Természetvédelem
Idén több mint kétmillió facsemetét ültetett a Pilisi Parkerdő
A Pilisi Parkerdő Zrt. a főváros környéki állami erdők kezelőjeként stratégiai küldetésének tartja a felelős, fenntartható erdőgazdálkodást. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordít erdőterületeinek fenntartható kezelésére, az erdők természetességének fokozása érdekében végzett erdészeti beavatkozásokra. A Pilisi Parkerdő 2022-ben több mint kétmillió facsemetét ültetett – ezek közel felét saját alaptevékenysége részeként –, és több száz hektáron végzett erdőmegújítás és erdőtelepítés keretében csemeteültetési és magvetési munkálatokat.
Fotó: Pilisi Parkerdő
A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)
Az idei erdőszerkezet-átalakítások, erdőfelújítások és erdőtelepítések során a társaság összesen több mint 930 ezer csemetét ültetett (ezek többsége kocsányos és kocsánytalan tölgy, illetve cser, valamint elegyfajok – zömmel juhar, kőris és vadgyümölcsök), továbbá 21 tonna makkot (tölgy és cser) – is elvetett. Az erdők fenntarthatóságának biztosításához azonban nemcsak az ültetésekre, de a folyamatos ápolásokra is figyelmet kell fordítani: közel 2600 hektáron hajtott végre ilyen jellegű munkálatokat a Parkerdő az általa kezelt erdőkben.
A Pilisi Parkerdő Erdészetei 2022-ben összesen kétszáznegyven hektáron végeztek az idős erdők megújítása érdekében csemeteültetést vagy makkvetést, melyből 105 hektáron erdőszerkezet-átalakítás is történt. A szerkezet-átalakítás azt jelenti, hogy idegenhonos – például akác- vagy feketefenyő – állományok helyére őshonos fafajokat, jellemzően kocsánytalan tölgyet, csertölgyet, hazai nyárfajokat és más elegyfafajokat ültet a társaság. Ilyen erdőfelújítás zajlott nemrég Érd mellett a Beliczay-szigeten, de hasonló történik hamarosan Pomáz térségében, ahol egy új parkerdőt hoz létre a társaság. Az érdi Beliczay-szigeten például a korábbi egykorú, alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ezért ökológiai szempontból sérülékeny nemesnyár faültetvény helyén változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdő születik az idei ültetések nyomán.
Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
A Pilisi Parkerdő ezen túl 2022-ben a saját területén húsz hektárral növelte a hazai erdők területét (erdőtelepítés). Ezt egészítették ki az idegen területen, megbízások alapján végzett erdőtelepítések és fásítások, melyek során a társaság több mint 1,1 millió csemetét helyezett ki. A legnagyobb szabású munkák a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából ültetett autópálya-növénytelepítések és az útépítések során kivont erdőterület pótlását szolgáló csereerdőtelepítések voltak, emellett Gödön közel háromszázezer, Pápán majdnem negyvenezer, Budapesten a Nemeskéri úton húszezer darab csemetét ültetett a Parkerdő. Így elmondható, hogy 2022-ben a Pilis Parkerdő saját és vállalkozói tevékenysége részeként több mint kétmillió facsemetét ültetett.
Fotó: Pilisi Parkerdő
A társaság részt vállalt a Agrárminisztérium és a MOL Új Európa Alapítvány „VárosFa” elnevezésű településfásítási programjában. 2022-ben tizenhét településen összesen közel ezer sorfát ültetett el a települések önkormányzataival közösen.
A Pilisi Parkerdő által kezelt erdők fakészlete 2022-ben is közel kétszázhatvanezer köbméterrel gyarapodott. Az éves fakitermelés ennek a növekménynek idén sem érte el a háromnegyedét, mintegy száznyolcvanezer köbméter körül mozgott. A Pilisi Parkerdő speciális helyzetét júl mutatja, hogy az általa kezelt hatvanezer hektárnyi erdőterületen országos viszonylatban is magas, közel húsz százalék a faanyagtermelést nem szolgáló erdők aránya.
Fotó: Pilisi Parkerdő
Az erdőfelújítás és -kezelés a Pilisi Parkerdő legfontosabb, de korántsem egyetlen tevékenysége. A társaság 2022-ben elindította Városierdő-fejlesztési programját, mely hosszú távú, szisztematikus koncepció a budapesti erdők komplex ökoszisztéma-szolgáltatásainak javítására. Ennek keretében idén az általa kezelt fővárosi erdőkben hetvenöt százalékra emelte a folyamatos erdőborítással kezelt területek arányát. Emellett jelentős turisztikai beruházásokat hajtott végre a területén, illetve a hozzá tartozó Budakeszi Vadasparkban és gödöllői Arbo Parkban, illetve megkezdte Visegrád környéki „Fellegpark” komplex ökoturisztikai hálózatának kialakítását.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Természetvédelem
Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat
A madarak visszafoglalták az elhagyatott tanyákat a Csanádi pusztákon
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.
Fotó: Balla Tihamér – KMNP
Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat. Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek, a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak.
Fotó: Balla Tihamér – KMNP
Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban őket, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái. A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel.
A pusztákat járva épp ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, melyeken nem is oly rég még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
A tavaszi esőzés egy vármegye kivételével elmosta a tűzgyújtási tilalmat
IV. Farkas Dénes emlékverseny 2024.06.23.
Az ököljog társadalma a gímszarvasoknál
Még egy fagyos reggel
Vadászat – egy életen át
Parókás bak esett a Mogyoróshegy Vt. területén
Tájékoztató a lőfegyverek szabályos tárolásáról
IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
