Keressen minket

Tudomány

Egy új genetikai megoldásnak köszönhetően nem kell több hím kiscsibét elpusztítani

Egy új kutatási eredménynek köszönhetően tudósok áttörést értek el  a hím ivarú tyúktojások kikelésének megakadályozásában, mellyel egy jelentős problémát szüntettek meg.

Egy új kutatási eredménynek köszönhetően tudósok áttörést értek el  a hím ivarú tyúktojások kikelésének megakadályozásában, mellyel egy jelentős problémát szüntettek meg. Csökken az energia felhasználás és évente megközelítőleg 7 milliárd dollár megtakarítást eredményezhet.

לול תרנגולות

Csibék egy tyúkólban (Fotó: Shutterstock)

Az Izraeli Agrárkutatási Szervezet (ARO) és az NRS baromfi fenntarthatósági és átalakítás -nevű szervezet közötti új együttműködésnek köszönhetően hamarosan évente több milliárd hím csibe menekül meg a pusztulástól.

Dr. Yuval Cinnamon, az ARO Volcani Center embriológusa (Fotó: agri.gov.il)

A globális tojásiparban évente több milliárd nem kívánt hím kiscsibe kel ki a tojásból, amelyet azonnal megsemmisítenek. Az új együttműködés genetikai szerkesztést biztosít a hím baromfitojások kialakulásának megakadályozásában.
Úgy döntöttem, hogy megpróbálunk megoldást találni erre a problémára” – mondta Dr. Yuval Cinnamon, az ARO Volcani Center embriológusa a laboratórium vezetője.

Miután elgondolkodtam azon, hogyan lehetne megoldani a problémát, egyértelmű volt számomra, hogy a baromfi nemi meghatározása genetikai hátterű, és ebben rejlik a “megoldás “- mondta Cinnamon. A megoldás, amelyen Cinnamon csapata az elmúlt négy évben dolgozott, magában foglalja a genetikai változást, amelynek eredményeként a tyúkok jövő nemzedékei csak olyat tojjanak, amelyek kelést követően csak női ivarúak lesznek.

A megoldás emellett kiküszöböli a hím csibék válogatásának és megsemmisítésének szükségességét, ami a piac egyik legnagyobb kihívást jelentő állatjóléti problémája napjainkban.  A projektet az amerikai NRS vállalat fejlesztette ki, amely a táplálkozásbiztonságot és az állatjólétet kívánja javítani a mezőgazdaságban, valamint leányvállalata, az Izraelben működő NRS baromfi fenntarthatósági és átalakítás -nevű szervezet.

“Ez egy nagyon összetett folyamat, globális hatással. Az NRS az a partner, amely létrehozza az egész héjat, amely elősegíti a [mi] technológiai fejlődésünket, és előrelép a kereskedelem folyamatokban – mondta Cinnamon, aki azt jósolja, hogy két-három éven belül alkalmazni fogják a piacon az új technológiát.

Az állatjóléti morális kérdés megoldása mellett az új módszer éves szinten mintegy 7 milliárd dolláros megtakarítást eredményez az ipar számára. Várhatóan 50% -kal csökkenti az inkubációs folyamat energiafogyasztását, és feleslegessé teszi több millió tonna elhullott csibe ártalmatlanítását.

Eli Mor, az NRS Agro Innovation vezérigazgatója (Fotó: stufriedman.com)

Az a jövőképünk, hogy az emberiséget és a fenntarthatóságot a világ vezető fehérje forrásába is alkalmazzuk – mondta Eli Mor, az NRS Agro Innovation vezérigazgatója. “A világ lakossága évente 3 billió tojást fogyaszt el, ez a szám 2035-re elérné a 4,5 billiót.

A technológia világméretű alkalmazása az iparban megállítja a hím csibék milliárdjainak selejtezését, és mintegy 7 milliárd dollárt takarít meg az inkubáció és a nemi válogatás költségeinek csökkentésével. A megüresedett keltetőkben duplájára fokozható a termelési kapacitás.

További részleteket a projektről az NRS Poultry – cég weboldalán található meg.

A cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Forrás: ynetnews

Mezőgazdaság

Véget vetnek a kakas csibék ipari mészárlásának

Neokohn: Izraeli tudósok úgy programozzák a tyúkokat, hogy csak nőstény csibéket hordozó tojásokat tojjanak.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay 

Forrás: www.neokohn.hu

A génszerkesztési technológiát a Volcani Központ tudósai fejlesztették ki, akik szerint ez a technológia megállíthatja az évente világszerte 7 milliárd nem kívánt hím csibe „pusztító” elpusztítását.

A drámai áttörés megállíthatja az évente világszerte mintegy hétmilliárd nem kívánt hím csibe elpusztítását, miután izraeli tudósok olyan tyúkok garmadáját hozták létre, amelyeket mind Golda néven emlegetnek, és amelyek

a világon elsőként tojnak olyan tojásokat, amelyekből kizárólag nőstények születnek – közölték a fejlesztők kedden.

A technológiát hét éve fejlesztik, Dr. Yuval Cinnamon embriológiai szakértő vezette az Izraeli Mezőgazdasági Kutatási Szervezet – Volcani Központ csapatát, a Poultry by Huminnal együttműködve.

„A világ tojótojás-piacának mérete a becslések szerint mintegy 7 milliárd tojótyúk, és minden egyes tyúk mellett egy hím csibét selejteznek ki. A világ étkezési tojástermelését évente több mint kétbillió tojásra – több mint 80 millió tonnára – becsülik” – mondta Cinnamon a The Times of Israelnek.

„Nagyon örülünk, hogy életképes megoldást tudunk nyújtani… a világ állattenyésztési iparának legpusztítóbb állatjóléti problémájára, az állatok és az emberiség javára” – mondta.

A tojótyúkoktól született hím csibék gondozása többe kerül, mint amennyiért valaha is eladhatóak lennének húsként, mivel nem tudnak versenyezni a húscsirkékkel, vagy „brojlerekkel”, amelyek egy másik tyúktól születnek. A brojlerek jellemzően nagyobb, izmosabb fajták, amelyeket azért választanak, mert nagyon gyorsan és nagyra nőnek. Bár tojást is tojnak, a brojler tyúkok sokkal ritkábban tojnak, mint a tojótyúk fajták. A tojótyúkok („tojótyúkok”) soványabbak és kisebbek.

A tudósok fejlesztése potenciálisan majdnem a felére csökkentheti a keltetés költségeit, és megszüntetheti a jelenleg a hím csibék kiválogatásához és ártalmatlanításához szükséges beruházást, olyan visszataszító módszerekkel, amelyek a megfojtástól és az elgázosítástól kezdve az élve történő darálásig terjednek.

A technológiát tavaly jelentették be az első Golda csibék kikelésével. A fajta a Golda nevet a tyúkok színéről kapta, nem pedig Izrael néhai miniszterelnökéről, Golda Meirről, bár a szóvivő szerint ez szerencsés véletlen egybeesés.

Azóta a csibék felnőtt tyúkokká nőttek, és saját tojást tojtak, a technológia pedig bizonyítottan működik.

A kakasok a Z kromoszómát hordozzák, míg a tyúkok a hímeknél a Z, a nőstényeknél pedig a W kromoszómát. A két Z párosítása hím csibe születéséhez vezet. Ha az anya a W kromoszómát adja az apa Z kromoszómájához, akkor nőstény csibe születik. A kutatócsoport felfedezte, hogyan lehet genetikailag szerkeszteni a tyúk Z kromoszómáját, hogy a hím embriót hordozó tojások fejlődése már korai stádiumban leálljon, és ne kikeljen ki.

Golda tojásai termékeny tojások, amelyekből csak nőstények kelnek ki, és ezek a nőstény csibék aztán felcseperedésük után étkezési tojásokat raknak.

Az így születő nőstény csibék genetikailag semmilyen módon nem módosítottak, mivel az anyától a nem módosított W kromoszómát, az apától pedig az érintetlen Z kromoszómát örökölték.

A Huminn cég közleménye szerint az Európai Unió egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatója megvizsgálta a technológiát, és megerősítette, hogy mind a Golda vonalból származó tojótyúkok, mind az általuk tojó tojások mindenféle szabályozási változás nélkül értékesíthetők.

Cinnamon hozzátette, hogy az amerikai FDA is értékeli a kutatást, és reméli, hogy az, valamint az izraeli mezőgazdasági minisztérium is követni fogja a példáját.

A fejleményre azért került sor, mert a tojás iránti kereslet 2020 és 2035 között várhatóan 50%-kal nő világszerte. A Golda tyúkokat baromfitenyésztő központokban fogják tartani, míg utódaikat a gazdáknak adják el, hogy megtermékenyítetlen étkezési tojásokat termeljenek belőlük.

Yaarit Wainberg, a Poultry by Huminn vezérigazgatója hozzátette:

„Az elmúlt években világszerte szemtanúi lehettünk az állatjólétre vonatkozó tudatosság változásának, másrészt azonban nem találtak gyakorlati megoldásokat a hímivarú csibék leölésének szerencsétlen gyakorlatának a megszüntetésére. Büszkék és izgatottak vagyunk, hogy a világon elsőként kínálunk hatékony megoldást, amely jelentősen hozzájárul a teljes értéklánchoz – mindezt izraeli tudományra és innovációra alapozva.”

A Huminn és a Volcani Központ szóvivője kifejtette, hogy a laboratóriumban a teljes sterilitás fenntartásának szükségessége miatt nem készültek fényképek az ivarérett Golda tyúkokról. Amint a fajta kereskedelmi forgalomba kerül, úgy fognak élni, mint bármely más tojótyúk.

Forrás: Neokohn

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Lucerna mint alternatív fehérjebomba

Debreceni Egyetem: Alternatív fehérjeforrás és takarmány előállítása, valamint újgenerációs technológiai eljárás kidolgozása volt a célja annak az ötéves kutatás-fejlesztési programnak, amelynek keretében a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakemberei a lucerna feldolgozásának új lehetőségeit kutatták.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Fotó: Debreceni Egyetem

– A most lezáruló Protemill-projekt a lucerna felhasználásának komplex vizsgálata. Mintaprogram, amely maximálisan támogatja a körforgásos agrárium megteremtését, a hatékonyabb alapanyag- és energiafelhasználás érdekében – mondta a hirek.unideb.hu-nak Fári Miklós, a Debreceni Egyetem   Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője. Az innovatív feldolgozó eljárás során a lucerna zöld biomasszájából 15-55 százalékos fehérjetartalmú takarmánykoncentrátum állítható elő.

– A program keretében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ipari partnere, a Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. területén működtetett kísérleti üzem mellé egy ötszáz hektár lucerna feldolgozására alkalmas új kísérleti, demonstrációs alapanyag-feldolgozó épült. Az üzemben napi több tonna szójafehérjével egyenértékű levélfehérje-koncentrátum előállítására van lehetőség.  A takarmánynövény feldolgozása során nem keletkezik hulladék – emelte ki Fári Miklós.

Fotó: Debreceni Egyetem

A projektvezetője hozzátette: az előállított mezőgazdasági melléktermékek mindegyike minősített agrárproduktum.– Az üzemben az úgynevezett „lucernatej” kiválasztása után keletkező rostanyag takarmányipari célokra használható, készülhet belőle pellet vagy lucernaliszt, de emberi fogyasztásra alkalmas táplálékkiegészítőként is felhasználható.  A visszamaradt, bioaktív hatóanyagokban gazdag növényi levet tartósítják. A fermentált bio-juice, növényi lé egyedülálló biostimulátor, szerves tápoldat, amely keresett a mezőgazdasági piacon. Egy liter tápoldat 100 liter vízben oldva biológiai, öko-növénytápoldatként is használható.  A fehérjementes léből olyan hasznos alapanyag is kinyerhető, mint a politejsav, ami a lebomló műanyag egyik alapanyaga – sorolta Fári Miklós.

Fotó: Debreceni Egyetem

A takarmányozás területén a másik meghatározó fehérjeforrás a szója. A hazai termés mellett ugyanakkor Magyarország jelentős szója importra szorul. A behozott takarmány-alapanyag azonban genetikailag módosított, ezért a Proteomill-projekt része volt a lucerna mellett a nagyobb zöld biomasszát termelő szójafajták tesztelése is.

– A lucerna évelő növény, ezért a termesztés inputanyag-szükséglete lényegesen kisebb a szójáénál. A területre vetített fehérjetermés-potenciálja pedig négyszererese. Hazánk a szójatermesztés északi határán fekszik és rendkívül érzékeny a légköri aszályra, ezért fontos a megfelelő fajta megválasztása. A nemesítéseknek köszönhetően a régi, úgynevezett zöldtakarmány-szójafajták visszahozásával és levélfehérjévé történő feldolgozásával az import, mag-eredetű GMO szójától való függés tovább csökkenthető. Ez utóbbi, szabadalommal is védett technológia számottevő nemzetközi érdeklődésre tarthat számon, akár a nagy szójaexportáló országok számára is, mint például Brazília – jelentette ki a DE MÉK Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára.

Fári Miklós kiemelte: a Proteomill-projekt keretében végzett kutatások fontosságát mutatják, hogy az eredmények túlmutatnak a mezőgazdasági felhasználáson, az állattenyésztés és a növénytermesztés területén, érintik az élelmiszeripart és a vegyipart is.

A kutatás a GINOP-2.2.1-15-2017-00051 azonosítási számú: „Proteomill-lucerna alapú fehérjetermékeket előállító termesztési és feldolgozási technológia, valamint mintaüzem kialakítása” elnevezésű projekt keretében, mintegy 1 281 071 millió forint pályázati forrásból valósult meg.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

60 évvel ezelőtt kezdődött….Veres Péter “Agrár” Kollégium

Pontosan 60 évvel ezelőtt 1962 tavaszán kezdődött meg az akkori Debreceni Agrártudományi Főiskola 600 fős kollégiumának építése a debreceni Böszörményi úti Campuson. Az ország akkori egyik legmodernebb 6 emeletes kollégiuma 2 év alatt épült fel és 1964 szeptemberében nyitotta meg kapuit az egyetemi hallgatóság előtt. A Veres Péter Kollégium azóta a debreceni agráros hallgatók otthonává vált, akik szerettek és szeretnek a falai között élni, akik számára a kollégium életforma, életminőség, kulturális tér, az egyetemi oktatás melletti önképzés, műhely munka színtere.

Kezdetek…

Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán található Veres Péter Kollégium megszületésének egyik legfontosabb eseménye a hazai agrárfelsőoktatásban 1952. évben megindult decentralizációs folyamatok, melynek következtében a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953. évi 9. számú törvényerejű rendelete alapján határozott a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről. A létesülő akadémia helyszínének megválasztására Halász Péter földművelésügyiminiszter helyettes vezetésével bizottság jött létre, amely határozott abban, hogy az akadémia Pallagon, a valamikor Pallagi Gazdasági Akadémia Campusán vagy a Mezőgazdasági Technikum Debrecen, Böszörményi út 104. szám (ma: 138. szám) alatti épületben kezdje meg a működését. Pallag mellett szólt a hagyomány és a már rendelkezésre álló épületi infrastruktúra. A Böszörményi úti elhelyezés mellett szólt a város, a két debreceni egyetem (KLTE, DOTE) közelsége, a rendelkezésre álló korszerű bővíthető épület illetve a tangazdaság jobb fejlesztési kilátásai. A bizottság a Böszörményi úti elhelyezés mellett döntött, így 1953. szeptember 1-én 13 oktatóval és 209 hallgatóval a ma már ikonikussá vált helyszínen megkezdte működését a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia (DMA)1.

1. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Böszörményi úti épülete, 1953. Forrás: Debreceni Egyetem MÉK, archívum

Már az első tanévtől (1953/1954-es tanév) fogva nagy gondot okozott az akadémiának a hallgatóság elhelyezése. Ezen probléma orvoslására Erdei Ferenc, akkori földművelésügyi miniszter kérésére, Péter János, református püspök2, egy évre az akadémiának engedte át az ősi Református Kollégium3 első udvarából nyíló helyiségeket, ahol lehetőség nyílott az első évben felvett 209 diák elhelyezésére. Az akadémia részéről a hallgatóság elhelyezésére a terv az volt, hogy a következő tanévre felépül az intézmény saját diákotthona. Sajnos erre nem nyílt lehetőség, így az akadémia alternatív megoldásként az első tanév alatt megszerezte Debrecenben a Béke útja (ma: Szent Anna utca) 9. szám alatt lévő épületet, melynek átépítésével (1 millió forint költségen) lehetőség lett a következő évi hallgatói létszámnövekedés befogadására.

2. Péter János, református püspök. Forrás: wikipedia.hu

3.Debreceni Református Kollégium.  Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár – OSZK                

A Debreceni Mezőgazdasági Akadémián a hallgatók elhelyezése még hosszú éveken keresztül -több mint 10 évig – nehézséget jelentett, az intézmény számára az egyik leginkább megoldástért kiáltó problémává vált. Az intézmény vezetősége Bencsik István4 igazgató vezényletével már az első tanévtől a Földművelésügyi Minisztérium részére folyamatosan jelezte a saját diákotthon iránti égető szükségletet, viszont az anyagi források biztosítására illetve az építkezés megkezdésére egészen 1962-ig várni kellett.

4. Dr. Bencsik István igazgató (1953-1962), rektor (1962-1965), rektorhelyettes (1965-1968), rektor (1968-1970). Forrás: Debreceni Egyetem MÉK archívum

1959. október 16.-án a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén Bencsik István debreceni akadémiai igazgató felvetette az agrármérnökképzésben tapasztalt mennyiségi hiányosságokból eredő problémákat illetve nehézségeket és a tanács segítségét kérte, elsősorban a képzés beruházási kereteinek megemelése érdekében. Tevékenysége nem volt eredménytelen, ugyanis rövid időn belül az Országos Tervhivatal erre a célra 280 millió forintot különített el, amiből az agrárfelsőoktatási intézmények közül a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia 58 millió forintot kapott. Később, ezen beruházási összegkeret 75 millió forintra emelkedett a szükséges módisítások miatt, melyet 1964. április 1-én hagyott jóvá dr. Soós Gábor FM osztályvezető.

A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia 1959 végén kapta meg az engedélyt az 58 millió Ft-os keretre való beruházási programtervezet elkészítésére.  A program 1960. április 27.-re készült el, mely többek között magába foglalta a 2db 3 emeletes egyenként 300 diákot befogadó diákotthon felépítését. 1960 júliusában a DMA (Debreceni Mezőgazdasági Akadémia) által az FM részére felterjesztett program bizonyos változtatásokkal, de elfogadásra került, így zöld utat kapott az akadémia területén az új diákotthon felépítése, melyhez az ÉM Debreceni Tervező Vállalattól 1960 évvégére meg is érkezett a tanulmányterv. A tanulmányterv megvitatását követően újabb módosítások következtek, melynek értelmében nem 2db 300 fős diákotthon, hanem 1 db hatemeletes 600 fős diákotthon kerül megépítésére konyhával és étteremmel együtt.

Főiskolai rang, megkezdődik a várva-várt építkezés

Az 1962/1963-as tanév kiemelt jelentőséggel bírt a debreceni agrárfelsőoktatás történetében, ugyanis nemcsak komoly beruházások veszik kezdetét a Böszörményi úti Campuson, hanem a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelete alapján az akadémiák egyetemi jellegű főiskolákként működnek tovább, így 1962. szeptember 16.-tól az akadémia Debreceni Agrártudományi Főiskolaként (DATF)5 folytatja munkáját. Az egyetemi jellegű főiskola első rektora Bencsik István egyetemi tanár lett5.

5. Rektori lánc. Forrás: Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve 1953-1963

1962. május 2.-án megindult a várva várt 600 fős diákotthon építése a Böszörményi úton. Az épület tervezését Mikolás Tibor főmérnök és Vellay István építészmérnök végezte, míg az építésvezetői feladatokat Balla Alajos látta el.

A következő korabeli fotókon a diákotthon építésének munkálatai figyelhetőek meg:

A Debreceni Agrártudományi Főiskola nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az újonnan épülő diákotthont minél előbb birtokukba vehessék a hallgatók. Végül 1964 szeptemberében nyitotta meg kapuit a diákság előtt. Ebben az időszakban a diákotthon mellett felépült a Böszörményi úti Campus 32 lakásos tanári társasháza6 (ma: Arany Sándor Diákapartman) illetve elkészült a főépülethez hozzá épített új tanügyi épület is7.

6. DATF 32 lakásos tanári lakóháza. Forrás: Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve 1953-1963

7. A Debreceni Agrártudományi Főiskola új tanügyi épülete. Forrás: Debreceni Egyetem MÉK archívumAz elkészült új kollégium ünnepélyes átvétele

Az új épületek – köztük a 600 fős diákotthon – ünnepélyes átvétele 1964. november 10.-én történt az új tanügyi épület impozáns díszudvarán (aula). Az új épületeket Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és Kilián József építésügyiminiszter-helyettes adta át, melyet a főiskola nevében Dr. Bencsik István rektor vett át8.

8. Bencsik István rektor átveszi az új diákotthon kulcsát

Az újonnan átadott diákotthonban az első feladat annak szervezeti megteremtése volt. A főiskola diákotthona kezdettől fogva diákönkormányzat alapján működött. Az önkormányzatot a diáktanács valósította meg, melynek vezetését elnök illetve helyettese látta el. A diáktanács tagja volt az összes szobafőnök. A diákotthon nevelési feladatait nevelőtanárok látták el (3 tanulócsoport, ½ évfolyam egy nevelőtanár). A diákotthonban 4 fő elhelyezésére alkalmas egységeket alakítottak ki, külön háló- és tanulószobával illetve előtérrel. A diákotthon abban az időben figyelembe véve az akkori beiskolázási adatokat (100-120 fő/évfolyam) akár a teljes létszám befogadására alkalmas volt. Indokolt esetben a debreceni lakosok is helyet kaptak a diákotthonban, illetve levelező hallgatók számára is szállást tudott biztosítani.

A diákotthont a megalapításától kezdve a folyamatos fejlődés, a professzionális munka jellemezte mind az ifjúsági-, kulturális-, és tudományos élet terén, melynek eredményeképpen 1967 évvégén a diákotthon kollégiumi kitüntető címet kapott9.

9. Hajdú-Bihari Napló, Kollégiumi címet kapott a Debreceni Agrártudományi Főiskola diákotthona. Forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1967-12-02 / 285. szám, Diákotthon-Kollégium

A kollégiumi élet fokozatosan fellendült, szinte minden hallgatói programnak a kollégium adott helyet. Népszerűek voltak a kollégiumi napok, a különböző klubestek, a stúdió (kollégiumi rádió) műsorai, a szakmai-, a művészeti-, a fotó-, és a zenei körök, a természetjárók köre illetve a kulturális előadások, melyeket írók, művészek, nagy műveltségű meghívott szaktekintélyek tartottak10. A kollégium biztosította egyben a szakmai továbbfejlődés lehetőségét, másrészt a szocializálódás színtereként is szolgált, családi közösséget teremtett, éltre szóló barátságokat alkotott, amellett hogy segítette az értelmiségi létre való felkészülést. Ezen időszak teremtette meg azokat az erős alapokat, melyekre építve mind a mai napig képes a Veres Péter Kollégium kimagasló minőségben szervezni az ifjúsági-, szakmai-, és kultúrális életet a hallgatóság számára.

10. Kollégiumi napok. Forrás: Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009

10, Kollégiumi napok. Forrás: Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009

Veres Péter nevének felvétele

Az akkor már Debreceni Agrártudományi Egyetem (1970-től a főiskola egyetemi rangban folytatja munkáját) kollégiuma 1975-ben vette fel Veres Péter nevét11. Dr. Sziki Gusztáv, egyetemi tanár, akkori dékán a következőképpen fogalmazta meg a névválasztást az archív feljegyzések szerint:

Veres Péter embereszménye, a munkáját szenvedélyesen szerető, emellett teljességre is törekvő, szuverén gondolkodású, közösségi ember volt.” ….”Veres Péter ugyan nem volt tudós művelője a mezőgazdasági tudománynak, mégis rá esett a választásunk, mert élete és műveinek szelleme olyan eszményt példáz, amit ifjúságunk előtt felmutatni, ébren tartani és követni több mint érdemes”

11. Veres Péter szoboravató a kollégium épülete előtt (Dr. Mirkó Lajos beszédet mond). Forrás: 150 éves a debreceni felsőfokú agrárképzés (szerk.: Dr. Kovács Istvánné), 2018

A Veres Péter Kollégium szakmai munkájának elismeréseképpen több alkalommal is elnyerte a Kiváló Kollégium címet12.

12. Kiváló Kollégium. Forrás: Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009

A kollégiumi élet színvonalához nagyban hozzájárult az épülettel szoros egységet képező étterem és a színházterem (1966-ban épült). A kollégium elhelyezkedése ugyancsak támogatta és támogatja mind a mai napig a kollégiumi mindennapokat a tanügyi épületek, a sportpályák és a tangazdaságok közelségével.

Veres Péter Kollégium, mint az integrált Debreceni Egyetem része

A DATE Veres Péter Kollégium 2000-ben a létrejött Debreceni Egyetem részévé vált, majd 2014-ben a kollégiumi rendszer átszervezésével a DE Egyetemi Kollégiumi Igazgatóságához került. Aktuálisan a kollégiumba a Debreceni Egyetem bármely karáról jelentkezhetnek fiatalok, viszont elhelyezkedéséből adódóan, főként a Böszörményi úti „Agrár” Campuson működő két kar (MÉK és GTK) hallgatói lakják.  A Veres Péter kollégium a hallgatói számára az otthont és a zavartalan tanulás feltételeit teremti meg, ezen túl kiváló lehetőséget biztosít a művelődéshez, a sportoláshoz, és a szabadidő tartalmas és kulturált eltöltéséhez, mindamellett, hogy ápolja és fejleszti a több mint fél évszázados megörökölt hagyományokat.

A Veres Péter Kollégium idén ünnepli 58. születésnapját. Az elmúlt több mint fél évszázad egyik legnagyobb eredménye, hogy a kollégium a debreceni agráros hallgatók otthonává vált, akik szerettek és szeretnek a falai között élni, akik számára a kollégium életforma, életminőség, kulturális tér, az egyetemi oktatás melletti önképzés, műhely munka színtere. A kollégiumban minden a mai napig őrzik a hagyományokat, fáradoznak a régi hírnév megtartásában, igyekeznek az agráros tudat, és az összetartozás lángjának megőrzésére.

Veres Péter Kollégium jelene

Dr. Csiszár Imre a Debreceni Egyetem Egyetemi Kollégiumi Igazgatóság Igazgatója érdeklődésemre elmondta, hogy 2011 és 2021 között több lépésben a Debreceni Egyetem saját forrásából a kollégium teljes egészében, kívülről-belülről megújult, modern, a kor igényeinek megfelelő körülményeket biztosít. Ennek keretében valamennyi külső és belső nyílászáró kicserélésre került korszerű, kiváló hőszigetelést és zajvédelmet kapott az épület. A kollégium minden helyiségben megtörtént a padlóburkolat cseréje könnyen tisztítható járólapra. Ez a fejlesztés valódi minőségi ugrást jelentett a bentlakók számára, ugyanis megszűnt a korábban itt lakott kollégisták számára emlékezetes jellegzetes szag, amelyet a kollégium építésekor lerakott linóleumpadló okozott. Természetesen sor került az elmúlt időszakban valamennyi szoba, konyha, folyosó, lépcsőház falburkolatának cseréjére, illetve a helyiségek teljes kifestésére is. Több emeleten megtörtént a bútorzat cseréje, a konyhákba is új berendezési tárgyak kerültek. Rendkívül fontos volt a kollégium életében a már elhasználódott gépészeti berendezéseinek, vezetékeinek felújítása, cseréje. Ennek keretében teljes egészében kicserélték az épület elektromos hálózatát, a víz- és szennyvízvezetékeket. Hosszú éveken át ugyanis komoly gondot jelentett, hogy az épületen belül levezetett esővíz a csatornák rosszabb állapota miatt nagyobb esőzéseknél jelentős beázásokat okozott. Így nagyon fontos lépés volt ezen csatornák cseréje – mesélte Dr. Csiszár Imre.

Igazgató Úr örömmel újságolta, hogy az elmúlt években lezajlott felújítási program keretében jelentősen javultak az épület energetikai mutatói is. A hőszigetelésen kívül beépítettek egy napkollektoros rendszert is, amely jelentős mértékben hozzájárul a használati-melegvíz termeléshez, a nyári hónapokban teljes egészében biztosítja is azt. A felújítás során ezen kívül a kollégium folyosóin, lépcsőházaiban mozgásérzékelőkkel vezérelt világítást építettek ki, amely szintén jelentős energia-megtakarítással jár. Így ma a Debreceni Egyetem kollégiumai közül a legkisebb „ökolábnyommal” rendelkező épület12.

13. .Megújult Veres Péter Kollégium, Debrecen. (Forrás: dehir.hu)

A kollégium környezetére annak megépítése óta kifejezett figyelmet fordít mind az egyetem, mind az ott élő kollégisták. Igen örömteli a Veres Péter Kollégium életére nézve, hogy megújulhatott a kollégium főbejárata, főlépcsője és a kollégium előtti tér is. Az itt kialakított pihenőpadokon azóta is szívesen időznek a kollégisták, a rendezvények (pl. a főzőversenyek) lebonyolítását pedig új infrastruktúra segíti.

A kollégium több mint 60 évvel ezelőtt történt megtervezése során is kiemelt figyelmet fordítottak a hallgatók igényeinek a lehető legnagyobb mértékű kielégítésére, nincs ez ma sem másként. A múlt tanévtől kezdve megindult a saját vizesblokkal rendelkező szobák kialakítása a kollégium egy részén. Az első három szobát már birtokba is vehették a hallgatók!

Összefoglalva a jelenkori aktualitásokat nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a Debreceni Egyetem „Agrár” Campusának 58. születésnapját ünneplő Veres Péter Kollégiuma minden szempontból megszépülve, a hallgatói igényeket maximálisan figyelembe véve várja a beköltöző fiatalokat idén szeptemberében is!

Írta: Fekete István, Debreceni Egyetem MÉK

Felhasznált irodalom:

Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve 1953-1963, Budapest, 1969

Komoróczy György: A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve, Budapest, 1968

Kovács Istvánné (szerk): 150 éves a debreceni felsőfokú agrárképzés, Debrecen, 2018

Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009

 

Tovább olvasom