Természetvédelem
Gyülekező fehérgólya-csapatokkal találkozhatunk országszerte július-augusztusban, és ezek a madarak nem szorulnak segítségre
Záró szakaszához érkezett a hazai fehérgólya-állomány idei költési szezonja
Záró szakaszához érkezett a hazai fehérgólya-állomány idei költési szezonja. Július második felére a fiókák többsége elhagyja a fészket és kisebb nagyobb csapatokat alkotva táplálkoznak, pihennek országszerte. Amikor a madarak ezt száraz, kopár területen teszik, sokan aggódnak értük, a mentésüket, etetésüket és itatásukat kérik. Az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz (ÉKFM) megnyugtatja a lakosságot, hogy ezek a gólyák nincsenek bajban, nem szorulnak segítségre.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A fehér gólya talajon táplálkozó madár, ragadozó életmódot folytatva főleg rovarokat, de gerinceseket is fogyaszt. A közvélekedéssel szemben zsákmányának csak kicsi vagy éppen elenyésző részét teszik ki a békák és halak – a fehér gólya alapvetően a gyepeken keresgél.
Miért álldogálnak kopár, táplálkozásra alkalmatlan területen?
Ennek több oka is lehet, egyrészt a kopár részek jól beláthatóak és a szőrmés ragadozók nehezebben közelíthetik meg a csapatot, az egyes madarakat. A kopárosok további előnye, hogy gyorsan felmelegszenek, a felemelkedő meleg levegő (termik) pedig energiatakarékos felemelkedést, felkörözést (termikelés) kínál ezeknek a nagytestű madaraknak. Harmadik ok lehet a higiéniai viselkedés – a kopár talajról visszavert napsugárzás, a madarakat alulról is érő hőtükör jó lehetőséget kínál a napfürdőzésre, ami lekábítja, elpusztítja a gólyákon, különösen a hónapokig a fészekben fejlődő fiatalokon hihetetlen tömegben elszaporodó külső élősködőket, például a tolltetveket.
Kell-e, szabad-e etetni, itatni, „gondozni” őket?
Nem, ezt nemcsak szükségtelen, de veszélyes is lenne a gólyákra nézve! A röpképes madarak oda mennek, ahova akarnak, ha valahol nem érzik jól magukat, akkor egyszerűen odébb állnak. Mesterséges etetés hatására azonban a fehér gólyákra is a vízimadaraknál jelentkező ellustulás és hozzászokás alakulna ki – azaz felhagynának a természetes táplálkozással, viselkedéssel. Utóbbi kapcsán az egyik legfontosabb tiltó szempont, hogy hosszú távú vonulóként a Közel-Kelet és Afrika kevésbé madárbarát, inkább madárvadász országaiban az ember közelségének keresése a lelövésük kockázatát növelné.
Forrás: ÉKFM
Természetvédelem
Szabó Anetta: Alföldi Kéktúra – Biharugrán át, Körösnagyharsányon keresztül Körösszakálig – GALÉRIÁVAL
Az Alföldi Kéktúra Biharugrától Körösszakálig vezető szakasza halastavak, puszták, gátak, a Sebes-Körös és különleges alföldi települések között vezet.
Pár hete, amikor az Alföldi Kéktúra 8-as szakaszát Biharugránál megszakítottam, már akkor sejtettem, hogy az ide való visszautazás sem lesz egyszerű, és valóban… cakompúder (hú, de régen mondtam ezt) 6 és negyed órámba tellett, némi izgalommal vegyítve, miután már Budapestről 30 perces késéssel indult a vonatom, veszélybe sodorva ezzel a békéscsabai csatlakozást, no de végül minden kisimult, és elértem a buszt…
Református templom Biharugrán, előtte a trianoni emlékművel. Fotó: Szabó Anetta
Biharugrára fél kettő után érkeztem meg, úgyhogy ma nem lesz napfelkelte a képek között (majd holnap), hiszen mostanra már a Nap olyannyira felkelt, hogy a takarót lerúgva magáról igen elemében volt… szóval sütött ezerrel.
Biharugra Békés megyében, a mai magyar–román határ mellett fekszik.
A buszról leszállva mindjárt feltűnik az 1772-ben épült református templom és előtte az emlékmű, amely az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharcban elesetteknek állít emléket.
Biharugra központjában áll a Bölönyi-kúria. Fotó: Szabó Anetta
A kapu zárva, így a Bölönyi-kúria felé veszem az irányt, amit szintén csak kívülről tudok megnézni. Az eredetileg klasszicista stílusú épületet a 19. században romantikus stílusban építették újjá, egykoron iskolaként funkcionált. „Nagybölöni Bölöny József adományozta 1911-ben a Biharugrai Református Egyházközségnek népiskola céljára, hogy a község kiskorú iskolás növendékei egészséges és jó iskolai helyiséggel bírjanak”, úgy tudom, jelenleg közösségi házként funkcionál. Az utcafronti rész felújított, az épületet körbejárva a hátsó falak, ablakok viszont igencsak renoválásra szorulnak.
A nádasház Biharugrán. Fotó: Szabó Anetta
Bélyegzést a korábbi ittjártamkor már megejtettem a Makk Hetes előtti kiülőben, a korábbival ellentétben most, talán a nagy meleg miatt, egy vendég sem ücsörgött a sörét kortyolgatva…
A Zöldhalmi-tó feletti kilátó. Fotó: Szabó Anetta
A falut hosszan gyalogolva hagyom el, a település után is aszfalton haladok. Az út mellett fosóka szilvafa kínálja portékáját, a sárga és piros színű gyümölcsök, mint valami színes gyöngysor, úgy lógnak az ágakon. Természetesen nem utasítom vissza a természet eme útmenti ajándékát, zamatos, amolyan vidéki íz ez, a gyerekkoromat juttatja eszembe, bár én szatmári származású vagyok, de mifelénk is gyakori volt, amit mi nemes egyszerűséggel fosatószilvának hívtunk…
A Zöldhalmi-tó Biharugrán. Fotó: Szabó Anetta
Halastavak mentén haladok a térkép szerint, bár sokat nemigen látok belőlük a dús vegetáció miatt, később az útvonalról letérve, egy kilátóba felkapaszkodva már szemügyre tudtam venni a vízfelületet.
Szabó Anetta Biharugrán. Fotó: Szerző
Az útvonalról kitérővel a Bihari Madárvártához juthatunk, én ezt a kitérőt most a nagy melegre való tekintettel kihagytam.
Biharugra és Körösnagyharsány között a védgáton. Fotó: Szabó Anetta
Elértem Szilaspusztát, nehéz elképzelni, hogy valamikor itt egy 32 szobás kastély állt a hozzá tartozó parkosított kerttel, a Bölönyi család kastélya… mostanra már kő kövön nem maradt belőle, és ez szó szerint így van… jelenleg a területen egy állattartó telep üzemel.
Gyalog a pusztában az országos Kéktúra Biharugra és Körösnagyharsány közötti szakaszán. Fotó: Szerző
Innen a trianoni lokalizációs gáton haladok tovább… ezzel a kifejezéssel most találkozom először… 1920-ban, amikor az új államhatárokat megrajzolták, akkor épült ez a gát, hogy megvédje a Kis-Sárrét megmaradt magyarországi településeit az ellenőrizhetetlenné vált, immár határon túli áradásoktól. Lokalizációs, mert nem a meder környezetében, hanem attól jóval távolabb helyezkedik el.
Biharugra, Szilas-puszta. Fotó: Szabó Anetta
Szóval ezen a gáton haladok én Körösnagyharsány felé, miközben az: „Ég a nap melegétől a kopár szik sarja…” éppen manifesztálódni látszik a túrámon… meleg volt nagyon, a vizem is szépen átvette a környezetem hőmérsékletét, már csak egy filter kellett volna bele… igen üdítő látvány volt, amikor a távolban feltűnt Körösnagyharsány fehérre meszelt templomtornya, és szépen közelítettünk egymáshoz.
A faluban pecsételek, az országos kék köröm alatt először fordul elő velem, hogy a pecsétet rossz helyre nyomom, méghozzá a következő, Körösszakál helyére… talán már tudat alatt ott járok.
Kiégett gyepeken át vezet az út. Fotó: Szabó Anetta
A református templomhoz vezető járda mellett hatalmas hortenziabokrok pompáznak, jó hosszan, mintegy folyosót képezve az Isten háza felé. Fotózgatok bőszen, mikor egy helyi fiatalember megszólít:
– Maga feltérképezi ezeket? – és fejével a templom felé biccent.
– Nem kell ezeket feltérképezni, rajta vannak ezek már a térképen… – válaszolok én is nem éppen elmésen.
– Te biztos férjnél vagy… – hangzik el az újabb megállapítás, én meg csak gondolkodom, hogy hogy jutottunk el ide a második kérdéssel.
– Nem, én már nem vagyok férjnél… – válaszolom, hiszen mit is kéne ezt titkoljam, pláne itt az Úr háza előtt.
Na, emberünknek több se kellett ezen hír hallatára… én meg, mivel nem szeretnék körösnagyharsányi menyecske lenni, így odébb is álltam, hátrahagyva rögtönzött kérőmet.
Körösnagyharsány református temploma. A toronydíszen egy kakas örködik a falu felett. Fotó: Szabó Anetta
A falu után nem sokkal gazzal benőtt sínek keresztezik az útvonalat, korábban itt vasúti megálló volt, 2009-ben szűnt meg rajta a forgalom.
Körösnagyharsány virágokkal fogadott. Fotó: Szabó Anetta
Napraforgótáblák színesítik utamat, majd hamarosan ismét gátra térek, a Sebes-Körös mellé szegődök. A part menti növényzet csak imitt-amott enged rálátást a folyóra, ahol rést látok, ott le-le csámborgok a töltésről… húúúú, de belecsobbannék, de a meder ezen oldalán meredek a part, gémeket látok a sekély vízben lépdelni.
Híd a Sebes-Körös felett. A helyiek szakáli hídnak emlegetik. Fotó: Szabó Anetta
A Gróf Tisza István hídhoz közeledve olyan lubickolós hangokat hallok, na Anetta, talán mégis van remény, ha másra nem, akkor egy kis lábáztatásra… és valóban, a hídon átkelve a túloldalon le tudtam menni a partra. Itt szinte alig volt víz a mederben.
Körösnagyharsánynál egy nagyobb kanyarban szépen rálátni a Sebes-Körösre. Fotó: Szabó Anetta
Az eredeti híd 1927–28-ban készült, majd az oroszok felrobbantották 1944-ben. Akkor a helyiek a felújításig egy fahidat építettek. Alacsony vízállás esetén, mint most is, ennek a fahídnak a cölöpjei kilátszanak a vízből.
A szakáli tányéros ház. Érdemes ellátogatni. Fotó: Szabó Anetta
A strandolás után bebattyogtam Körösszakálra, bélyegeztem a helyi kiskocsmában. Kérdésemre, hogy van-e meggysörük, azt a választ kaptam, hogy errefelé ilyen úri söröket ne keressek, de azért a kedves vendéglátós mégis kisegített egy kevésbé úri, de számomra tökéletesen megfelelő sörrel. Eztán elfoglaltam a szállásomat a Meggyfa utcában, majd irány a Tányérosház… napom jutalma…
Érdekli a tányéros ház? Kattintson ide és látogasson el a ház Facebook oldalára!
Kaktusz gyűjtemény Körösszakálban. Fotó: Szabó Anetta
Egy tüneményes házaspár a tulajdonosa ennek a kis gyöngyszemnek, kedves körbevezetést kaptam a mini állatkertben, az a rengeteg kaktusz és a milliónyi kerámia, csodálatos gyűjtemény.
Részlet a körösszakáli tányérgyűjteményből. Fotó: Szabó Anetta
Bár a napom távban a maga 18 km-ével rövidke volt, de ez a kicsi is sokat adott nekem ma is az Alföldből. Holnap hajnalban indulok tovább…
Írta és fényképezte:
Szabó Anetta
Látott vagy hallott valamit?
Van egy szép története, élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
POLICE: Elfogták a több mint 400 éves nagykőrösi Basafát felgyújtó férfit – Letartóztatták
Benzinnel gyújtotta meg egy férfi Nagykőrös több mint 400 éves védett tölgyfáját, a Basafát. A rendőrök elfogták, a bíróság letartóztatta.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Benzinnel gyújtotta meg Nagykőrös ikonikus, több mint 400 éves védett kocsányos tölgyfáját egy helyi férfi, majd egy lakatlan tanyán is tüzet okozott. A rendőrök rövid időn belül elfogták, a bíróság pedig elrendelte a letartóztatását.
A nagykőrösi Basafa. Forrás: Év fája
A Nagykőrösi Rendőrkapitányság nagyobb kárt okozó rongálás bűntette és lopás vétsége miatt indított eljárást egy büntetett előéletű helyi férfi ellen.
A gyanúsított augusztus 9-én – korábbi vélt sérelmei miatt – benzines palackkal és rongyokkal ment a Nagykőrös határában, Natura 2000 természetvédelmi területen álló, több mint 400 éves, védett kocsányos tölgyhöz, a helyiek által nagy becsben tartott Basafához.
A basafa. Forrás: POLICE
Benzinnel locsolta le, majd meggyújtotta a Basafát
A férfi a fa törzsét benzinnel lelocsolta, majd meggyújtotta és elmenekült.
A tüzet szerencsére hamar felfedezték és eloltották, így a több mint 400 éves tölgyfa komolyabb károsodás nélkül vészelte át a támadást.
Válogasson a mintegy 965 féle Benelli és Franchi fegyver között! Részletekért kattintson a képre!
Egy lakatlan tanyán is tüzet okozott
A gyújtogatás után az elkövető egy lakatlan tanyára ment, ahonnan értéktárgyakat lopott el. Távozáskor a melléképületet is felgyújtotta.
A bejelentést követően a nagykőrösi járőrök adatgyűjtésbe kezdtek, és a tanya közelében elfogták a férfit.
A basafa. Forrás: POLICE
Beismerte a Basafa felgyújtását
A férfi gyanúsítotti kihallgatásán a Basafa felgyújtását is beismerte.
A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat, a bíróság pedig augusztus 12-én elrendelte a férfi letartóztatását.Ű
Ismerje meg jobban a Basafát és látogasson el az Év Fája oldalra. Kattintson IDE!
POLICE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Fehér gólyák fekete hetei
Áramütésekkel kapcsolatos bejelentések tucatjait kapja ezekben a napokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a nemzetipark-igazgatóságokkal együtt.
Áramütésekkel kapcsolatos bejelentések tucatjait kapja ezekben a napokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a nemzetipark-igazgatóságokkal együtt. Csak a hazánkban költő és a területünkön átvonuló fehér gólyákat érintő esetek száma 2018 óta minden évben 100 fölötti, három évben meghaladta a 200-at is.
Fotó: MME
Áramütésekkel kapcsolatos bejelentések tucatjait kapja ezekben a napokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a nemzetipark-igazgatóságokkal együtt. Csak a hazánkban költő és a területünkön átvonuló fehér gólyákat érintő esetek száma 2018 óta minden évben 100 fölötti, három évben meghaladta a 200-at is.
A madárfiókák kirepülése és az őszi vonulás kezdete környékén a legnagyobb a pusztulások száma, főként a sok tapasztalatlan, fiatal madár miatt. Míg a kisebb testű madarakra az időjárás és a ragadozók mellett az autók és a kóbor háziállatok jelentenek nagy veszélyt, addig a közepes és nagytermetű madarak egyik legjelentősebb veszélyeztető tényezője – az élőhelyek elvesztésén túl – hazánkban az áramütés.
A probléma nagyságrendje
A MME a sérült és elhullott gerinces állatok, közte a fehér gólyák adatait az erre szolgáló „TOTEM” adatbázisban, a GólyaLes adatbázisban, a madárgyűrűzési adatbázisban és célzott villanyoszlop-felmérések keretében is gyűjti. Az áramütés legnagyobb számban az egerészölyvet, a fehér gólyát és a vörös vércsét érinti, a többi ragadozómadár és egyéb faj mellett, korábbi becslésünk alapján a több mint 700 ezer oszlopot számláló úgynevezett középfeszültségű (10–35 kV) hálózaton akár 170 ezer egyedet évente. Kiemelt probléma ez a kerecsensólyom, parlagi sas és a kék vércse szempontjából, amelyek egyébként is alacsony európai uniós állománya a Kárpát-medencében koncentrálódik. A szintén világszerte veszélyeztetett túzok állományára pedig a vezetékeknek repülés jelenti a legnagyobb veszélyt.
A lakosság a településeken költő fehér gólyák pusztulásával találkozik elsősorban. Az 1970-es évektől összesen 3830 elpusztult fehér gólyáról van adata az MME-nek, az azonosítható okok miatt bekövetkezett balesetek 86,9%-a áramütés vagy vezetéknek repülés miatt történt! Az 1908-tól induló gyűrűzési adatoknál, ahol ismert a jelölt és megkerült madarak száma is, az áramütést szenvedett madarak az 1970-es években kezdtek előkerülni (ekkorra a mai villamos hálózat jelentős része kiépült). Sokáig a gyűrűzött egyedek mintegy 1%-a került meg áramütés következtében, de az 1990-es évek végétől a 2010-es évek végéig ez az arány 5-6%-ig emelkedett. Átmeneti csökkenés után – amihez hozzájárulhattak a fészkek környezetében elvégzett madárvédelmi beruházások – az utóbbi 2-3 évben ismét emelkedőben van az áramütéses esetek száma, elsősorban annak köszönhetően, hogy a gólyák újabban a hulladéklerakók környezetében koncentrálódnak. Összességében a Magyarországon az ezredforduló óta gyűrűzött, később kézre került fehérgólya-fiókák 58,3%-a áramütés vagy vezetéknek repülés áldozata lett.
Megoldások a problémára
A középfeszültségű hálózatok madárvédelmi problémáira már az 1980-as években felhívták a figyelmet a természetvédelmi szakemberek. A megoldást hosszú éveken keresztül főleg műanyag burkolatok (mint az MME által kifejlesztett „szigetelőpapucs”), kiegészítő szerelvények és madárkiülők, valamint a burkolt áramkötések jelentették, amivel a meglévő hálózat oszlopait utólagos jelleggel lehetett kezelni. Ezekkel a kiegészítőkkel legalább 70 ezer oszlopot alakítottak át sokkal biztonságosabbra hazánkban.
Az Akadálymentes Égbolt Megállapodás keretei között zajló együttműködések eredményeként elérhetővé váltak azok a tartós és kiegészítést nem igényló műszaki megoldások, amelyekkel országosan, rendszer szinten is egyre nagyobb mértékben cserélik a régi oszlopképeket az áramszolgáltatók. Ilyenek a tartóoszlopok új, madárbarát fejszerkezetei, az eleve hosszú szerelvényekkel és elrendezéssel szerelt feszítőoszlopok, vagy a régi, oszlopcsúcsi kapcsolók helyett az oszlop törzsére szerelt készülékek. Terjedésük folyamatos, legalább 10 000 oszlop mára már tartósan madárbarátnak tekinthető Magyarországon, és több mint 4000 km szabadvezetéket földkábelre cseréltek külterületen. Ezek jó része a természetvédelmi szempontból legkedvezőtlenebb túzokok, parlagi sasok, kerecsensólymok élőhelyén zajlott, de nagy arányban történtek belterületi, a fehér gólyákat célzó beavatkozások is.
A nemzetipark-igazgatóságok és az MME időközben folyamatosan gyűjti az áramütés és vezetéknek repülés miatt megsérülő, elpusztuló madarak adatait, amelyet évente átad az áramszolgáltatók felé. Az MME eddigi országos hatósági (és áramszolgáltatók felé tett) bejelentéseiben évente átlagosan 142 fehér gólya áramütéses/ütközéses esete és helyszíne szerepelt. A legnagyobb mértékű elhullást 2018-ban dokumentáltuk, 246 érintett példánnyal.
Az utóbbi években a belterületi és külterületi helyszíneken túl, a hulladéklerakókon és környékén elpusztult egyre több madár kapcsán a hazai természetvédelmi szervezetek (nemzetipark-igazgatóságok, MME, zöldhatóságok) számos átépítést kezdeményeztek, és több helyszínen végül a teljes felszíni hálózatot földkábelre cserélték (például Pusztazámor, Debrecen, Hejőpapi), részben földkábelbe helyezték (például Szeged, Vaskút), vagy madárbarát módon átépítették (például Kecskemét, Hatvan, Kisvárda, Karcag és Tiszafüred).
Mivel folyamatosan zajlik a hálózat fejlesztése és karbantartása, helyenként a 10-20 éve kihelyezett régi eszközök pedig tönkre is mennek, pontos adat nem áll rendelkezésre országosan a madárbaráttá alakítás helyzetéről. Az MME tavaly 200 dél-alföldi gólyafészek 200 méteres körzetében lévő középfeszültségű oszlopról gyűjtött adatot: ezek 22%-a volt madárvédelmi szempontból jó minősítésű, 28%-án elavult technológiájú, vagy hiányosan tervezett-kivitelezett madárvédelmi megoldás volt, 48%-án nem történt madárvédelmi beavatkozás. Az országosan mintegy 700 ezer oszlopot tartalmazó hálózat állapotára ez a felmérés nem reprezentatív, de jól mutatja, hogy bőven akad még tennivaló!
Áramütés és gólyafészkek
A fehér gólyák többsége villanyoszlopokon fészkel, ami az úgynevezett kisfeszültségű (0,4 kV) oszlopokra jellemző, itt viszont nem az áramütés a probléma, hanem az évek alatt nagyra hízó fészkek ledőlése. A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy ezt a kérdést naprakészen kezelik az áramszolgáltatók. Míg az 1980-as években még fészkek százai voltak hosszú évekig közvetlenül a vezetékeken (tömeges problémák nélkül), addig manapság az új fészkek egy-két éven belül már tartóra kerülnek. A kezdetek óta mintegy 10 000 fészektartó állvány készült és került felszerelésre.
Az ütem továbbra is lassú
| Ezek az eredmények valós előrelépést jelentenek, és az áramszolgáltatókkal folytatott együttműködés folyamatos. Az Akadálymentes Égbolt Megállapodást 2008. február 26-án írták alá az érintett szervezetek vezetői – akkoriban hasonló együttműködésre még nem volt példa az Európai Unióban a természetvédelem és az áramszolgáltatók között. A megállapodás szerint 2020 januárjáig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt madárbaráttá kellett volna alakítani. Ez a vállalás nem teljesült, és az érintett hálózat nagyságrendjéhez – több mint 700 ezer oszlophoz – mérten az átalakítás üteme továbbra is lassú, messze elmarad attól, amit a probléma súlyossága indokolna. |
Mit kérünk?
- Áramszolgáltató partnereinktől: Készüljenek fel a gólyafészkek körüli zónák mellett a nagyobb mennyiségű gólyapusztulás-helyszínek átépítésére is. A vízhiány, a vizes élőhelyek és a nedves rétek egyre csökkenő kiterjedése jelentősen átrendezi a gólyák mozgását, és a megmaradó táplálkozóterületeken – különösen a hulladéklerakók környékén – koncentrálja az állományt. Az együttműködést értékeljük, ugyanakkor a jelenlegi ütem mellett évtizedekbe telhet, mire az egész hálózat biztonságossá válik a madarak számára – ezért konkrét, számonkérhető ütemtervet és lényegesen gyorsabb előrehaladást várunk partnereinktől.
- A Kormánytól: Megfontolt és előrelátó intézkedésekkel, szabályozással segítse elő a hazai középfeszültségű hálózatok ütemezett, folyamatos madárbaráttá alakítását.
- Az olvasóktól: Ha az elektromos hálózat mentén elpusztult madarat talál, jelentse: https://mme.hu/aramutott-madarak-bejelentese
Forrás: MME
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
Alapos locsolást kapott északkelet, végre országszerte esett
KITEKINTŐ: Szlovákia – Három ország 70 fiatal lövésztehetsége vett részt a nemzetközi M-800-as versenyen
Interjú Izeli Róbert hivatásos vadásszal
Kárenyhítési előleg igényelhető a tavaszi fagykár és a jégesőkár után
Bulin István: Harminc év elteltével – őzbakvadászat Vas vármegyében
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
Rendkívüli aszály sújtja a halgazdaságokat: már 1588 hektár halastó száradt ki
KITEKINTŐ (Szlovákia): Értékes vadásztrófeákat loptak egy vadászházból
KITEKINTŐ: Bulgária – Rókák lepik el Szófiát
“A sörétek a palatetőn pattognak, közvetlenül az udvarunk mellett” – vadászok miatt bosszankodnak Kiskundorozsmán
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
FEGYVERMESTER: Először Magyarországon a Benelli Lupo 6 mm Creedmoor
KITEKINTŐ: Az aranysakálok terjedési útvonalai és élőhelyhasználata
Aranysakálra várt, vaddisznókant ejtett el a 6 mm Creedmoorral
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Tiszteletet a vadászoknak a közösségi médiában!
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
