Keressen minket

Természetvédelem

Sikerrel zajlott a hétvégi Túzokünnep Bösztörpusztán

Print Friendly, PDF & Email

Sikeresen lezajlott a Túzokünnep április 29-én, szombaton Bösztörpusztán

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Kiskunsági Nemzeti Park: Sikeresen lezajlott a Túzokünnep április 29-én, szombaton Bösztörpusztán. A rendezvényt 2012 óta szervezzük a tavaszi túzokdürgés alkalmából, de az elmúlt években a koronavírus-járvány, majd később a rendezvényhelyszínen zajlott építkezés miatt több évig nem tudtuk megtartani.

Számos programlehetőséggel vártuk az érdeklődőket a Túzokünnepre. Fotók: Schneider Viktor

A szakmai előadások során az érdeklődők megismerkedhettek a túzok- és a rákosi vipera-védelmi programokkal, valamint az említett fajokra és élőhelyeikre leselkedő veszélyeztető tényezőkkel.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A Ciróka Bábszínház „Az aranyszőrű bárány” című előadással, Tóth Gábor pedig humoros, élőállatos „Állatijó bemutatóval” szórakoztatta a megjelenteket. A résztvevők szakvezetéses pusztai sétákon ismerkedhettek a Felső-Kiskunság életével, a délutánig kitartókat pedig túzokleső túrára is elkalauzoltuk.

A Ciróka Bábszínház „Az aranyszőrű bárány” című előadással szórakoztatta a megjelenteket.

Vendégeink részt vehettek továbbá madárgyűrűzési bemutatón, kézműves foglalkozásokon, lovagoltatáson, báránysimogatón, valamint a standoknál megismerkedhettek a Duna-Ipoly és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tevékenységeivel Nemzeti Parki Termék védjeggyel rendelkező termékeket is vásárolhattak, köztük a Rendek Ökogazdaság mangalicakolbászát, a Görög Méhészet mézeit, virágporos és propoliszos készítményeit, valamint Molnár László fából készült használati tárgyait és ékszereit.

Standokkal is vártuk a természetvédelmi tevékenységeket megismerni vágyókat.

A sportolni vágyók nevezhettek a Run4LIFE futóverseny 7 km-es távjára. Női és férfi kategóriában az első három helyezettet ajándékcsomaggal díjaztuk, de minden résztvevő kapott egy különlegesen szép, túzoktollas érmet.

Run4LIFE futóverseny női kategóriájának helyezettjei.

Az alábbi eredmények születtek:

A női 1-3. helyezett eredményei:

Helyezés         Rajtszám                          Név                                  Idő
I.                     101                   Ferenczy Krisztina                   0:31:00
II.                    130                     Farkas Krisztina                     0:35:29
III.                   108                   Botka Annamária                    0:36:57

A férfi 1-3. helyezett eredményei:

Helyezés           Rajtszám                          Név                                Idő
I.                     127                          Szalkai Lajos                      0:30:58
II.                    132                         Ralf Bensinger                    0:31:13
III.                   153                           Seres János                       0:31:32

A legkisebbeket egy 1000 m-es minitávra invitáltuk, a gyerekeket apró ajándékokból álló befutócsomaggal jutalmaztuk.

A gyerekek egy 1000 m-es minitávú futásra nevezhettek.

Köszönjük a nevezéseket, gratulálunk mindenkinek!

A futóverseny nevezői itt nézhetik meg az elért idejüket (időmérés csak a 7 km-es távon indulóknál volt).

Ezúton is köszönjük a Kunszentmiklósi Polgárőr Egyesületnek a futóverseny biztosításában nyújtott segítségüket!

A rendezvény „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” (LIFE15NAT/AT/000834) című LIFE-projekt keretében valósult meg.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Kiskunsági Nemzeti Park weboldala ITT érhető el, valamint a Facebook oldala ITT érhető el.

Természetvédelem

Lakossági gólya-bejelentések

Print Friendly, PDF & Email

Bükki Nemzeti Park szakemberei cikket írtak a “gólyás” bejelentésekről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehér gólyák a márciusi hónapban térnek vissza hozzánk a telelőterületekről és augusztus végével távoznak. Fél évet töltenek nálunk, majd Afrikába repülnek. Az itt töltött idejük alatt számos lakossági bejelentést kapunk az életmenetükkel kapcsolatban – s néhány esetben áttelelő példányok megfigyeléséről is.

Fotó: Jakab Sándor – Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)

Fontos kiemelnünk, hogy a fehér gólya (Ciconia ciconia) természetvédelmi oltalom alatt álló fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Minden hazánkban költő, nevelkedő egyede a magyar állam tulajdona.

A hetvenes évektől kezdve a fehér gólyák fészkelőhely-választásának célpontjai egyre inkább a települési kisfeszültségű hálózat villanyoszlopai. A hazai költőállomány döntő hányada ma már a feszültség alatt álló hálózat tartóoszlopain fészkel, költőhelyként csak elenyésző hányaduk választ egy-egy magasabb kéményt, víztornyot, olykor egy termetes fa száraz, kinyúló oldalágát. A villanyoszlopokon található gólyafészkek körében szükségessé váló beavatkozások csakis a hálózatot üzemeltető áramszolgáltató vállalat szakembereinek közreműködésével, technikai előkészületeket, szigorú baleset- és munkavédelmi előírásokat, valamint jogszabályban rögzített határidőket betartva (pl. a gólyafészek tartóra helyezése miatt szükséges feszültségmentesítés lehetséges legkorábbi időpontja, az érintett lakosság kötelező írásos tájékoztatását követő 15-ik vagy 30-ik nap) valósulhatnak meg. Emellett az áramszolgáltató munkatársai csak abban az esetben segíthetnek a gólyafészek biztonságossá tételében, ha ténylegesen megépített, költésre alkalmas fészekről (nem csupán néhány maréknyi gallycsomóról) van szó, valamint csakis az aktív költési időszak előtt vagy azt követően végezhetnek beavatkozást az érintett fészkek körében!

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Ezen alapvető információk és szempontok tisztázását követően kategóriákba soroltuk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaihoz érkező „gólyás” bejelentések típusait:

1. „Sikertelenül fészket rakó gólyák, lepergő gallyak” a tavasz végén: Május végére a fehérgólya-párok javarészének már fiókái vannak, a tapasztalt egyedek március végén – április elején párba állnak, a fészektatarozást követő néhány napon belül a tojók lerakják tojásaikat, folyamatosan kotlanak. Azok az egyedek, illetve párok, amelyek még ekkor is a fészeképítéssel próbálkoznak, jellemzően fiatal, frissen ivaréretté vált példányok, amelyeknek első, időben „jelentősen megcsúszott” próbálkozása gyakran sikertelen. Fészkelőhely választásuk és fészeképítési problémájuk megoldásaként a fészektartók „azonnali” felszerelése sem feltétlen járna eredménnyel, hiszen nincsen rá garancia, hogy elfogadnák a „segítséget” – ezen kívül pedig a tanulási folyamatukba avatkoznánk bele! Ők a kezdetben sikertelen próbálkozásaik által sajátítják el a felnőtt léthez, a sikeres szaporodáshoz szükséges fortélyokat, és épp’ a tapasztalatlanságuk révén szorulnak a kevésbé kedvező, gyakran meglévő fészkek nélküli peremterületekre, ahol időben is megkésve kísérleteznek, próbálkoznak, eközben pedig tanulnak. Ha esetleg május végére sikerül is fészket és tojásokat rakniuk, a költésük sikertelen lesz, hiszen fiókák felnevelése, kirepülése és vonulásra alkalmas kondíciójának elérése az augusztus végi időszakig már esélytelen.

Ha a madárbarát lakosság mindenképpen ragaszkodik a fészeképítéssel sikertelenül „próbálkozó” fiatalok megsegítéséhez, a helyi önkormányzat közreműködésével és esetleg saját költségvállalással fölállíthat számukra egy, a villamos hálózattól független, különálló oszlopot. Fontos szempont, hogy hogy az oszlop anyaga fa legyen, s azt csak betongyámra rögzítve szabad a földbe állítani, ellenkező esetben a földbe került faanyag idő előtt elkorhad, „váratlan kidőlése” pedig a lakosságot és a gólyákat is veszélyhelyzetbe sodorja. Az oszlopra szerelendő fészektartó kosárnak van ismert, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által is ajánlható gyártója, aki megrendelésére elkészíti a tartós, teherbíró, praktikusan szerelhető szerkezetet. Fontos azt hangsúlyozni, hogy a gólyák által elfogadott költőhely akár évtizedekig is használatban lehet, az ennyi idő alatt összehordott fészekanyag pedig 150-200 kg súlyúvá válhat, vagyis erre számítva kell a megfelelő minőségű, tartósan teherbíró oszlopot és fészektartó kosarat beszerezni, szakszerűen felállíttatni. A felkínált költőhely gólyák általi elfogadását, vonzóvá tételét gallyakból font és a tartóra elhelyezett, azon rögzített fészekalappal ajánlott növelni (a földre lerakott ágakat nem fogják használni a gólyák). Emellett javasolt a területileg illetékes természetvédelmi őr előzetes értesítése is, mert a nem megfelelően kialakított költőhely, elkészített fészekalap hamar újabb probléma forrása lehet. A leendő gólyafészket tartó oszlop helyének meghatározásánál fontos szempont, hogy az a lehető legközelebb (50 méternél nem távolabb) legyen a gólyapár által választott, de fészeképítésre alkalmatlan villanyoszlophoz, annál semmiképpen ne legyen alacsonyabb. A közelében ne legyen a gólyák szabad repülését jelentősen akadályozó, veszélyeztető más szerkezet, illetve közcélú létesítmény, intézmény bejárata, járdája stb. Ugyanakkor Igazgatóságunk álláspontja szerint előbbi megoldás a problémásnak vélt fészeképítési kísérlet megsegítésének csak egy lehetséges, és nem szükséges vagy kizárólagos opciója, mert a legjobb kialakítás ellenére sincs arra garancia, hogy a gólyapár elfogadja a felkínált költőhelyet.

2. Sérült gólyák: Először javasolnánk a honlapunk „Madarat találtam, mit tegyek?” felület átolvasását, ami itt elérhető (az ügyeletes telefonszámmal egyetemben): www.bnpi.hu/hu/hir/madarat-talaltam-mit-tegyek

3. Elpusztult példányok, hátrahagyott röpképtelen fiókák: Kérjük, értesítsék munkatársainkat! Ügyeleti telefonszámunk a természetvédelemmel kapcsolatos havária helyzetek közérdekű bejelentését illetően (akut természetkárosításokkal kapcsolatos ügyek bejelentése, valamint a fokozottan védett fajokkal kapcsolatos események): +36 30 861-3808. Kollégáink meg fogják vizsgálni az esetet és szükség szerint megteszik a szükséges lépéseket.

4. Bejelentések túl nagyméretű fészkekről, fészektartók kihelyezésének szükségességéről: A területen illetékes természetvédelmi őr helyszíni ellenőrzését követően, amennyiben ténylegesen indokolt a beavatkozás, a szükséges áramszolgáltatói közreműködést kezdeményezzük, de a tényleges teljesítést – havária helyzetek kivételével – költési időn kívül tudjuk megvalósítani. Ezen bejelentéseiket a titkarsag@bnpi.hu e-mail címen egész évben szívesen fogadjuk!

5. „Rossz helyen fészkel a gólya, zavar az ürüléke, ide aztán ne építsen fészket!”: Az „1996. évi LIII. törvény – a természet védelméről” jogszabály értelmében: „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” Azt kérjük a lakosságtól, hogy csodás madarunk védelme érdekében legyenek több türelemmel, megértéssel és az apróbb, de vállalható kellemetlenségeket nézzék el nekik.

6. Áttelelő gólyák: Magyarországon 2004/2005 tele óta állandósulni látszik néhány fehér gólya áttelelése, azaz ezek a madarak nem vonulnak délre. Ezen állatok általában nem szorulnak a segítségünkre, az áttelelési próbálkozás egy természetes alkalmazkodási folyamat része. Megfigyeléseiket (dátum, helyszín, gólya viselkedése, állapota) a BNPI titkárságának e-mail címén (titkarsag@bnpi.hu) szintén szívesen fogadjuk.

Fotó: Jakab Sándor – Bükki Nemzeti Park

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület külön honlapon is foglalkozik a fehér gólyák megfigyelésével és fészkeik nyomon követésével. A felületen lehetőség nyílik a lakossági adatközlésre is, ezzel segítve gólyáink védelmét és az online adatbázis bővítését. Az oldal az alábbi felületen elérhető: https://termeszetlesen.mme.hu/#/golyales

A fehér gólyák élettevékenységének megfigyelése során tapasztalt eseményekkel kapcsolatos bejelentéseiket, segítő közreműködésüket köszönjük!

Forrás: Hák Flóra & Jakab Sándor – Bükki Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Homoki nőszirmot telepítettek a rákosi vipera regenerálódó élőhelyeire

Print Friendly, PDF & Email

Több mint 5000 homoki nőszirom tövet ültettek el a Kiskunsági Nemzeti Park területein

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Tavaly több mint 5000 homoki nőszirom tövet ültettünk el a növényzetben fajszegény élőhelyekre, amelyek évtizedekkel ezelőtti beszántások miatt romlottak le. Három éve a Felső-Kiskunságban maroknyi területen fennmaradt nőszirmokból begyűjtöttünk néhány tucat tövet, majd ezekről az anyanövényről szaporítottunk fel kertészeti körülmények között több ezer példányt. A nőszirmokat 22 gyepfoltban ültettük ki, összesen több mint két hektárnyi területre, amelyek a kiültetés óta most virágoztak először. Egynegyede virágzott a kiültetett homoki nőszirmoknak.

Virágzó homoki nőszirom egyedek. Fotó: Dr. Mizsei Edvárd – Kiskunsági Nemzeti Park

Az egykori gyepterületek jelentős része az ember tájátalakító tevékenysége miatt eltűnt. A területcsökkenések legfőbb oka a szántóföldi művelésbe vonás volt. A gyepek eltűnése miatt pusztult ki, vagy ritkult meg több faj, mint például a túzok, a rákosi vipera vagy a homoki nőszirom.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A homoki nőszirom a Kárpát-medence gyepterületeinek egyik bennszülött növényfaja. A megmaradt állományainak jelentős része a Kiskunságban található. Ez az egyik legkisebb nőszirom-faj, amelynek a természetes terjedési sebessége száz éves léptékben zajlik, ezért az állományai megerősítését kertészetben szaporított növények kiültetésével végezzük.

Kiültetett homoki nőszirom. Fotó: Schneider Viktor – Kiskunsági Nemzeti Park

A rákosivipera-védelmi LIFE-projekt egyik célja, hogy helyreállítsuk e ritka kígyó élőhelyeit alkotó pannon homoki gyepek jó állapotát. Ennek fontos lépése az élőhelytípus karakterisztikus növényfajainak a telepítése, mivel ezeknek a gyakran rossz terjedőképességű növényeknek segítség nélküli megtelepedésére a korábban feltört területeken nagyon kevés az esély. A tavalyi évben 15 hektáron végeztünk növénytelepítéseket, amelynek eredményeként 130 hektárnyi – korábban feltört gyep – természetvédelmi helyzete vált kedvezőbbé.

Önkénteseink a kiültetett homoki nőszirmok locsolásában is közreműködtek. Fotó: Schneider Viktor – Kiskunsági Nemzeti Park

A rákosi vipera egy ernyőfaj, ami azt jelenti, hogy a megőrzésére irányuló védelmi intézkedések nem csak e fokozottan védett hüllőfajnak kedveznek, hanem az élőhelyén található más természeti értékek hosszútávú megőrzéséhez is hozzájárulnak, például a ritka homoki nőszirom állományainak növekedéséhez is.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Legyél te is gólyahírnök, akár a tiszakesziek

Print Friendly, PDF & Email

Gólyamegfigyelő programot indítottak Tiszakesziben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Igazán példaértékű az, amit Tiszakesziben egy ökológiai gazdálkodással foglalkozó család kezdett el az idei évben. Karakas Károlyné Zsuzsa és férje elindított egy gólyamegfigyelő programot a helyieknek, akik lelkesen gyűjtik az adatokat a településükön költő, fészkelő védett madarakról.

Fotó: Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)

Évek óta figyeljük a fehér gólyákat a gyerekeinkkel. Tesszük ezt azért is, mert fontosnak tartom, hogy a környezeti nevelést minél korábban elkezdjük, hiszen annál természetesebb lesz a gyerekeknek annak tisztelete, szeretete – mesélte történetét Zsuzsa. Mint elmondta: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól bérelnek legelő- és szántó területeket, amelyet az elmúlt időszakban sikerült a gólyák számára is páratlan táplálkozóhellyé tenniük.

A “Legyél Te is gólyahírnök!” programot azért találtam ki, mert tudom, hogy a községünkben sokan figyelik és foglalkoznak az évek óta visszatérő gólyákkal. Úgy gondoltam, kell valaki, aki ezt összefogja, az adatokat összegyűjti és át tudja adni azoknak a szervezeteknek, akiknek ez hasznos információ – részletezte az ötletgazda, akinek a program kezdete óta folyamatosan küldik a fotókat, adatokat az önkéntes gólyahírnökök. Sőt, a kezdeményezés híre eljutott az Agrárminisztériumba is, Dr. Nagy István agrárminiszter pedig egyedi pólókat gyártatott a tiszakeszi gólyahírnököknek.

 

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A programra – amit még a gólyák visszaérkezése előtt hirdettek meg – többen is jelentkeztek, mint amennyi gólyafészek található Tiszakesziben. Még egy ovis csoport is részt vesz az adatgyűjtésben. Időközben már kiderült, hogy minden fészkekbe (ami 14 db) visszaérkeztek a “régi lakók”, viszont a megfigyeléseknek köszönhetően tudják azt is, hogy a fiatalabb egyedek 5 új, még nem túl stabil, fészket is készítettek.

Fotó: Bükki Nemzeti Park

Ezekre a helyekre fészkelési időszakon kívül megpróbálok majd új fészektartó állványokat igényelni, hogy jövőre már biztonságosan tudják a fészkeket építeni. Sajnos 6 fészektartó üresen áll, azokat valamiért nem veszik birtokba a gólyák – mondta Karakas Károlyné.

Az önkéntes, tiszakeszi gólyahírnökök feladata csupán annyi, hogyha bármit tapasztalnak a fészkekkel kapcsolatban, akkor írnak a program kiírójának, küldenek fotót vagy videót, s ha netán baj van, akkor mihamarabb segítséget hívnak. Mivel egy fészket többen is figyelnek, így még több információt lehet begyűjteni.

Remélem, lesznek még olyan települések rajtunk kívül is, akik hasonlóképpen el tudnak indítani egy ilyen összefogást. Ezt a csendes megfigyelést nemcsak a fehér gólyák esetében lehet hasznosítani, hanem más madárfajoknál is – tette hozzá Zsuzsanna, s reméljük mi is, hogy az ő példájuk másoknak is megtetszik majd.

KAPCSOLÓDÓ:

Forrás: Bükki Nemzeti Park

Tovább olvasom