasználat váltás erdőtelepítéssel. Utóbbi esetben a telepítési költségek mellett az 5-11 éves ápolás és a kieső mezőgazdasági jövedelem átalány jellegű pótlása is támogatott, minden támogatási elemet egységköltség alapon határoznak meg. Az erdőtelepítés vagy fásítás egyúttal a felszínborítás változatosabbá tételét is szolgálja.

Erdőgazdálkodás területén az új agrártámogatási rendszer 2023-tól a minőségi és tartamos erdőgazdálkodási gyakorlatokra irányuló, minden korábbinál színesebb, új és megújított ösztönző támogatási lehetőségeket kínál. A legfontosabb, fenntartható és minőségi erdőgazdálkodást segítő támogatási formák az alábbiak:

1) Az erdőgazdálkodás környezeti fenntarthatóságát szolgáló, nem termelő beruházások támogatása az erdők termelési potenciálját veszélyeztető hatások megelőzését (tűzpászták, víz-visszatartás, biotikus károk megelőzése), a károsodott erdőpotenciál helyreállítását (erdőfelújítás vagy pótlás), továbbá a felújítások klíma-adaptívabb megvalósítását (szerkezet-átalakítás vagy javított felújítás) szolgálják egyszerű, egységköltséges támogatási formában.

2) Az erdő-környezetvédelmi célprogramok esetében 2023-tól minden korábbinál változatosabb, 5-10 éven át támogatható, a jogszabályi és az erdőtervi előírásokon túli erdőgazdálkodási környezeti és klíma célú vállalásokat ösztönző kínálat áll rendelkezésre. Az erdő-környezetvédelmi vállalások az erdők klíma-ellenálló képességét és ökológiai változatosságát célzó legjobb erdőgazdálkodási gyakorlatainak elterjesztését célozzák. A támogatott erdőművelési gyakorlatok a gazdálkodó számára hosszú távra elősegítik az erdőállomány ellenálló-képességének megőrzését vagy javítását, így az erdővagyon értékállóságát, értéknövekedését. A legkülönbözőbb léptékű vállalások közül lehet választani: az erdőművelés üzemmódjának megváltoztatásától a folyamatos erdőszerkezet-átalakításon vagy javított felújításon és az idegenhonos fafajok visszaszorításán át az egészen kis léptékű, az adott erdőben megfelelő, modulárisan választható ökoszisztéma szolgáltatásokig.

3) A versenyképes erdőgazdálkodás beruházásainak támogatása, hiszen a hazai erdőkben a fenntartható gazdálkodás előírásai mellett megtermelődő fa- és egyéb erdei termékek gazdasági értéknövelése még nagyon sok rejtett tartalékkal rendelkezik. Újdonság, hogy 2023-tól közös cím alá kerülnek az ágazat teljes vertikumának versenyképességét ösztönző támogatások: az erdészeti szaporítóanyag előállítás (csemetekertek), az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás telephelyi és technológia fejlesztéseit is az agrártámogatások ösztönzik.

Az Agrárminisztérium bízik benne, hogy a számos régi és új lehetőség továbbra is segíti a hazai mező- és erdőgazdálkodási tevékenységek összehangolását, a gazdálkodók rövid és hosszú távú, a környezeti fenntarthatóságra és a gazdasági életképességre irányuló döntéseit.

Forrás: OEE

Természetvédelem

Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából

Print Friendly, PDF & Email

Fát ültettek debreceni gyerekek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A Nyírerdő Zrt. Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel. Ábra: Facebook

Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.

Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.

Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.

Forrás: Nyírerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szajkók is segítik a Kapocs utcai kiserdő megújulását

Print Friendly, PDF & Email

Folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat és a Pilisi Parkerdő együttműködésének köszönhetően folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben. A Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja keretében most a Kapocs utcai kiserdőt készítik fel az erdészek a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások elleni küzdelemre, ahol szajkókat is „bevetnek”.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

A Kapocs utca környékén az 1960-as évek előtt nem találhattunk volna erdőt, mely a port és a zajt képes lett volna megszűrni. Ennek orvoslására akkor – a rossz minőségű talaj miatt – az erdészek csak zömmel idegenhonos fafajokkal, akác és erdeifenyő csemetékkel tudtak zöldfelületet létrehozni, melyek képesek volt megfelelni az elvárásoknak. Napjainkra azonban ezek az egykorú fák már elöregedtek, így a kiserdő ellenállóképessége a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások tekintetében jelentős mértékben lecsökkent. A probléma kezelését mesterséges csemeteültetéssel, másrészt a területen – örvendetes módon természetes úton, de kis számban megjelent – őshonos fafajok növekedését segítő beavatkozásokkal tudják biztosítani a Parkerdő szakemberei. 

A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának fő célkitűzése Budapest erdőinek ökológiai értéknövelése, klímavédelmi funkcióik erősítése, valamint az emberek számára nyújtott szabadidős, sport és egyéb szolgáltatásaik bővítése.  

A Kapocs utcai kiserdőben első lépésben kisterületű lékeket alakítanak ki, ahol ügyelve az ott már megtalálható őshonos lombos növényzetre eltávolítják az idősebb, leromlott állapotú faegyedeket. Emellett a fiatalabb erdőrészben csökkentik az idegenhonos kései meggy és nyugati ostorfa arányát. Helyükre mesterséges ültetéssel viszik be a klímaváltozásnak ellenállóbb fafajokat. E munkában az erdészek számítanak a területen élő szajkókra is. A „szárnyas” erdőfelújítás módszerét ugyanis a Parkerdő már sikerrel alkalmazta a Gödöllői-dombság fenyőállományaiban, melyet most városi környezetbe is átültet. 

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A módszer a szajkók élelemszerzési szokásaira és „feledékenységére” alapoz. A fenyvesekben a Pilisi Parkerdő munkatársai kifejezetten a madarak számára készített, cser makkal megtöltött tálcákat szerelnek fel. A szajkók hamar felfedezik a könnyű élelemszerzési lehetőséget, rákapnak a makkra, amit gondosan előválogatnak, s csak egészséges szemeket viszik magukkal. A „csemegét” ezután az erdő talajában, rengeteg kis éléskamrában eltárolják, amelyek bizonyos részéről viszont elfeledkeznek. A „szajkóspeizból” így tavasszal számos fiatal tölgycsemete tud kihajtani és indul növekedésnek. A Németországban is alkalmazott módszer tapasztalatai alapján így hektáronként akár 600-700 db-ot is elérheti az ilyen módon megtelepedő csemeték tőszáma, mely már elegendő az ilyen erdők fokozatos átalakulásához. 

A Parkerdő a munkálatok első, nagyobb részét február végétől áprilisig tervezi, míg a szajkótálcák kihelyezése – a madarak szokásaihoz igazodva – október hónapban várható. 

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Nem mindennapi parlagi sas fészkelés a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Úgy tűnik, bizonyosságot nyert az a korábbi feltételezés, hogy egy parlagi sas pár költ a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára, ugyanakkor Albert András kollégánk 2021 óta rendszeresen figyelte meg a Körtvélyesi Holt-Tisza-parti fáiról felszálló öreg madarakat, valamint a nászrepülésük is látható volt a hullámtéri erdő fölött.

Kollégánknak sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast. Fotó: KNP

A tavalyi évben a körtvélyesi legelő gyepén, valamint a kissé délebbi Barci-rét kaszálóin is megfigyeltek földön ülő, frissen kirepült fiatal madarat, ugyanakkor a fészkükről nem volt egyértelmű információ.

A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára. Fotók: Albert András

Kollégánk és Ladancsik Balázs (egykori ifjú kócsagőrünk) a napokban egy nagyon látványos légi harcnak voltak szemtanúi: a holtág fölé hajló nyárfán lévő fészek fölött az öreg parlagi sas pár keményen támadott egy öreg rétisast, aki a 620 méterre lévő fészke felől igyekezett az elöntött hullámtéri legelő felé. Kicsivel később egy nyíltabb helyről sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A megfigyelés azért is érdekes, mert a magyaroszági párok a középhegységi erdőkben, valamint az alföldi fasorokban, erdőfoltokban költenek.

Forrás: KNP

Tovább olvasom