Keressen minket

Természetvédelem

A nutria nyomában Nyugat Zalában

Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Terjedőben van Zala megye nyugati peremén a nutria (Myocastor coipus). A Dél-Amerikában őshonos rágcsálót értékes prémje és húsa miatt telepítették Európába a 19. század végén. A szőrmetelepekről megszökött példányok kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetően önfenntartó populációkat hoztak létre.

Fotó: Právics Márk – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nyugat-Zala Tájegység

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre. (BFNP)

A mocsári hódnak is nevezett nutria ma már Európa mérsékelt éghajlatú részén széles körben elterjedt. Hazánkba nagy valószínűséggel a szomszédos országok felől terjeszkedő, tenyészetekből szökött példányok leszármazottjai jutottak el. A nutria elsősorban Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és mellékágai mentén terjeszkedik, ugyanakkor Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető inváziója.

Zala megyében 2016-ban észlelték első példányát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Mura folyó felső szakaszánál. Azóta több alkalommal sikerült megfigyelni élő és elpusztult példányait a Mura és a Kerka folyók mentén. Az utóbbi években a megye nyugati szélén, a szlovén határ mellett fekvő Hetés nevű kistáj néhány patakjában és kavicsbányatavában került szem elé több alkalommal ez a nagytestű rágcsáló. A korábbi években elsősorban elpusztult és legyengült példányok kerültek elő, melyek feltételezhetően a téli táplálékhiány következtében hullottak el. Az elmúlt évek enyhe telei azonban kedveznek a faj terjedésének. A tavalyi évben sikeres szaporodását is sikerült megfigyelni.

Annak érdekében, hogy Igazgatóságunk képet kapjon ennek a természetes élőhelyekre és az élővilágra potenciálisan veszélyt jelentő inváziós fajnak a terjedéséről, jelenlegi előfordulásáról, természetben való alkalmazkodásáról, vadkamerákat helyeztünk ki a Hetésben, a Kebele elnevezésű Natura 2000 területen. Május elejétől négy, majd később másik öt helyszínre kerültek önműködő, mozgásérzékelő kamerák. A kamerák olyan lassú folyású, dús parti növényzetű vízfolyások mellé lettek kihelyezve, amelyek közelében korábban már észleltük a fajt, illetve további, a nutria megtelepedésére alkalmas víztestek partjára. A kilencből hat helyszínen örökítettek meg nutriát a kamerák, eddig összesen 18 alkalommal. A képekből jól látszik, hogy azokon a helyeken, ahol korábban megfigyeltük a fajt, ott jelenleg is előfordul. Két helyszínen készültek képek az anyjukat kísérő fiatal egyedekről. A fotók alapján kijelenthetjük, hogy a nutria sikeresen szaporodik, önfenntartó populációja alakult ki a területen. Ez aggodalomra ad okot, ugyanis a nutria szapora rágcsáló, megfelelő körülmények között évente két alkalommal is világra hozhat 2-9 kölyköt, és a fiatalok már az első évben ivaréretté válhatnak, így a faj további gyors terjedése várható.

A megtelepedett nutriák a vízfolyások töltésébe ásott üregekkel és a szántóföldi növények fogyasztásával okozhatnak gazdasági kárt. Az élőhelyek átalakításával az őshonos élővilágra is negatív hatást gyakorolhat, ugyanis nagy területen képesek kipusztítani a nádast, és más vízi növényzetet. A nutria szerepel az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékén, így az ellene való védekezés a hazai természetvédelem számára is fontos feladat. A vadkamerás felmérés eredményei jó kiindulási alapot jelenthetnek az állomány visszaszorítását célzó beavatkozások tervezéséhez.

A kihelyezett vadkamerák természetesen nem csak a nutria elterjedésről szolgáltatnak fontos adatokat, hanem a terület vizes élőhelyeinek mentén élő más állatfajok előfordulásáról is. A vadkamerák segítségével eddig összesen 38 állatfaj jelenlétét sikerült kimutatni. Két új előfordulási helyről került elő a fokozottan védett vadmacska. A nehezen megfigyelhető, rejtett életmódú ragadozó a térség több pontjából korábban már ismert volt. A felmérés során lencsevégre került a fokozottan védett fekete gólya és a darázsölyv is.

Forrás: Právics Márk, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nyugat-Zala Tájegység

Természetvédelem

Megjelentek az első darucsapatok a Dél-Alföldön

A napokban megjelentek az első, vonuló darucsapatok a Körös-Maros Nemzeti Park tájai felett. Tradicionális megállóhelyükön, a kardoskúti Fehér-tónál számuk napról napra növekszik.

Fotó: Palcsek István Szilárd – Körös-Maros Nemzeti Park

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

Az első példányok szeptember 21-én jelentek meg a Fehér-tó közelében. Akkor még csak kilenc madarat láttunk, de másnap már 28-at. Szeptember 23-án 132-re, 24-én pedig 180-ra növekedett az itt állomásozó darvak száma. Ez a létszám megfelel a szeptember végi sokéves átlagnak. Az utóbbi hetek esőzéseinek köszönhetően a tó vízborítása ideális, így a darvak nyugodt körülmények között tudnak éjszakázni, nappal pedig megfelelő élelmet találnak a környező kukoricatáblákon.

Az őszi daruvonulás csúcsa itt általában november közepére, utolsó dekádjára esik, olyankor akár 20-30 ezer daru is állomásozik a kardoskúti térségben. A enyhébb teleken sok közülük át is telel itt. Előfordul, hogy csak időszakosan húzódnak kicsit délebbre, aztán, ha kedvező az időjárás és van elegendő táplálék, akkor újra visszatérnek.

Szeptember második felében a Csanádi puszták részét képező Kopáncs-pusztán is megjelentek az első darvak. Egy család érkezett, két öreg és két fiatal madár. A darvaknál az adott évben kikelt fiatal madarak mindig a szüleikkel együtt kelnek útra az őszi vonuláskor. A darucsalád egy lábon álló kukoricaföld mellett tartózkodott, ott táplálkoztak. Éjszakázni valószínűleg ők is a kardoskúti Fehér-tóra mentek.

A Dévaványai-Ecsegi puszták is a darvak tradicionális vonulási útvonalába esnek, itt azonban inkább csak átrepülnek, nem állnak meg. Így tett az a 25 példányból álló csapat is, amelyet a napokban figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A darvak elsősorban a learatott kukoricatáblákon szedegetik az elszórt kukoricaszemeket, ez a fő táplálékuk. Dévaványa térségében azonban a földek nem igazán alkalmasak a kukoricatermesztésre, így a darvak számára ez nem ideális állomáshely.

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Virágzik a vetővirág a Kiskunságban

A kevés őszi virágzású hagymás növényünk egyike az apró termete miatt nem túl feltűnő, törékeny vetővirág (Sternbergia colchiciflora). A Peszéri-erdőben és a Nyárlőrinci-erdőben az őszi esők hatására már előbújtak a sárga virágok.

Vetővirág a Peszéri-erdőben. (Fotó: Haraszti László)

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

Az amariliszfélék családjába tartozó növény 4-10 cm-es sárga virága az őszi esők után, rendszerint szeptemberben nyílik. Innen ered a vetővirág elnevezés, ugyanis ez időben egybeesik az őszi gabonák vetésidejével. A népnyelv kikericsvirágú sárikának is szokta nevezni.

A vetővirág inkább mészkedvelő; sziklafüves és pusztafüves lejtők, karsztbokorerdők, löszpusztarétek, legelők virága. A Duna–Tisza közén ritkának számít, csak néhány populációját ismerjük.  Egy nagyobb, 3-4000 ezres állomány van Bugyi mellett (a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén), Kiskunlacháza közelében pár százas, Apajnál több ezres állománya. Egy kicsi, pár tíz tövet számláló állomány van Pusztaszeren. 2018-ban egy kisebb állományt találtunk a Peszéri-erdőben is, 2019-ben pedig egy jelentős méretűt a Nyárlőrinci-erdőben.

A vetővirágnak viszonylag nagyméretű, 2 mm-es magjai vannak, terjesztésükhöz pedig a hangyákat használja. Olyan tápanyagban gazdag máz (elaioszóma, vagy másnéven hangyakalács) fedi a magokat, amit a hangyák szívesen fogyasztanak. Ezt persze nem helyben teszik, hanem elcipelik a bolyba a magot, majd miután lenyalogatták róla a mázat, kiviszik a „szemétdombjukra” és otthagyják. Ezzel a stratégiával számos növény él, hogy új helyekre juthasson el, mint például a hóvirág, keltikék vagy a csillagvirágok.

A vetővirágnak van egy másik különleges tulajdonsága is. A megtermékenyítés a föld alatt elhelyezkedő magházban történik, és bár ősszel virágzik, levelei és toktermései csak a következő tavasszal bukkannak felszínre. Ráadásul a virágok gyakran ki sem bújnak a felszín fölé, hanem a kíváncsi szemek számára láthatatlanok maradnak és a felszín alatt önmegtermékenyítéssel hozzák létre magvaikat.

A vetővirág hosszútávú fennmaradását a Peszéri-erdőben és a Nyárlőrinci-erdőben a záródáshiányos részek (tisztások, nem zárt cserjések, felnyíló erdők) képesek csak biztosítani.

A faj védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Idén télen is lehet evezni a Hévízi-csatornán

Balaton-felvidéki Nemzeti Park: 2022. október 7. és 2023. március 15. közötti időszakban ismét lehet vízitúrákat szervezni a be nem fagyó vízfolyáson. A Hévízi-csatornán a vízitúrázás a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység.

Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre. (BFNP)

Mindenkinek, aki szeretne a Hévízi-csatornán vízitúrát szervezni vagy vízitúrázni, be kell szereznie az adott napra, adott létszámra szóló vízitúra igazolást a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtól.

A vízitúra igazolást adott napra lehet beszerezni az alábbi oldalon, 2022. október 3-án 10 órától:

https://www.bfnp.hu/hu/viziturak-1/hevizi-csatorna-vizitura

Legyen Ön is részese a különleges élménynek, evezzen télen is a természetben!

Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Tovább olvasom