Természetvédelem
Virágzik a vetővirág a Kiskunságban
A kevés őszi virágzású hagymás növényünk egyike az apró termete miatt nem túl feltűnő, törékeny vetővirág (Sternbergia colchiciflora). A Peszéri-erdőben és a Nyárlőrinci-erdőben az őszi esők hatására már előbújtak a sárga virágok.

Vetővirág a Peszéri-erdőben. (Fotó: Haraszti László)

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)
Az amariliszfélék családjába tartozó növény 4-10 cm-es sárga virága az őszi esők után, rendszerint szeptemberben nyílik. Innen ered a vetővirág elnevezés, ugyanis ez időben egybeesik az őszi gabonák vetésidejével. A népnyelv kikericsvirágú sárikának is szokta nevezni.
A vetővirág inkább mészkedvelő; sziklafüves és pusztafüves lejtők, karsztbokorerdők, löszpusztarétek, legelők virága. A Duna–Tisza közén ritkának számít, csak néhány populációját ismerjük. Egy nagyobb, 3-4000 ezres állomány van Bugyi mellett (a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén), Kiskunlacháza közelében pár százas, Apajnál több ezres állománya. Egy kicsi, pár tíz tövet számláló állomány van Pusztaszeren. 2018-ban egy kisebb állományt találtunk a Peszéri-erdőben is, 2019-ben pedig egy jelentős méretűt a Nyárlőrinci-erdőben.
A vetővirágnak viszonylag nagyméretű, 2 mm-es magjai vannak, terjesztésükhöz pedig a hangyákat használja. Olyan tápanyagban gazdag máz (elaioszóma, vagy másnéven hangyakalács) fedi a magokat, amit a hangyák szívesen fogyasztanak. Ezt persze nem helyben teszik, hanem elcipelik a bolyba a magot, majd miután lenyalogatták róla a mázat, kiviszik a „szemétdombjukra” és otthagyják. Ezzel a stratégiával számos növény él, hogy új helyekre juthasson el, mint például a hóvirág, keltikék vagy a csillagvirágok.
A vetővirágnak van egy másik különleges tulajdonsága is. A megtermékenyítés a föld alatt elhelyezkedő magházban történik, és bár ősszel virágzik, levelei és toktermései csak a következő tavasszal bukkannak felszínre. Ráadásul a virágok gyakran ki sem bújnak a felszín fölé, hanem a kíváncsi szemek számára láthatatlanok maradnak és a felszín alatt önmegtermékenyítéssel hozzák létre magvaikat.
A vetővirág hosszútávú fennmaradását a Peszéri-erdőben és a Nyárlőrinci-erdőben a záródáshiányos részek (tisztások, nem zárt cserjések, felnyíló erdők) képesek csak biztosítani.
A faj védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
Természetvédelem
POLICE: Orvvadász rendőrkézen
Feljelentést tett a Hortobágyi Nemzeti Park a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, az ügyben nyomozás indult.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Védett madarakat fogott el tiltott módon egy szolnoki férfi, majd ismeretségi körében értékesítette őket. A Hortobágyi Nemzeti Park tett feljelentést a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, mivel információik alapján egy szolnoki lakos engedély nélkül védett madarakat tart, illetve azokkal kereskedik. A nyomozók ellenőrizték a férfi Facebook-profilját, és a madarak tartására, eladására utaló fotókat, bejegyzéseket találtak.

Fotó: Rendőrség
A rendőrök december 4-én kutattak az 54 éves gyanúsított ingatlanjában, és hatósági engedélyek nélkül, illegálisan tartott 12 tengelicet, 15 csízt, három-három csicsörkét, kenderikét, zöldikét, valamint egy karvalyt halva találtak, illetve foglaltak le. A nyomozók lefoglaltak továbbá három, a madarak befogásához használt, fa- és fémkeretes, élve befogó kalitkát, valamint hat lépvesszőt a hozzá tartozó léptáskával.
Előállították az orvvadászt a rendőrkapitányságra, majd kétrendbeli természetkárosítás bűntett és orvvadászat bűntett gyanúja miatt hallgatták ki.
Átadták a közel 1 millió forint eszmei értékű védett egyedeket a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak, akik gondoskodtak a természetes közegükbe történő visszahelyezésről.
Forrás: Rendőrség
Természetvédelem
Látványos vadlúdvonulás a Kis-Sárréten

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az elmúlt hetekben folyamatosan növekszik az északról érkező vadludak száma a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Fő pihenő- és éjszakázóhelyük szokás szerint a Biharugrai-Begécsi halastórendszer, valamint a környező mocsarak és vizes élőhely-rekonstrukciók. Jelenleg több mint 36 000 vadlúd tartózkodik nálunk.

Nagy lilikek. Fotó: Tóth Imre
Hasonló tömeg már három éve nem volt. Zömük most is nagy lilik, de nyári lúdból is mintegy 2000 példány van jelen. A ritkább fajok közül néha felbukkan 4-5 példány kis lilik és 8-10 példány vörösnyakú lúd is. Táplálkozni általában nagyobb távolságra is kijárnak, de gyakran megfigyelhetők a vizes élőhelyek közelében lévő legelőkön is, amint az őszi esőktől kizöldült gyepeken legelnek.
A nagy lilik Eurázsia és Észak-Amerika északi területein, a nyílt tundrán költ, s összesen 5 alfaja ismert. Hozzánk kisebb részben a skandináviai, nagyobb részben a szibériai populációból származók érkeznek. Az őszi-tavaszi vonulás során hazánkban a nagy lilik a leggyakoribb vadlúdfaj. Gyakran nagy tömegekben át is telel az egyre enyhébb teleken.

A nagy lilik közeli rokona a kis lilik, amely világviszonylatban is veszélyeztetett faj. Eurázsia északi részén költ, Skandináviától egészen a Csendes Óceánig. A skandináv állomány részben a Hortobágyon fordul elő, míg a Kis-Sárréten a szibériai állomány madarai vonulnak át.
A nyári lúd a házi lúd őse. Eurázsia jelentős részén elterjedt, de a fenti vadludakkal ellentétben azoknál délebbre, így hazánkban is fészkel. A magyarországi állomány az utóbbi években növekszik. A vonulás során a nagyobb csapatokat a tőlünk északabbra költő állomány adja.

Fekete az ég a libától. Fotó: Tóth Imre
A vörösnyakú lúd az egyik legszínesebb vadlúd, már az ókori egyiptomi művészetben is gyakran ábrázolták. Szibéria északnyugati tundráin fészkel. A faj vonulási útvonala az elmúlt évtizedekben kissé nyugatabbra tolódott, így hazánkban egyre gyakoribb vendég.
Körös-Maros Nezeti Park

Természetvédelem
Élőhely-teremtés Sződligetnél

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Élőhely kialakítása történt az 1675-1676 fkm térségében található sarkantyúk átvágásával. A Duna folyam szabályozása következtében csökkent a Dunai élőhelyek változatossága. A parti zóna meglehetősen egyhangú, kevés öböl, mellékág, kavicspad tagolja. A jelentős és gyakori hullámverés miatt ugyanakkor erősen zavart. Mindez kedvezőtlen hatással van a Duna élővilágára – elsősorban a halakra és a különféle vízi gerinctelen szervezetekre – ezért ahol lehetőség van rá, természetvédelmi célként kell kitűzni a parti zóna változatosságának növelését, illetve a hullámverés hatásának csökkentését – tájékoztatott a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

Élőhely kialakítása történt az 1675-1676 fkm térségében található sarkantyúk átvágásával. Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
A nemzetközi és a hazai gyakorlathoz, illetve kedvező tapasztalatokhoz igazodva part menti, áramló vizű, változatos élőhelyet kívánunk kialakítani Sződligettel szemben, két sarkantyú parthoz közeli végének megnyitásával. A hullámzás elleni védelmet részben a sarkantyúk megmaradó része, részben pedig a köztük kialakított alacsonyabb kavicszátony biztosítja. A várható élőhelyi sajátosságokat számítógépes, háromdimenziós numerikus hidrodinamikai modellezés segítségével becsülték meg, így lehetőségük volt arra a szakembereknek, hogy a várhatóan kialakuló vízmélységek, áramlási sebességek és a medermorfológia alakulásának ismeretében a tervezett beavatkozást az áramláskedvelő halak élőhelyi igényeihez optimalizálják. Az élőhely kialakítás részletesebb megalapozását az „Élőhely-átalakítás tervezése a Dunán (1676 fkm) – hullámzástól védett, parti zóna kialakítása két sarkantyú térségében.” című POSZTEREN lehet megismerni, amely a XI. Magyar Haltani Konferencián került bemutatásra, illetve itt letölthető – tájékoztatott a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
Duna-Ipoly Nemzeti Park

