Természetvédelem
Barlangoljunk márciusban, a barlangok hónapjában
Egyedülálló programokkal és kedvezményes ajánlatokkal várja aktív kikapcsolódásra vágyó látogatóit hazánk számos nemzeti parkja országszerte egész márciusban a ’Barlangoljunk! – március a barlangok hónapja’ programsorozat keretében, amelynek célja hazánk különleges barlangjainak bemutatása és népszerűsítése.

A tapolcai tavasbarlang Fotó: Egri Csaba
Az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett hazánk ismert barlangjainak száma, illetve barlang járatainak hossza. Jelenleg mintegy 4200 barlang található az Országos Barlangnyilvántartásban, amelyek összes hossza több mint 300 kilométer. Ebből 174 ismert barlang húzódik fővárosunk alatt, amelyek járatrendszere összesen meghaladja az 58 kilométert. Budapestet tehát méltán nevezik a barlangok fővárosának, hiszen a világ egyetlen fővárosa, amelynek felszíne alatt jelentős méretű barlangok találhatók. Ezek közül a legtöbb előképzettség nélkül, némelyek pedig kerekesszékkel és babakocsival is megtekinthetők. Ilyen például a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén elhelyezkedő Budapest „földalatti virágoskertje”, a Szemlő-hegyi-barlang, ahol márciusban minden pénteken lehetőség nyílik egy felfedező túrán megtekinteni a népszerű barlang gyönyörű képződményeit. Vasárnaponként hazánk leghosszabb barlangja, a Pál-völgyi-barlang kínál extra szakvezetéses túrát, amely során egy geológus kalauzolja végig a mesebeli cseppkövek és különleges sziklaképződmények között a látogatókat. A Budai Vár-barlang márciusban egyéni és csoportos vendégeinek is kedvezményes túrákat kínál, amelyek alkalmával fény derül arra, hogyan alakultak át a természetes eredetű barlangüregek labirintusszerű pincékké. Különleges kedvezménnyel készül a Mátyás-hegyi-barlang is, hiszen a „Budai termálkarszt” jelszó bemondásáért cserébe hétköznaponként kedvezményes jegyet tudnak vásárolni az érdeklődők.
Március második péntekén geotúrákat szervez a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a festői szépségű Koloska-völgybe, a Jókai-kilátóhoz és a látogatóközponttal kiegészült Lóczy-barlanghoz, ahol kedvezményes belépő váltása mellett interaktív kiállítással várják a résztvevőket. Ezen felül március második hetének első napjaiban barlangsétával egybekötött denevéres foglalkozásokat tartanak az igazgatóság munkatársai, legfőképp az óvodás és általános iskolás csoportoknak előre egyeztetett időpontokban – akikhez csatlakozhatnak egyének és csoportok is. Március második szombatján Szentgáli tűzköves geotúrát rendez a nemzeti park az „ősember nyomában”, ahol különleges barlangok, impozáns sziklafalak, izgalmas földtani értékeket mutató kőfejtők, gyönyörű erdei környezet, csodálatos kilátás, és mindenek előtt az őskori tűzkőbánya várja az érdeklődőket. Továbbá olyan programokon van lehetőség részt venni, mint kerékpártúra a sportos kedvű látogatók számára a Koloska-völgybe a Lóczy-barlang kedvezményes látogatásával kiegészítve, valamint egyéb programok mellett barlangleső geotúra is lesz az Ördögárokban.

Az abaligeti-barlang Forrás: Agrárminisztérium
A programsorozatot ünnepelve a Bükki Nemzeti Park többek között a Szent István-barlangban rendezett denevérles alkalmával szeretne bepillantást nyújtani a barlang történetébe, változatos formakincseibe, kialakulásába, valamint élővilágába, kiemelt figyelmet szentelve az itt telelő denevérekre és azok védelmére. A hónapban több szombaton is speciális hosszú túra folyamán lehet eljutni a Szent István-barlang rendszerint induló túrák által nem érintett szakaszaira, mint a Fekete-terem és a Tordai-hasadék. Mindemellett a hónap ősrégészetre invitál a nemzeti park a kiépítetlen Kő-lyukba, extrém overálos barlangtúrára a Létrási-vizesbarlangban, illetve természetvédelmi szakvezetéses túrára a Suba-lyukban és a Hór-völgyben.

A Szent István-barlang Fotó: Kozma Attila
A Duna-Dráva Nemzeti Park egyebek mellett fotós túrával hangolódik a neves hónapra, március második péntekén egy izgalmas programon fényképész szakvezető segítségével lesz lehetőség a cseppkövekben gazdag barlang képződményeinek fényképezésére amatőr és profi fotósok részére egyaránt. Másnap a Denevérmúzeumban érdekes tárlatvezetés keretében nyerhetnek betekintést a denevérek különleges világába a látogatók. A következő szombaton a Denevér tanösvényen, a területen előforduló állat- és növényvilág, illetve a természeti értékek mellett az érdeklődők megtekinthetik a mészkőterületekre jellemző formakincset is. A hónap utolsó szombatján barlangi földrajzóra során a gyerekek és az érdeklődő felnőttek egyaránt megismerkedhetnek a barlang különleges természeti képződményeivel és a cseppkövek növekedésének folyamatával.

A Körös-bérci-barlang Fotó: Kozma Attila
A barlangok hónapjának alkalmából az Aggteleki Nemzeti Park területén található Baradla-barlang különböző túralehetőségekre invitálja az érdeklődőket. Márciusban minden szombaton a „Baradlamanó túrán” van lehetőség betekinteni a barlang élőlényeinek mesés világába, illetve többet megtudni a barlangok keletkezéséről.
A programokról részletes információ elérhető a www.magyarnemzetiparkok.hu/barlangolas felületen, illetve az említett nemzeti park igazgatóságok honlapján és közösségi média felületein.
Agrárminisztérium
Természetvédelem
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..
BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..
Fotó: Papp Ferenc természetvédelmi őr, Nógrádi Tájegység (BNPI)
A két Duna-ág átúszása után egy állattartótelep szélére kidobott, már oszlásnak indult két kecsketetemből evett. Március 20-án, egy éjjel alatt a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet központi tömbjéig jutott, valószínűleg sehol sem állt meg útközben. A Tepke-hegy erdeiben töltött rövid pihenő után északnyugatnak vette az irányt, és a Zagyva-völgyén kereste az átjárót.

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)
Kisterenye település és a vadvédő kerítéssel lezárt 21-es főút állta útját, melyet így meg kellett kerülnie, majd a Mátraszele feletti erdőkben nappalozott. Szerdán – március 22-én – este a Bárna-patak völgyében már a helyi farkascsalád ismert csapáját követve eljutott Heves vármegyébe.
Mielőtt elhagyta volna Nógrádot, az Igazgatóságunk farkasok megfigyelésére telepített kamerái előtt is elhaladt. Az egyik vadkamerás felvételen az állatra helyezett nyakörves jeladó is egyértelműen azonosítható. A Svájcban jelölt farkas három éjszaka alatt átkelt Nógrádon. Légvonalban ez 69 km, ami a valóságban közel 100 km négy lábon. A terepen észlelt nyomok alapján a helyi farkasok által hagyott szagjelzéseknél meg-megállt, és egyértelmű lett számára, hogy lakott farkas territóriumba érkezett. Nógrád északkeleti felén, mozgása lelassult, de mégis követte a farkasok által használt csapákat.
Forrás: Bükki Nemzeti Park
Természetvédelem
Rétisast fényképeztek Nagykanizsán – Galériával
Nagykanizsa közigazgatási területén belül, Szabados István természetfotós rétisasokat fényképezett. Annak ellenére, hogy egy fokozottan védett fajról beszélünk, a rétisas is lassan, de elkezdett “városiasodni”.

Fotó: Szabados István – Agro Jager News
A város szomszédságában található erdőrészletben, egy véletlennek köszönhetően, évekkel ezelőtt figyelte meg az első párt. Akkor 14 éves, Championok Championját elnyert mudiját sétáltatta egy mezőn. Az idős kutya félig süketen, vakon az egerek után kutatott a magas fűben. Eközben magasan az égen három árnyék forgott körbe-körbe a kutya felett, úgy, hogy csak a kutya gazdája észlelte a fenyegetést.

Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Mivel a sasok az embertől mindig félnek, senkinek nem esett bántódása. Ezt követően, a fényképezőgéppel a kezében, tudatosan figyelte egyre gyakrabban sasokat. Kiismerte a madarak szokásait, revírjüket, sőt még a fészküket is megtalálta, ami egy úttól, megközelítőleg csak egy kilométerre helyezkedik el.

Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Ezeket a vadmadarakat érdemesebb télen, nagyobb hidegben megfigyelni, mert a madarak a minimális energia befektetésre törekednek. Előfordult olyan eset is a nagy hidegben, hogy a rétisas 20 méterre is engedte a fotóst. Nyáron erre esély sincs, mert a madarak azonnal elrebbennek, az esetek többségében 200 méter távolságot tartanak. A költési időszakban kifejezetten jól megfigyelhetőek ezek a nagytestű madarak. Ilyenkor egy bokor takarásában érdemes várakozni, a fészküktől nem messze, úgy, hogy egy millimétert sem szabad megmozdulni, mert a szülőpár a legkisebb mozgást is észreveszi. Emlékezetes élményei egyikét egy fiatal madárnak köszönheti. Miután kirepült a fészekből a fiatal rétisas, a közeli mezőn, alig pár méterre repült el tőle. Vélhetően a madár azért volt ennyire kíváncsi, mert ez volt az első eset, hogy embert látott.

Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Mivel a területen jelentős a dolmányosvarjú állománya, ezért nem ritka, amint a varjak bosszantják a jóval nagyobb testű ragadozómadarakat.

Fotó: Szabados István – Agro Jager News
A varjú-félék rendkívül okos, mindenevő madarak,mindig tudják hol a határ, és mikor kell visszavonulót fújni, mert ha hibáznak, a sas nem kegyelmez nekik. Nagykanizsa környékén a madárvilág fokozatosan egyre színesedik.

Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Az elmúlt években feltűnt a pásztorgém, és egy kabasólyom pár is, amely vélhetően a közelben fészkel. A sólymok fészkét eddig még nem sikerült megtalálnia. Nagykanizsa melletti halastó szomszédságában a fekete gólyák is felbukkantak, szinte teljesen alkalmazkodva a 21. század körülményeihez. Többször az utak mellett bogarásznak – zárta beszámolóját Szabados István madarász, amatőr természetfotós.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek forrása: Szabados István madarász, amatőr természetfotós
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Nászruhát öltöttek a szürke gémek és a nagy kócsagok
A Csanádi puszták részterületén található Nagy-Zsombékban már nászruhát öltöttek a szürke gémek és a nagy kócsagok
A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén található Nagy-Zsombékban már nászruhát öltöttek a szürke gémek és a nagy kócsagok. Nemsokára a tojásrakás időszaka is megkezdődik.

Fotó: Balla Tihamér – Körös-Maros Nemzeti Park
Számos madárfajra jellemző, hogy a nászidőszakban másféle tollruhát viselnek, mint a nyugalmi időszakban. Ilyen például a nagy kócsag és szürke gém is. Mindkettő költ a Csanádi puszták egyik legfontosabb vizes élőhelyén, a Nagy-Zsombékban. A hímek és a tojók egyaránt március elején kezdtek nászruhát ölteni, mostanra pedig már teljes díszben pompáznak. Aki szeretne színes tollazatukban gyönyörködni, az megteheti ezt egy távcső segítségével, a KMNPI Montág-pusztai megfigyelőtornyából.
A nagy kócsagok a nászidőszakban hosszú, fátyolos, nagyon finom szálú szárnytollakat, dísztollakat növesztenek, szinte úgy néznek ki, mintha egy menyasszonyi ruha szoknyarészét viselnék. A lábuk felső része vörösessé válik, csőrük fekete lesz, a csőrük és a szemük közti csupasz bőrfelület pedig élénkzöld színűre változik. Körülbelül egy hónapon keresztül ilyen marad a megjelenésük. A nagy kócsagok a nádasokban költenek, de a Nagy-Zsombékba járnak táplálkozni.
A szürke gémek egyik ismert költőtelepe a Nagy-Zsombék melletti facsoportban van. Már kezdenek kialakulni a párok és foglalják a fészkeket. Ennél a fajnál is nászruhát öltenek a hímek és a tojók egyaránt. A tarkójukról kiinduló fekete bóbitatollak ilyenkor még hosszabbak lesznek, melltájékukról hosszú, szalagszerű, szürke dísztollak nőnek és csőrük élénk narancssárga színűre vált.
A párok kialakulásának időszakában gyakoriak a konfliktusok. Az egymással rivalizáló hímek gyakran verekednek. Igen látványos, ahogyan ezek a nászruhás, nagy madarak viaskodnak a szárazföldön, vagy a levegőben.
A KMNPI Makói Tájegységében összesen mintegy 50 pár szürke gém és 10 pár nagy kócsag költ.
Forrás:KMNPI