A Mecsek egyes idős bükköseiben a fák hanyatlása korábban és nagyobb mértékben jelentkezik, mint azt néhány évtizeddel ezelőtt várták. A változás különösen feltűnő egy 315 hektáros erdőtömb déli–délnyugati kitettségű, meredek és gyakran köves hegyoldalain. Az erős besugárzásnak kitett állományokat a gyakoribb aszályok, a magas hőmérséklet és a fokozódó párologtatási kényszer együttesen terheli.

Fotó: Mecsekerdő Zrt. 

A Mecsekerdő Zrt. legújabb Erdőmánia-filmjében dr. Molnár Dénes erdőgondnok a helyszínen mutatja be a bükkösök állapotváltozását és az alkalmazkodást szolgáló erdészeti munka irányát.

Egyetlen fa történetétől az állomány állapotáig

A Mecsekerdő Zrt. egy 2015-ben megkezdett monitoring keretében évről évre követi egy érintett erdőrészlet faállományának változását. A szabályos hálózatban kijelölt 32 darab, egyenként 500 négyzetméteres mintaterületen minden évben megmérik a fák mellmagassági kerületét, és rögzítik állapotuk változását. A mintába került fák között 2015-ben a legnagyobb bükk egy mintegy százéves, 33 méter magas, közel 80 centiméter törzsátmérőjű fa volt. Akkor még egészségesnek látszott, később azonban gombák jelentek meg rajta, 2019-ben pedig már egyetlen élő hajtása sem maradt. Ma részben álló facsonkként, részben fekvő holtfaként számos erdei élőlénynek biztosít élőhelyet.

Egy-egy idős fa pusztulása még az erdő természetes változásának része. Az igazi figyelmeztető jel az, amikor a hanyatlás már nem elszórtan jelentkezik, hanem egyre több fát érint, és a zárt lombkorona folytonosságát is veszélyezteti. A mecseki bükkösök egyes részein ma már ennek a jelei láthatók.

Miért vált sérülékennyé ez az erdőtömb?

A víz- és hőstressz közvetlenül is megterheli a fákat, legyengült állapotban pedig a károsítókkal és kórokozókkal szemben is kevésbé képesek védekezni. A folyamat elsősorban a 315 hektáros tömb déli–délnyugati részein feltűnő. Leginkább a magas elegyarányban jelen lévő bükköt érinti, de más fafajokon is megfigyelhetők a leromlás jelei.

A terület fáit 1897 és 1906 között, alig tíz év alatt termelték le, ezért az utánuk kialakult (kialakított), jellemzően 120 évnél idősebb állomány ma is lényegében egykorú. Az ilyen léptékű, rövid idő alatt végzett kitermelés ma már elképzelhetetlen lenne. A jelenlegi fák több mint 120 éves élete során jelentősen megváltoztak azok a klimatikus viszonyok, amelyek között az állomány fiatal korában fejlődésnek indult. Mivel a fák nagy része hasonló korú és állapotú, leromlásuk is közel egy időben, nagyobb összefüggő területen jelentkezhet. A melegebb és szárazabb viszonyokat várhatóan jobban tűrő fajok – például a mezei juhar, a virágos kőris és a barkócaberkenye – jelen vannak, de többnyire csak kis arányban. Korábban nem tartoztak a területen folyó, elsősorban a bükkre és a tölgyre építő erdőgazdálkodás fő irányához.

Az elegyes erdő kialakításához aktív segítség kell

A területen természetes úton a bükk újul a legerőteljesebben, ráadásul a szarvas és az őz a többi megjelenő fafajt szívesebben fogyasztja nála. Vad elleni védelem és tudatos kezelés nélkül ezért ismét bükk által uralt, kevéssé elegyes állomány fejlődhetne ki.

Fotó: Mecsekerdő Zrt. 

Ezt mutatja a filmben bemutatott, 0,70 hektáros erdőfelújítás is. Az azon belül elkerített 700 négyzetméteren, a vad rágásától védve ma 18 fafaj újul, míg közvetlenül mellette a korábbi állománynál is nagyobb bükkdominanciájú fiatal erdő fejlődik. Ennek és néhány hasonló területnek a tapasztalatai alapján a Mecsekerdő munkatársai ma már minden kerítéssel védett erdőfelújításban törekszenek a lehető legnagyobb elegyesség kialakítására. Ehhez a kerítés mellett szükség van a konkurens növényzet körültekintő szabályozására, később a fafajok közötti tudatos válogatásra, helyenként pedig szárazságtűrő fajok pótlására is. A cél nem a bükk eltüntetése, hanem annak megakadályozása, hogy ismét szinte kizárólagossá váljon.

Nincs kockázatmentes döntés

A jelenlegi állomány állapota sok helyen már nem teszi lehetővé, hogy kizárólag szálankénti beavatkozásokkal alakítsák át. A mai erdőfelújítások a történeti, több száz hektáros kitermeléshez képest jóval kisebb egységekben történnek, de közöttük 2–3 hektáros vágásterületek is vannak. Ezek megszakítják a zárt erdőképet, és helyi szinten az erdei mikroklímát sem őrzik meg. Ilyen beavatkozás akkor szolgálhatja a hosszú távú alkalmazkodást, ha a felújítás sikeresen és minél gyorsabban megindul, és a helyén elegyesebb, állékonyabb erdő fejlődik.

Ha túl korán avatkoznak be, szükségtelenül sérülhet a még működő erdőborítás és az erdei mikroklíma. Ha túl sokáig várnak, az állomány magától is elveszítheti záródását, miközben a pusztuló fákból egyre kisebb eséllyel készülhet hosszú élettartamú fatermék. Ezzel gazdasági érték és a tartós széntárolás lehetősége is elvész, miközben a következő erdő felnevelésének és védelmének költségei megmaradnak. Ezek fedezetét a hazai erdőgazdálkodásban jelentős részben a kitermelt fa utáni bevétel biztosítja. Ez nem jelenti azt, hogy minden pusztuló fát ki kell termelni: az álló és fekvő holtfa nélkülözhetetlen élőhely. A szakmai döntés az időzítésről és a területi léptékről szól – arról, hogyan őrizhető meg a jelenlegi erdő értékeinek minél nagyobb része, miközben megteremtik a következő erdő feltételeit.

A mostani elegyesség a jövő változatosságának alapja

„A magára hagyás ebben a helyzetben nem semleges döntés. A nagy területen egykorú állomány egy korábbi gazdálkodás és egy korábbi klíma viszonyai között alakult ki. Most az elegyességet kell útjára indítanunk, a korábbinál jóval kisebb felújítási egységekben. A különböző növekedésű, állékony erdőben később könnyebb lesz a térbeli és korosztályi változatosság kialakítása. A cél az, hogy a következő erdőben már finomabb beavatkozásokkal, a zárt erdőborítást folyamatosabban fenntartva dolgozhassunk” – fogalmazott dr. Molnár Dénes erdőgondnok.

A gyorsan változó klíma a hazai erdőgazdálkodást is alkalmazkodásra kényszeríti. A feladat nem pusztán a jelenlegi állománykép fenntartása, hanem az erdőborítás és az erdő működőképességének hosszú távú megőrzése.

A témáról készült Erdőmánia-film az alábbi linken tekinthető meg: https://youtu.be/CJEOkNAR6xE

Forrás: Mecsekerdő Zrt.