Menasági Péter amatőr természetfotós a fővárosban hajnalmadarat fényképezett. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy év(ad)záró találkozó margójára
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
Hajnalmadárral randizni nem egyszerű. Bár rendszeres téli vendégünk, a magas hegyeken kívül, sík vidéken, elsősorban elhagyatott bányákban, sziklafalakon vagy várromokon bukkannak fel magányos példányok. Emellett, esetleg, még nagyobb épületek kőfalain szeret élelem után kutatni, mégis ritka előfordulása miatt kevés helyen és csak egy-egy példánnyal lehet nálunk találkozni. Mint természetszerető ember, igyekszem sokat járni az erdőt-mezőt, és ha alkalmam van rá, lefotózni az állat- és növényvilágot; kiemelten cserkészem a madarakat, és a megfigyelésen túl próbálok minél jobb felvételeket is készíteni róluk.
Amióta tudok erről a csodás, hajnalpír színnel is bíró, lepkeszerűen röppenő lényről: bakancslistás. Nem is olyan régen, 2025 nyárutóján határoztam el, hogy ezen a télen mindenképpen utánajárok, és megpróbálom megtalálni, lencsevégre kapni. Mindez akkor ötlött fel bennem, amikor sorra végigjártam a Káli-medence tanúhegyeit, és a Haláp óriási bányaudvarán a bazaltfalat elmerülten figyelve elképzeltem, hogy milyen nagy kihívás és egyben élmény lenne ott meglátni. De máshogyan alakult az első találka. Nem gondoltam volna, hogy Budapest belvárosában történik ez meg velem. A celebbé vált madár híre engem is elért, de még a feltűnésekor nem tudtam kimenni a helyszínre szerencsét próbálni, csak karácsony környékén.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
Kétszer is hiába ácsingóztam a hidegben órákig, még a környéket bejárva a házfalakat is hosszasan kémleltem, hátha máshol tanyázik, nem a törzshelyén, de így sem jártam sikerrel. Az év utolsó napján ismét lehetőségem nyílt a sajátos terepre kimenni, és ezúttal a kitartó várakozás eredménnyel járt.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
Többórás toporgás után éppen egy lelkes kisfiú szüleivel beszélgettem, amikor is a hétéves Soma felkiáltott: – Anya, megvan, látom! – Na, ne már, fiam, tényleg? – kérdezett vissza édesanyja kételkedőn. – De igen, nézd, piros a szárnya! – és odafutva mutatja is a karácsonyra kapott, Máté Bence szignójával ellátott gépének kijelzőjén. Amíg én egy kicsit pihentettem a nyakamat, hiszen a hosszas felfelé nézés elég fárasztó, de azért – ha csak fél szememmel is – a Vigadót fürkésztem, és a szülőkkel egy kis társasági életet éltem, addig az ígéretes természetfotós ifjonc a Vigadó mellett lévő ház falán kiszúrta az apró rovar- és pókfalót.
Na, innentől kezdve, akik ott voltunk, semmi másra nem tudtunk koncentrálni, csak arra a kis foltra, fent magasan a falon. Azonnal feldobódott mindenki: – Nézd! Ott van, az eresz alatt! Most lejjebb jött! Most arrébb ugrált a párkányon! Most átrepült a homlokzat túlfelére! Én szinte le sem vettem a szemem a felfelé irányított fényképezőgép szemkagylójáról, csak amikor az elgémberedett, szinte odafagyott ujjammal már exponálni sem tudtam, akkor meg a távcsővel követtem, nehogy szem elől tévesszem, és lemaradjak valamiről.
Fantasztikus és izgatott állapotot okozó félóra telt el így. De a non plus ultra esemény még csak ezután következett, ugyanis egy váratlan akció zajlott le a szemünk láttára: hirtelen, a semmiből, egy vörös vércse repült rá a belvárosi színpad főhősére, és kishíján levadászta. Hál’ istennek a szépséges hajnalmadár lelkes rajongótáborának nagy örömére a ragadozó – hacsak egy hajszállal is, de – elvétette a célt, nem sikerült a sztármadár elleni merénylet.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
És hát ezt a különös pillanatot sikerült is megörökítenem, annak a szerencsének köszönhetően, hogy az objektív lencséjén keresztül néztem mindezt, és szinte állandóan kattogott a gép. Közben fel sem fogtam, hogy mit kaptam el, annyira gyorsan történt, és csak miután elhagyta a terepet a hajnalmadár, néztem meg a képeket, és örülhettem, hogy valóban elcsíptem a momentumot. Szürreális jelenetnek lehettünk szemtanúi, amely során két ilyen, lakóövezetben ritkának számító madár, ugyanabban a környezetben, ennyire közel került egymáshoz, életre szóló élményt okozva ezzel a téren bámészkodóknak.
Bár – az objektívnek is már túl nagy távolságon kívül – pont a hirtelen mozgásnak köszönhetően nem annyira élesek a kiválóan manőverező légi akrobaták, hiszen a házfalon maradt a fókusz, ez akkor is egy különleges, egyben a természetben meglehetősen ritka mozzanatot rögzítő, dokumentumértékű kép lett számomra.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
A tervemről a csodás élmény ellenére továbbra sem mondtam le, miszerint a természetes közegében is megfigyeljem a hajnalmadarat; ki is mentem a Róka-hegyi kőfejtőbe néhány nappal később, ahol a szintén ritkaságszámba menő havasi szürkebegyet is észlelték. Ezek a találkozások egyelőre még váratnak magukra, de remélem, ami késik, nem múlik!
Írta és fényképezte: Menasági Péter amatőr természetfotós
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
