Mezőgazdaság
Számtalan növényfajt terjeszthetnek a virágföldek
Az üvegházi kísérlet során a virágföld-mintákból kicsírázott növények. (Kép: Sonkoly Judit – DE)
Kereskedelmi forgalomban kapható virágföldeket vizsgáltak a kertészeti áruforgalom általi véletlen magterjesztés nagyságrendjének és jelentőségének feltárására a Debreceni Egyetem és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport szakemberei. A kutatás első eredményei nemrég jelentek meg egy rangos nemzetközi folyóirat, a Science of the Total Environment hasábjain. A kutatók szabadon hozzáférhető (open access) közleményben tették közzé arra vonatkozó eredményeiket, hogy a virágföldek mely növényfajok magjait, és milyen mennyiségben képesek terjeszteni, illetve, hogy a virágföldek összetétele befolyásolja-e a terjesztett magok mennyiségét.
Nem szándékosan terjesztett, járulékos növényfajok egy Olaszországból frissen importált dísznövény mellett egy kertészeti árudában. (Kép: Sonkoly Judit – DE)
A Debreceni Egyetem címere (Ábra: DE)
A nagy távolságokra történő terjedési események nagy jelentőségűek, mivel olyan nagyléptékű ökológiai folyamatokat befolyásolnak, mint például az invazív fajok terjedése, vagy a fajok elterjedési területének klímaváltozás miatti módosulása, viszont nagyon keveset tudunk ezen folyamatok gyakoriságáról és következményeiről. Az emberiség rengeteg növényfajt szándékosan terjeszt és termeszt, ami gyakran egyéb fajok véletlen terjesztésével is együtt jár. A dísznövények és termesztőközegek egyre növekvő globális kereskedelme nagy mennyiségben és nagy távolságokon terjeszthet járulékos növényfajokat, ennek ellenére ezt ökológiai szempontból szinte egyáltalán nem vizsgálták eddig – tájékoztatta a hirek.unideb.hu-t Sonkoly Judit, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
A kutatás során a Debreceni Egyetem szakemberei különböző típusú virágföldekből vett mintákat üvegházban csíráztatva vizsgáltak, s ez alapján megállapították, hogy egyetlen liter virágföldben átlagosan 6 különböző növényfaj 13 csíraképes magja található.
Sonkoly Judit hozzátette, hogy a virágföldtermelés globális mennyiségére nem áll rendelkezésre adat, így nehéz megbecsülni a terjesztés nagyságrendjét, de vélhetően évente sok milliárd magot terjeszt az emberiség ezen az úton, aminek ökológiai és természetvédelmi következményei egyelőre nem ismertek.
A további kutatások során többek között a cserepes és konténeres dísznövények kereskedelmének szerepét tervezzük vizsgálni, mivel a dísznövényeket jelentős részben külföldről importálják, és velük együtt nem csak magok, hanem járulékos növényfajok kifejlett egyedei is érkezhetnek – vázolta a tudományos munkatárs.
A szakember megjegyezte, hogy a kutatás eredményei hozzájárulnak a növények terjedési folyamatainak pontosabb megértéséhez, ami a klímaváltozás, az ember általi élőhelypusztítás és átalakítás növekvő mértéke miatt egyre nagyobb jelentőségű.
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.
1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT
Mezőgazdaság
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
Az új kormányzati struktúrában kettéváltak az agrár- és környezetvédelmi hatáskörök.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletből megismerhető és mára már hivatalossá is vált az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom rendszere.
Az eddigi irányítás helyett egy megosztott struktúra lép életbe: miközben az Agrárminisztérium a termelésre, a gazdák támogatására és a klasszikus élelmiszerlánc-biztonságra fókuszál, a frissen létrehozott Élő Környezetért felelős tárca a fenntarthatóság és a természeti erőforrások védelmének új bástyájává válik.
Fotó: NAK
Az Agrárminisztériumot Bóna Szabolcs vezeti, aki agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. Több évtizedes tapasztalatot szerzett a növénytermesztés, állattenyésztés, agrárkereskedelem és agrárfinanszírozás területén, családja generációk óta kötődik a térséghez és az agráriumhoz.[1]
Az agrárminiszter az alábbi területekért felel:
- agrárpolitika,
- élelmiszerlánc-felügyelet,
- élelmiszeripar,
- földügy,
- földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet,
- halgazdálkodás,
- vadgazdálkodás.
Fotó: NAK
Az Élő környezetért felelős minisztériumot Gajdos László vezeti, aki Kaposváron szerzett állattenyésztő üzemmérnöki diplomát. Közel három évtizede vezeti a Nyíregyházi Állatparkot, ami Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteményévé vált, évente több mint hatszázezer látogatóval és nemzetközi hírnévvel.[2]
Az élő környezetért felelős miniszter az alábbi területekért felel:
- erdőgazdálkodás,
- hulladékgazdálkodás,
- körforgásos gazdaság,
- környezetvédelem,
- természetvédelem,
- vízgazdálkodás,
- vízvédelem,
- víziközmű-szolgáltatás,
- vízügyi igazgatási szervek irányítása.
A köztársasági elnök a 104/2026. (V. 24.) KE határozattal 2026. május 26-ai hatállyal kinevezte mindkét minisztérium operatív szakmai munkáját koordináló államtitkári kart. Következő cikkünkben őket mutatjuk be.
Forrás: NAK
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Illegálisan agancsozott
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Gyakorlati vizsgát tettek az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum földmérő diákjai
