Keressen minket

Természetvédelem

Barlangoljunk márciusban, a barlangok hónapjában

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Egyedülálló programokkal és kedvezményes ajánlatokkal várja aktív kikapcsolódásra vágyó látogatóit hazánk számos nemzeti parkja országszerte egész márciusban a ’Barlangoljunk! – március a barlangok hónapja’ programsorozat keretében, amelynek célja hazánk különleges barlangjainak bemutatása és népszerűsítése.

A tapolcai tavasbarlang Fotó: Egri Csaba

Az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett hazánk ismert barlangjainak száma, illetve barlang járatainak hossza. Jelenleg mintegy 4200 barlang található az Országos Barlangnyilvántartásban, amelyek összes hossza több mint 300 kilométer. Ebből 174 ismert barlang húzódik fővárosunk alatt, amelyek járatrendszere összesen meghaladja az 58 kilométert. Budapestet tehát méltán nevezik a barlangok fővárosának, hiszen a világ egyetlen fővárosa, amelynek felszíne alatt jelentős méretű barlangok találhatók. Ezek közül a legtöbb előképzettség nélkül, némelyek pedig kerekesszékkel és babakocsival is megtekinthetők. Ilyen például a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén elhelyezkedő Budapest „földalatti virágoskertje”, a Szemlő-hegyi-barlang, ahol márciusban minden pénteken lehetőség nyílik egy felfedező túrán megtekinteni a népszerű barlang gyönyörű képződményeit. Vasárnaponként hazánk leghosszabb barlangja, a Pál-völgyi-barlang kínál extra szakvezetéses túrát, amely során egy geológus kalauzolja végig a mesebeli cseppkövek és különleges sziklaképződmények között a látogatókat. A Budai Vár-barlang márciusban egyéni és csoportos vendégeinek is kedvezményes túrákat kínál, amelyek alkalmával fény derül arra, hogyan alakultak át a természetes eredetű barlangüregek labirintusszerű pincékké. Különleges kedvezménnyel készül a Mátyás-hegyi-barlang is, hiszen a „Budai termálkarszt” jelszó bemondásáért cserébe hétköznaponként kedvezményes jegyet tudnak vásárolni az érdeklődők.

Március második péntekén geotúrákat szervez a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a festői szépségű Koloska-völgybe, a Jókai-kilátóhoz és a látogatóközponttal kiegészült Lóczy-barlanghoz, ahol kedvezményes belépő váltása mellett interaktív kiállítással várják a résztvevőket. Ezen felül március második hetének első napjaiban barlangsétával egybekötött denevéres foglalkozásokat tartanak az igazgatóság munkatársai, legfőképp az óvodás és általános iskolás csoportoknak előre egyeztetett időpontokban – akikhez csatlakozhatnak egyének és csoportok is. Március második szombatján Szentgáli tűzköves geotúrát rendez a nemzeti park az „ősember nyomában”, ahol különleges barlangok, impozáns sziklafalak, izgalmas földtani értékeket mutató kőfejtők, gyönyörű erdei környezet, csodálatos kilátás, és mindenek előtt az őskori tűzkőbánya várja az érdeklődőket. Továbbá olyan programokon van lehetőség részt venni, mint kerékpártúra a sportos kedvű látogatók számára a Koloska-völgybe a Lóczy-barlang kedvezményes látogatásával kiegészítve, valamint egyéb programok mellett barlangleső geotúra is lesz az Ördögárokban.

Az abaligeti-barlang Forrás: Agrárminisztérium

A programsorozatot ünnepelve a Bükki Nemzeti Park többek között a Szent István-barlangban rendezett denevérles alkalmával szeretne bepillantást nyújtani a barlang történetébe, változatos formakincseibe, kialakulásába, valamint élővilágába, kiemelt figyelmet szentelve az itt telelő denevérekre és azok védelmére. A hónapban több szombaton is speciális hosszú túra folyamán lehet eljutni a Szent István-barlang rendszerint induló túrák által nem érintett szakaszaira, mint a Fekete-terem és a Tordai-hasadék. Mindemellett a hónap ősrégészetre invitál a nemzeti park a kiépítetlen Kő-lyukba, extrém overálos barlangtúrára a Létrási-vizesbarlangban, illetve természetvédelmi szakvezetéses túrára a Suba-lyukban és a Hór-völgyben.

A Szent István-barlang Fotó: Kozma Attila

A Duna-Dráva Nemzeti Park egyebek mellett fotós túrával hangolódik a neves hónapra, március második péntekén egy izgalmas programon fényképész szakvezető segítségével lesz lehetőség a cseppkövekben gazdag barlang képződményeinek fényképezésére amatőr és profi fotósok részére egyaránt. Másnap a Denevérmúzeumban érdekes tárlatvezetés keretében nyerhetnek betekintést a denevérek különleges világába a látogatók. A következő szombaton a Denevér tanösvényen, a területen előforduló állat- és növényvilág, illetve a természeti értékek mellett az érdeklődők megtekinthetik a mészkőterületekre jellemző formakincset is. A hónap utolsó szombatján barlangi földrajzóra során a gyerekek és az érdeklődő felnőttek egyaránt megismerkedhetnek a barlang különleges természeti képződményeivel és a cseppkövek növekedésének folyamatával.

A Körös-bérci-barlang Fotó: Kozma Attila

A barlangok hónapjának alkalmából az Aggteleki Nemzeti Park területén található Baradla-barlang különböző túralehetőségekre invitálja az érdeklődőket. Márciusban minden szombaton a „Baradlamanó túrán” van lehetőség betekinteni a barlang élőlényeinek mesés világába, illetve többet megtudni a barlangok keletkezéséről.

A programokról részletes információ elérhető a www.magyarnemzetiparkok.hu/barlangolas felületen, illetve az említett nemzeti park igazgatóságok honlapján és közösségi média felületein.

Agrárminisztérium

 

Természetvédelem

Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében

Print Friendly, PDF & Email

Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.

Fotó: TAEG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.

Fotó: TAEG Zrt.

A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!

Forrás: TAEG Zrt. 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Halászmadarak az apaji halastavakon

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:

Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is

Print Friendly, PDF & Email

Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

1. ábra: A képen jól látszanak a Hyalomma és a másik két hazai faj közötti különbségek. Jobb oldalon a közönséges kullancs nősténye látható.

A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.

A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.

A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.

Tovább olvasom