Természetvédelem
Újabb ritka költő madárfaj a Dél-Alföldön:
Kiemelkedően ritka jelenséget dokumentáltak a tömörkényi Csaj-tón
Európa legkisebb csérfaja mindig is nagyon ritka költőfaj volt a hazánkban. Elsősorban kisebb hazai folyóin, például a Dráva kavicszátonyain költhet néhány pár, de gyakran kevés sikerrel. Idén júniusban a tömörkényi Csaj-tó egyik lecsapolt taván telepedett meg egy pár kis csér, amely kiemelkedően ritka jelenség a hazai madártanban.

Kis csér a tömörkényi Csaj-tavon ( Fotó: Mészáros Csaba)
A kis csér (Sternula albifrons) mindig nagyon ritka költőfaj volt Magyarországon. Bár ritka átvonulóként rendszeresen fel-feltűnik a nagyobb tavaink környékén (Fertő-tó, Balaton), valamint a nagyobb kelet-magyarországi halastavainkon (szegedi Fehér-tó, Hortobágy-halastó), a hazai költő-állományt az az egy-két pár madár jelenti, amely a Dráva kavicszátonyain próbálkozik költéssel bizonyos években. Sajnos a vízállás gyors emelkedése gyakran elmossa a tojásaikat, így a sikeres költés nagyon ritka.
Bővebben
Június 10-én jelent meg először két kis csér a térségben, a mórahalmi Nagyszéksós-tavon. Költeni ugyan nem maradtak, de a párban történő megjelenésük mindig érdekes az év ebben a szakában.
Külön érdekesség, hogy ekkor már két kacagócsér (Gelochelidon nilotica) is tojásokon ült azon az élőhelyen, amely szintén kiemelkedő madártani érdekesség.
Néhány nappal később a tömörkényi Csaj-tó egyik lecsapolt halastaván jelent meg 2 kis csér, amelyek már fészkelésre utaló jeleket adtak: a hím madár halakat adott ajándékba, utána párzást lehetett megfigyelni, később a madarak már fészkelőcsészét kapartak a zátonyon.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
2024. június 27-én az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportjának munkatársai kotló kis csért figyeltek meg a zátonyon. A madarak felváltva kotlanak, a váltáskor jól látszott a három tojás, amelyeket a kotlást átvevő madár megigazgatott, mielőtt visszaült volna volna azokra.
A fészek egy zátonyon található, tucatnyi küszvágó csér és gulipán is fiókákat nevel a közvetlen szomszádságban.
Reméljük sikeresen ki fognak repülni a kis csér-fiókák és rendszeressé válhat itt a fészkelés, annál is inkább, mert ezeknek a szép madaraknak két évvel ezelőtt már volt itt egy költési kísérlete, amely akkor sajnos nem sikerült.
Forrás: MME
Természetvédelem
A vadlovakat nem viseli meg a téli hideg a Hortobágyon
2026 januárban az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagyobb mennyiségű hó, és hideg érkezett a Pentezug Rezervátumba. H
2026 januárban az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagyobb mennyiségű hó, és hideg érkezett a Pentezug Rezervátumba. Habár mi ettől kicsit elszoktunk, a rezervátumban élő Przewalski-lovak számára ez nem okoz gondot, hiszen a 2025 őszi csapadéktól és viszonylag melegebb hőmérséklettől az élőhelyük vegetációja a nyári aszály után meg tudott újulni annyira, hogy megfelelő zsírtartalékot halmozzanak fel az előttük álló téli időszakra. Köszönhetően ennek az állatok kondíciója és a tömött téli bundája nagyszerű védelmet nyújt a hidegben – tájékoztatott a Hortobágyi Nemzeti Park.

Fotó: Csobán Péter
Az ősi vadlófajok a jégkorszakban is remekül boldogultak bolygónk északi féltekén, és a Belső-Ázsiába visszatelepített Przewalski-lovaknak a sokszor hetekig –30 °C alatti hőmérséklettel kell dacolni.

Fotó: Csobán Péter
A Pentezugban még az ilyen zordabb időszakban sem etetik őket, a jelenleg 300 egyedet számláló állományban minden egyed már a Hortobágyon született, és a projekt kezdete óta eltelt több mint negyed évszázad alatt kiválóan alkalmazkodtak az itteni sokszor szélsőséges körülményekhez.

Fotó: Csobán Péter
Mivel sem a mozgásukat (nem tereljük, vagy rekesztjük őket a területen belül), sem az élőhelyüket ( nincs kaszálás, nádvágás ) nem alakítjuk mesterségesen, a téli időszakban a nyáron kevésbé használt területeken ( az északi legelő, zsombékok, nádasok ) legelnek, illetve a befagyott vizek partján a jeget feltörve, valamint a havat fogyasztva jutnak folyadékhoz.

Habár folyamatosan monitorozzák a területet és az állatok mozgását, kondícióját, illetve a természetes nagytestű ragadozók hiányában az állomány nagyságát is szabályozzák, a legjobb amit velük tehetnek, hogy teret adnak nekik és békén hagyják őket, hisz a Przewalski-ló ma már a hortobágyi tulokkal együtt a Pentezugban otthonra és az ember megjelenése előtti nyugalomra talált.
Hortobágyi Nemzeti Park
Pentezug Rezervátum
Csobán Péter
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Madároduk készülnek Szolnokon – önkénteseket várnak a természetvédők
Egész héten, sőt már a múlt héten is a műhelyben dolgoztak a Madármegfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület munkatársai, akik nagyüzemben készítik a madárodukat. Sajnos a saját projektjeikkel így nem tudnak haladni, ezért önkéntesek segítségét kérik.

Önkénteseket keresnek Szolnokon, akik madároduk összeszerelésében tudják támogatni az egyesület munkáját.
A költési szezonra különféle odúkat készítenek, és ehhez a munkához keresnek önkénteseket. A feladatok egyértelműek: összeszerelés, festés, tetőzés, valamint fúrás és csiszolás – áll az egyesület közleményében.
Amennyiben te is csatlakoznál, keresd őket a Facebookon. Kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.

Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.

Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.

A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.

Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.

Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.






