Keressen minket

Természetvédelem

Téli madármentés

Közzétéve:

Még november 10-én érkezett hozzánk Esztergomból ez kék cini. Földön találták, nem túl fényes állapotban, a jobb szemével történt valami. A téli madármentés nem a szép és vidám történetek időszaka. Sajnos itt sem “happy end” a történet vége.
10-én, vasárnap érkezett, 13-án , szerda este távozott. Sajnos örökre. 

Fotó: BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi-mentő központ

Ha jól tévedek, akkor a cini macskával találkozhatott, úgy sérült a jobb szeme mellett, majd terjedt benne szét a cica karmai alól beszerzett bakteriális fertőzés. Egy biztos, a szeme mellett közvetlenül volt egy apró, szakított seb, amiből eredően a szem és környéke már váladékosan be volt gyulladva, amikorra ideért. Valószínűleg emiatt lehetett megfogni az egyébként jó kondícióban lévő felnőtt madarat. Az antibiotikum ellenére nem javult (ez igazából a macska okozta sérülés követő első pár órában szokott csak működni, sajnos akkor se mindig), pdig evett, igencsak akart élni, de nem jött össze.

A macska nyálában, karmai alatt, egy csomó erősen patogén baktérium “lakik”, ezért van, hogy még egy viszonylag pici, nem rossz szándékú macskakarmolás is üzembiztosan begyullad az ember kézen, bőrén. Pedig mi bazi nagy állatok vagyunk egy cinkéhez képest, sokkal erősebb immunrendszerrel, mint egy 30 grammos kismadár. Így ő bele is hal. Ezt a természet azért találta ki ilyenre, hogy a ragadozó macskaféle, ha el is véti ma a zsákmányt, az el is tud menekülni, holnapra a fertőzéstől gyengüljön le annyira, hogy már biztos zsákmány lehessen.

Mondjuk a természet azzal nem számolt, hogy mi, emberek háziasítjuk a macskát, tönkretesszük az egészséges ösztönrendszerét, ami azt eredményezte , hogy mai házimacska nem áll le, mint egy normális ragadozó, hanem akkor is vadászik, ha már nem éhes… , önmagában a vadászat kedvéért – mint az ember. Mondhatni, önnön képünkre formáltuk, rontottuk őket. Ennek aztán évente csak Magyarországon belül is több millió (nem tévedés) énekes madár, gyík, mókuskölyök, pele, stb fizeti meg az árát. Mint ez cini is. Ami télvíz idején fontos, tényleg az: a madáretetőket, itatókat olyan helyre tegyük, ahol a cica nem tud lesből támadni, nem tudja elérni az enni-inni jövő, éhes, apró madarakat. A jó szándékunk ne váljon halálcsapdává nekik.

Fontos:

A mostani konkrét cinke esete okán szükséges újra elmondanom, leírnom, hogy minél több emberhez jusson el: A talált (elárvult/sérült) madarat, esetleg fiókát NE ITASSUK meg! Etetni se etessük, maximum a madármentőkkel való egyeztetés UTÁN, a tőlük kapott információ alapján.

Miért ne itassunk?

Egyrészt, mert a fiókákat, pár fajtól eltekintve, a szülőmadarak sem itatják, a táplálékkal jutnak folyadékhoz, így nincsenek az ivásra, folyadékra felkészülve. De … még felnőtt madár esetén is, a laikus kéz 90% valószínűséggel félrenyeleti a madarat, a víz a tüdőbe kerül, ami a madár halálos ítélete.
A másik oka pedig az, ha szerecsénk is van és a madár nem nyeli félre, nem megy a tüdejébe a víz, akkor is többet ártunk, mint használunk az itatással, mivel a fölösleges, ráadásul madár méretéhez képest jobbára túlzó mennyiségű víz hasmenést okoz, ami – hasonlóan egy emberi csecsemőhöz – vészesen legyengíti a szervezetet. Mindenesetre ront az egyébként sem fényes állapotán a sérült madárnak, ront az immunállapotán.
Tudom, értem, hogy ilyenkor az ember tenni, segíteni akar, adni valamit, de higgyük el, a legjobb, amit tehetünk, ha mielőbb egy természetvédelmi mentőközpontba juttatjuk a madarat.

Majd ők (mi) adunk neki enni, ha kell inni, ha kell gyógyszert, stb. Mi erre vagyunk felkészülve, kb. minden létező mentvényhez van megfelelő ennivalónk kéznél, s tudjuk is, hogy mikor, miből és mennyit.

Forrás: Márton Vlad András – BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi-mentő központ

Természetvédelem

Fiatal csüllő repült át a Kardoskúti-puszta felett

Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park területén

Published

on

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt, csüllőt figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A fiatal, tengerparti madár a Kardoskúti-puszta felett repült át.

Fotó: KMNP

A sirályok családjába tartozó csüllő tipikus tengerparti madár. Az északi féltekén a skandináv országokban, Oroszországban és Alaszkában egyaránt költ, jellemzően igen nagy, esetenként több tízezres telepekben. Cirkumpoláris faj, ami azt jelenti, hogy jellemzően a sarkvidékhez közeli tájakon költ, de az egész földön elterjedt. Az elmúlt két évtizedben az európai állomány költési területének déli határa egy kicsit északabbra húzódott. Fő táplálékául a halak szolgálnak, de időnként gerincteleneket is elfogyaszt.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Csüllők jellemzően október vége és december eleje között bukkannak fel Magyarországon. Évente országos szinten 10-15 megfigyelés van, 2012 azonban inváziós év volt, akkor 26 alkalommal láttak csüllőt. Az esetek döntő többségében fiatal, kóborló példányokról van szó, öreg madarak csak elvétve fordulnak elő, ők már a megszokott útvonalakon mennek telelni a délebbi tengerpartokra.

A kardoskúti Fehér-tó térségében a korábbi években is felbukkantak már csüllők. Ez azért is érdekes, mert hazánkban általában a nagyobb kiterjedésű tavaknál (Balaton, Tisza-tó, Szegedi Fehér-tó) jelenik meg, a kardoskúti Fehér-tó viszont egy kisebb kiterjedésű állóvíz. Ráadásul idén november közepén, amikor a kóborló példány felbukkant, a tó teljesen ki volt száradva, ezért a madár valószínűleg le sem szállt. Röptében figyeltük meg, amint a tó irányából Békéssámson felé haladt.

A csüllő a térségünkben is költő dankasirálynál nagyobb testméretű sirályféle. A fiatal példányoknak fekete gallérjuk van a nyakuknál és repülés közben felülről nézve jellegzetes, fekete, W-alakú mintázat látható a hátukon és a szárnyukon. Hátuk szürke, szárnyuk belülről fehér, illetve szürke.

Forrás: KMNP

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!
Tovább olvasom

Természetvédelem

50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia

Published

on

Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia november 23-án a kisújszállási Vigadóban, ahol méltóképpen ünnepeltük meg a Kutatótábor fél évszázados fennállását. A konferencia résztvevőit dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, kormánybiztos, Kapocsi István a HNPI igazgatóhelyettese és Tóth József, a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntötte.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

Az esemény fényét jelenlétével emelte dr. Rácz András úr, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára és Szűcs Tamás úr, Kisújszállás város polgármestere. A program kezdetén Tóth Csaba táborvezető-helyettes előadásában bepillantást nyerhettünk a tábor gazdag 50 éves történetébe, aki egyben bemutatta a tábor immár hatodik tábortörténeti és publikációs kötetét. Ezt követően Ulicsni Viktor hússzoros táborozó élményekkel teli történetekkel elevenítette fel a tábori élet mindennapjait.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

A rendezvén fénypontjaként a tábor ötvenéves fennállása során kiemelkedő támogatást nyújtó négy szervezet és két táborszervező magánszemély emlékplakettet és elismerő oklevelet vehetett át:

• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
• Kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda
• SOE ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomás
• Agrárminisztérium
• Papp Gyula tanár úr, aki közel 30 évig vett részt a tábor szervezésében.

Ábra: Facebook

Végül elismerésben részesült Dr. Tóth Albert, a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor megálmodója és táborvezetője, az Alföldkutatásért Alapítvány alapító elnöke, akinek kitartó lankadatlan lelkesedéssel végzett munkája nélkül ez a tábor nem élhette volna meg ötvenéves jubileumát. Az emlékplakettet Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész készítette.

A konferencia szakmai programjának keretében a táborban zajló kutatómunka legfrissebb eredményeit bemutató tudományos előadások hangoztak el a kunhalmok és a Hortobágy botanikai viszonyairól, az alföldfásítás múltjáról és jövőjéről, a szikes talajok talajtérképezéséről és vizsgálatairól, a Tisza-tó halfaunájának változásairól, a hortobágyi vízterek makrogerinctelen élőlény-együtteseiről, az etnoökológiai kutatások eredményeiről és a hagyományos legeltetés természetvédelmi hatásairól, Ágota-puszta csárdáinak sorsáról, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájrehabilitációról.

Előadók voltak: Keserű Zsolt, Tóth Tibor, Novák Tibor, Olasz Ákos, Kis Szabolcs, Sallai Zoltán, Csányi Béla, Ulicsni Viktor, Biró Marianna, Csiha Sára, Pethe Mihály és Hoffmann Károly.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

A konferenciát Agócs Gergely, Kecskés-Bába Hajnalka és Kecskés Gergő népzenei előadásai foglalták ünnepélyes keretbe. Optimistán tekintünk a jövőbe, bízunk a folytatásban, találkozzunk 2025 nyarán az 51. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban!

Forrás: Bak-Csiha Sára & Tóth Csaba

Fotók: Széll Antal, Szűcs Tamás, Kozmáné Tóth Györgyi, Csiha Sára

Tovább olvasom

Természetvédelem

Növekszik a túzokállomány a Kárpát-medencében

Növekedésnek indult a túzolállomány

Published

on

A mezőgazdasági termelőkkel, vadgazdálkodókkal és áramszolgáltatókkal folytatott több évtizedes együttműködésnek, különösen a LIFE projektnek köszönhetően, a Kárpát-medencében a túzokállomány nemcsak stabilizálódott, hanem növekedésnek indult – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában projekt zárórendezvényén szerdán, Kunszentmiklóson.

Fotó: Vermes Tibor – AM

A túzok a hazai természetvédelem emblematikus madara. Ezt a megtisztelő címet nem csupán népszerűségének és méreteinek köszönheti ez a faj, hanem annak is, hogy az elmúlt években nem csak sikerült megállítani az egyedek számának csökkentését, hanem növekedést is sikerült elérni, amire nemzetközi szinten is büszkék lehetünk – emelte ki beszédében a helyettes államtitkár.

Balczó Bertalan arra emlékeztetett, hogy a hazai túzokállomány megőrzése és gyarapítása komplex stratégiát igényel. A mezőgazdasági területeken való fészkeléshez környezetkímélő munkálatok szükségesek, ezért az agrár-környezetgazdálkodási programok kidolgozása során szoros együttműködés valósul meg a gazdákkal. Emellett a vadgazdálkodókkal folytatott együttműködés is segíti a madarak szaporulatát veszélyeztető ragadozó fajok szabályozását, míg az áramszolgáltatókkal való szövetkezés révén csökkent a szabadvezetékek okozta mortalitás is.

Fotó: Vermes Tibor – AM

Kifejtette, más országokban, például Oroszországban és az Ibériai-félszigeten, a túzok állománya csökkenő tendenciát mutat, ezért folyamatos nemzetközi összefogásra és megújulásra van szükség. A LIFE projekt mellett az agrártárca Túzokvédelmi Munkacsoportja is aktívan részt vesz a fajmegőrzési terv jövőbeli megújításában. A Bonni Egyezmény égisze alatt a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló túzokvédelmi megállapodás jött létre a szlovák és osztrák partnerekkel a határmenti, közös populáció megőrzéséről és növeléséről. Emellett megvalósult a „Túzokok határok nélkül” kezdeményezés is, amelynek keretében közös fajmegőrzési terv készül a világ összes 26 túzokfajáról. A záróesemény keretében a résztvevő partnerszervek megállapodást írtak alá a túzokok védelme érdekében kialakított ágazatokon átívelő együttműködés fenntartásáról.

A helyettes államtitkár bízik abban, hogy az újabb együttműködés és a közös munka további sikereket hoz a túzokvédelem terén, és jó példával szolgál majd a madarak nemzetközi megóvásában is.

Forrás: AM
Tovább olvasom