Természetvédelem
Sikerrel zajlott a hétvégi Túzokünnep Bösztörpusztán
Sikeresen lezajlott a Túzokünnep április 29-én, szombaton Bösztörpusztán
Kiskunsági Nemzeti Park: Sikeresen lezajlott a Túzokünnep április 29-én, szombaton Bösztörpusztán. A rendezvényt 2012 óta szervezzük a tavaszi túzokdürgés alkalmából, de az elmúlt években a koronavírus-járvány, majd később a rendezvényhelyszínen zajlott építkezés miatt több évig nem tudtuk megtartani.
Számos programlehetőséggel vártuk az érdeklődőket a Túzokünnepre. Fotók: Schneider Viktor
A szakmai előadások során az érdeklődők megismerkedhettek a túzok- és a rákosi vipera-védelmi programokkal, valamint az említett fajokra és élőhelyeikre leselkedő veszélyeztető tényezőkkel.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A Ciróka Bábszínház „Az aranyszőrű bárány” című előadással, Tóth Gábor pedig humoros, élőállatos „Állatijó bemutatóval” szórakoztatta a megjelenteket. A résztvevők szakvezetéses pusztai sétákon ismerkedhettek a Felső-Kiskunság életével, a délutánig kitartókat pedig túzokleső túrára is elkalauzoltuk.
A Ciróka Bábszínház „Az aranyszőrű bárány” című előadással szórakoztatta a megjelenteket.
Vendégeink részt vehettek továbbá madárgyűrűzési bemutatón, kézműves foglalkozásokon, lovagoltatáson, báránysimogatón, valamint a standoknál megismerkedhettek a Duna-Ipoly és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tevékenységeivel Nemzeti Parki Termék védjeggyel rendelkező termékeket is vásárolhattak, köztük a Rendek Ökogazdaság mangalicakolbászát, a Görög Méhészet mézeit, virágporos és propoliszos készítményeit, valamint Molnár László fából készült használati tárgyait és ékszereit.
Standokkal is vártuk a természetvédelmi tevékenységeket megismerni vágyókat.
A sportolni vágyók nevezhettek a Run4LIFE futóverseny 7 km-es távjára. Női és férfi kategóriában az első három helyezettet ajándékcsomaggal díjaztuk, de minden résztvevő kapott egy különlegesen szép, túzoktollas érmet.
Run4LIFE futóverseny női kategóriájának helyezettjei.
Az alábbi eredmények születtek:
A női 1-3. helyezett eredményei:
Helyezés Rajtszám Név Idő
I. 101 Ferenczy Krisztina 0:31:00
II. 130 Farkas Krisztina 0:35:29
III. 108 Botka Annamária 0:36:57
A férfi 1-3. helyezett eredményei:
Helyezés Rajtszám Név Idő
I. 127 Szalkai Lajos 0:30:58
II. 132 Ralf Bensinger 0:31:13
III. 153 Seres János 0:31:32
A legkisebbeket egy 1000 m-es minitávra invitáltuk, a gyerekeket apró ajándékokból álló befutócsomaggal jutalmaztuk.
A gyerekek egy 1000 m-es minitávú futásra nevezhettek.
Köszönjük a nevezéseket, gratulálunk mindenkinek!
A futóverseny nevezői itt nézhetik meg az elért idejüket (időmérés csak a 7 km-es távon indulóknál volt).
Ezúton is köszönjük a Kunszentmiklósi Polgárőr Egyesületnek a futóverseny biztosításában nyújtott segítségüket!
A rendezvény „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” (LIFE15NAT/AT/000834) című LIFE-projekt keretében valósult meg.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
A Kiskunsági Nemzeti Park weboldala ITT érhető el, valamint a Facebook oldala ITT érhető el.
Természetvédelem
Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat
A madarak visszafoglalták az elhagyatott tanyákat a Csanádi pusztákon
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.
Fotó: Balla Tihamér – KMNP
Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat. Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek, a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak.
Fotó: Balla Tihamér – KMNP
Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban őket, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái. A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel.
A pusztákat járva épp ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, melyeken nem is oly rég még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Vadászat – egy életen át
Parókás bak esett a Mogyoróshegy Vt. területén
Tájékoztató a lőfegyverek szabályos tárolásáról
IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
A dél-afrikai trófeabehozatalról
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
