Keressen minket

Mezőgazdaság

Erózióvédelem és gyakorlati bemutatása

A Nébih szakemberei az erózióval szembeni védekezési lehetőségeket mutatták be

Nébih: Tapasztaljuk, hogy az erózió országszerte nagymértékben pusztítja a mezőgazdasági területeket. Sajnos, többségében a helytelen gazdálkodási mód, azaz a nem megfelelő agrotechnika választása és alkalmazása idézi elő a problémát. Cikkünkben szemléltetjük azokat a tapasztalatokat, melyekkel a hatósági munkák során találkoztunk az erózió okozta károk megelőzésével, kezelésével kapcsolatban.

A Nébih szakemberei az erózióval szembeni védekezési lehetőségeket mutatták be. (A kép illusztráció. Kép: Pixabay)

Erózió fogalmán a földfelszín valamilyen közeg (víz, levegő, jég) általi lepusztítását értjük. Amennyiben ez a folyamat az emberiség számára hasznosítható (termékeny) talajréteget érinti, talajerózióról beszélünk. A víz által okozott talajpusztulás a vízerózió, a jég pusztító munkája a jégerózió, a szélé a defláció.

Az erózió kialakulását befolyásoló tényezők:

Csapadék:
o    Az eső mennyisége
o    Az eső cseppnagysága
o    Az eső hevessége
o    Az eső időtartama
o    Az olvadó hó mennyisége
o    az olvadás ideje

Növényborítás:
o    jellege
o    mértéke

Lejtő:
o    meredeksége
o    hossza
o    alakja
o    kitettsége

Talaj:
o    nedvessége
o    vízgazdálkodása
o    szerkezete
o    felszínének érdessége

A növények és a növényi maradványok védelmet nyújtanak a talaj számára, illetve a tábla szélekre védő sávokat telepíthetünk, amik a víz erózióval szemben is védelmet nyújtanak. Így a termés kiesés és egyéb károk megelőzhetőek. A száraz, borítatlan talajon a szél jelentős károkat okozhat. A szél által szállított homokszemek fizikai sérülést is okozhatnak a fejlődő növények felületén. A hígtrágyázás is csökkentheti a szél által okozott károkat, megakadályozza a talajrészecskék mozgását.

Az alábbi lehetőségek segíthetik az erózióval szembeni védekezést:

1.    A szármaradványok csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét.
2.    A növénykultúrák közé a fűfélék telepítése.
3.    A vegyes fa- és cserjefajokból telepített védő erdősávok, erdőfoltok.
4.    Megfelelő agrotechnika, talajvédő talajművelés.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Ezen lehetőségek előnyeit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze.
Mind a növényi maradványok, mind pedig az élő növények mérséklik a víz és a szél mozgását a talaj felszínén. Más szempontból nézve, a fejlődő növények és a tarlómaradványok aktívan védik a talajt, például az eső cseppek ellen.
A fűfélék nyújtják a legjobb védelmet, de a gabona kultúra vetése is enyhíti az erózió mértékét. A kapásnövények, mint például a cukorrépa vagy a kukorica betakarítása után a talaj borítatlan marad, így ezek a növények még kisebb felszínvédelmet biztosítanak.  Az eróziónak leginkább kitett terület a művelt ugar, mivel azon nem termesztenek semmit, és növényi maradványok sem maradnak a talaj felszínén.

Az erdősávok, erdőfoltok előnyei, hogy védik a tábla talaját, illetve növényállományát. Csökkentik a talaj és növényzet evaporációját és transzspirációját, azaz párolgását és párologtatását. Dombvidéken gátolják az eróziót a rétegvonalak mentén elhelyezkedő vagy ahhoz közeli fekvésű erdősávok. Élő-, búvóhelyet, táplálékot teremtenek számos élőlénynek. Gátolják az esetleges permetlé-, illetve a növényvédőszer-elsodródást. Csökkentik a mezőgazdasági tevékenység általi zaj- és porterhelést. Nitrátérzékeny területeken a felszíni vízszennyezést csökkentő potenciálja egy erdősávnak vagy fasornak páratlan. Utak mentén jelenős szélfogó és hófogó akadályt jelent egy jól megtervezett és jól felépülő erdősáv.

Az erózió elleni agrotechnikai feladatok rendszerében nagy jelentőségű a folyamatos talajvédő talajművelés. A lejtős földeken a művelés során nagy figyelmet kell szentelni azokra a munkafolyamatokra, amelyek gátolják a víz felszíni elfolyását és növelik a mélyebb rétegekben is a talaj vízbefogadó és- áteresztő képességét. Ily módon érhető el, hogy a felesleges víz az adott területről felszín alatti áramlással távozzon el.

A lejtős termőhelyeken a szántást a szintvonalak mentén kell végezni. Az ilyen szántás a talaj átlagos vízfelvétele mellett védi a 10,5 %-os (6°) lejtőket az erózió ellen. A meredekebb lejtőkön a termesztés módszerét is az erózió elleni védelem szolgálatába kell állítani (Pl. a növények szalagos termesztése, sűrűvetés). Szántásra a váltvaforgató ekék a legalkalmasabbak, amelyek a barázdaszeleteket a lejtő irányába fordítják, ily módon csökkentve a talaj lemosódását. Az erősen erodált talajokon és a meredekebb lejtőkön alapművelésre kultivátorokat, vagy lazítókat (kormánylemez nélküli ekéket) ajánlatos alkalmazni. A lejtős földek védelme a szintvonalakkal párhuzamosan húzott, időszakos sáncokkal is javítható. Ezek a sáncok olyan ekékkel alakíthatók ki, amelyeknek az utolsó előtti ekevasán meghosszabbított kormánylemez van. Így minden menetnél 0,15-0,25 m magas sánc keletkezik 0,40 – 0,60 m széles alappal. Az őszi mélyszántáskor végzett sánckialakítás következtében 3-4-szeresére növekedhet a hótakaró vastagsága és a talaj víztartaléka.

A hatósági tevékenység során szerezett tapasztalatok bemutatása 

Panaszos bejelentést tett 2015 tavaszán a talajvédelmi hatósághoz, hogy egy adott település szántó művelési ágban nyilvántartott földterületére, a földhasználó által bérelt adott település területeiről erózió útján nagy mennyiségű talaj rakódott le, elfedve a humuszos talajfelszínt. Az április végén lefolytatott ellenőrzés során a talajvédelmi hatóság az erózió elleni védekezés érdekében sűrű térállású növények (gabona) termesztése mellett a terület leginkább erózió-veszélyes részére füvesítést, valamint a lejtő alján lévő lemosódott homok talaj eltávolítását javasolta. Az újabb ellenőrzés során a földrészletekre vonatkozóan a talajvédelmi hatóság megállapította, hogy a beruházás eredményesen működik, a fű állomány védi a területet a felszín megbontásától, valamint a hordalékképződéstől is. Ezt a hatást fokozza a 3 db lejtő irányba egymás alatt elhelyezett geotextíliás gátrendszer is. A panaszos területén újabb hordalék felhalmozódás nem volt látható. Az egyik gátnál kialakított üledék fogóban csak víz volt, melynek elvezetését szolgáló vápa rendbe tétele és karbantartása a föld tulajdonosának és használójának kötelessége.

Egyik nyugati megyénk talajvédelmi hatóságát 2018. májusában adott község Önkormányzatának polgármestere hivatalos levélben kérte fel talajvédelmi intézkedés tárgyában. A kérelem 10 db önálló helyrajzi számmal megjelölt, a község lakóingatlanok szomszédságában található külterületi szántó művelési ágú termőföldeket érintett. A megnevezett kukoricával bevetett szántóföldekről a rendkívül intenzív csapadékos időjárás lemosta a termőföldet – vetőmaggal, növényvédő szer maradékkal – a lakóingatlanok udvarába és kertjébe. Ennek eredményeként a vízlevezető árkok is betemetésre kerültek. A talajvédelmi hatóság a probléma megoldását a térképen beazonosított termőföldek vízgyűjtő területének talajvédelmi szakértő bevonásával történő lehatárolásával és helyszíni szemlével kezdte meg. A tényállás, illetékesség és hatáskör megállapítását követően a talajvédelmi hatóság határozat formájában kötelezte a termőföld használóit a termőföld védelmi törvényben meghatározott, erózió elleni védekezés folyamatos betartására, a talaj nedvességi állapotának figyelembe vételével.

A talajvédelmi kötelezettséget több termőföldön is megszegték. Ennek eredménye ismét sárelöntéssel fenyegette a lakóingatlanokat. Ezek után a talajvédelmi hatóság ellenőrző helyszíni szemlét tartott az érintett szántóföldeken, ahol a talajvédelmi felügyelő megállapította, hogy az érintett szántóföldeket a meghatározott hatósági kötelezésnek megfelelően, gabonavetéssel hasznosítják.

A két eset alapján elmondható, hogy az erózió kialakulásának megakadályozására vannak hatékony megelőzési és beavatkozási lehetőségek. A probléma észlelését követően a hatósággal közösen együttműködve, amennyiben szükséges szakértő bevonásával is lehet enyhíteni az eróziós károkat. Mind a két esetben jól bevált módszernek bizonyult a sűrű állású gabonafélék telepítése, vetése a területeken, mivel a víz és a talaj lefolyását is egyben megakadályozzák. Amennyiben további intézkedésekre (műszaki létesítményre) lenne szükség, a hatóság olyan jellegű eróziós védelmet javasol általában, ami nem okoz nagy anyagi terhet a földhasználónak a megvalósítás során, mégis hatékonyan tudja csökkenteni az eróziós kárt a területen. Továbbá fontos a folyamatos ellenőrzés is. A fentieken túl meg kell jegyezni, hogy az eróziós kártételek kialakulásának megelőzésében az egyik legfontosabb tényező a területen gazdálkodók folyamatos kommunikációja egymással, annak érdekében, hogy a gazdálkodó tisztában legyen a szomszéd területeken tervezett esetlegesen eróziós veszélyt magában hordozó tevékenységekkel, és így időben megfelelő ellenlépéseket tudjon tenni az erózió megelőzése érdekében.

Forrás: Nébih

Mezőgazdaság

Hetedik alkalommal rendezték meg Fertőszentmiklóson a megyei szántóversenyt

A VII. Győr-Moson-Sopron Megyei Szántóverseny a fertőszentmiklósi Szüreti Fesztivál keretében, 2022. szeptember 24-én került megrendezésre a, a Fertőszentmiklós és Környéke Gazdakör, a Győr-Moson-Sopron Megyei Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete szervezésében. Szombat délelőtt három kategóriában mintegy húszan mérték össze tudásukat.

Fotó: Szalay Károly – www.kisalfold.hu

A verseny helyszínén, Fertőszentmiklós határában, a 85-ös főút mellett már kora délelőtt gyülekeztek a különböző méretű és teljesítményű traktorok és a lelkes szurkolók. A szántóversenyre a lovas fogattól a legnagyobb erőgépekig három kategóriában lehetett nevezni: 2-3-4-es ágyeke, 3-4-es váltva forgató eke és fogatos eke. Utóbbit látványosságként, nosztalgiából vették be a programba.

Fotó: Szalay Károly – www.kisalfold.hu

– Mintegy húszan vesznek részt a versenyben. Sokan érkeztek a környékről, de a megye szinte minden szeglete képviselteti magát egy-egy indulóval. Nemcsak a versengésről szól ez nap, a győzelemnél sokkal többet jelent a személyes találkozás. Sok tapasztalatot, szakmai tudást szereznek a gazdák, amely által eredményesebb munkát végezhetnek – mondta Németh Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

Fotó: Szalay Károly – www.kisalfold.hu

– A szántóföldi gazdálkodás alapja a jó minőségű szántás. A régi gazdák is a szántásban bíztak, azt mondták: fontos, hogy mindig fekete legyen a föld, ne teremjen meg benne a gyom – mondta Kovács Jenő, a Fertőszentmiklós és Környéke Gazdakör elnöke, a VII. Győr-Moson-Sopron Megyei Szántóverseny ötletgazdája és főszervezője. – Örömömre szolgál, hogy az agrárkamara, a gazdakörök és gazdaszervezetek, valamint a fertőszentmiklósi önkormányzat a kezdetektől támogatja a rendezvényt – tette hozzá.

A versenyen első alkalommal indult Papp Márton, aki édesapja, Papp Gábor nyomdokaiba szeretne lépni, ő ugyanis a korábbi években háromszor is megnyerte kategóriájában a versenyt.

– Bizonyítani szeretnék magamnak és a családnak, azért jelentkeztem – mondta a 18 éves fiatal, aki a soproni VasVillában gépésznek tanul, de szabadidejében rendszeresen besegít a családi vállalkozásba.

A versenyen a zsűri nem az időt méri, a minőséget díjazza. Azt, hogy a szántás egyenletes és megfelelő mélységű legyen, valamint a szármaradványok aláforgatása is megtörténjen – tudtuk meg a Szabó Lajos főfalugazdásztól a zsűri elnökétől, aki Kiss Csillával, a megyei agrárkamara igazgatójával és Németh Márton nyugdíjas gazdálkodóval végezte a zsűrizést.

A díjkiosztót a szüreti fesztivál keretében, a fertőszentmiklósi kulturális és szabadidőközpontban tartották meg. Az eredményhirdetést színes, lovas, traktoros, kisvonatos szüreti felvonulás előzte meg, utána pedig zenés szórakoztató műsor és utcabál kezdődött.

Fotó: Szalay Károly – www.kisalfold.hu

 

Eredmények

I. Kategória: Ágyeke

  1. Kisalföldi ASZC Csukás Zoltánm Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola
  2. Brányi Márton és Farkas Botond
  3. Kóbor Imre, Bak Roland és Németh Gábor

II. Kategória: Váltva forgató eke

  1. Kovács Krisztián
  2. Papp Márton
  3. Szűcs Szabolcs

Az Egyéb kategóriában öten indultak, volt lovas eke, kerti kapálógép és két veterán kis traktor. Mivel ezt nehéz összehasonlítani, a zsűri mindenkit jutalomban részesített, értékelve, hogy a modern gépek mellett a hagyományos eszközökkel is versenybe szálltak.

Forrás: www.kisalfold.hu – NAK

Fényképek: Szalay Károly

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendkívüli támogatást kaptak a baromfi- és sertéskoca tartók

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására – 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium ezt követően azt a döntést hozta, hogy a kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került, abrakfogyasztó sertés- és baromfiágazatok igényelhetnek támogatást a hazánknak jutó keretből, amit az érintett gazdálkodók júliusban meg is tettek.

A hazai állattartóknak számos komoly kihívással kell szembenézniük. A gabonapiaci áremelkedés, az orosz-ukrán háború, majd az elhibázott uniós szankciók eredményeképpen kialakult energiaválság és termelési költségnövekedés mind olyan nehézség, melyek jelentősen megnehezítik az ágazat szereplőinek helyzetét. A baromfitartók kivételes alkalmazkodási támogatása jogcímen a baromfitartók számára 4,2 milliárd forintot, a kocatartók számára pedig 2 milliárd forint értékű támogatást fizetett ki a napokban a Magyar Államkincstár. A gyors folyósítás az ágazatot jelenleg sújtó rendkívül magas termelési költségek részbeni ellentételezésével hozzájárul a termelési feltételek biztosításához, ezen keresztül pedig a hazai eredetű élelmezésbiztonság folyamatos fenntartásához mind a baromfihús, mind pedig a sertéshús termékek tekintetében.

Az Agrárminisztérium ezt követően azt a döntést hozta, hogy a kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került, abrakfogyasztó sertés- és baromfiágazatok igényelhetnek támogatást a hazánknak jutó keretből, amit az érintett gazdálkodók júliusban meg is tettek.

A hazai állattartóknak számos komoly kihívással kell szembenézniük. A gabonapiaci áremelkedés, az orosz-ukrán háború, majd az elhibázott uniós szankciók eredményeképpen kialakult energiaválság és termelési költségnövekedés mind olyan nehézség, melyek jelentősen megnehezítik az ágazat szereplőinek helyzetét. A baromfitartók kivételes alkalmazkodási támogatása jogcímen a baromfitartók számára 4,2 milliárd forintot, a kocatartók számára pedig 2 milliárd forint értékű támogatást fizetett ki a napokban a Magyar Államkincstár. A gyors folyósítás az ágazatot jelenleg sújtó rendkívül magas termelési költségek részbeni ellentételezésével hozzájárul a termelési feltételek biztosításához, ezen keresztül pedig a hazai eredetű élelmezésbiztonság folyamatos fenntartásához mind a baromfihús, mind pedig a sertéshús termékek tekintetében.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Napjaink kihívásai közt kell helyt állnia az öko gyümölcstermesztési ágazatnak

2022. szeptember 14-én megtartottuk az Öko Gyümölcstermesztési Szakmai Napot. Délelőtt Száron, az Öregtölgy Vendégházban szakmai előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, az ebédet követően pedig körbejártuk a Valaha Tanyát Kulcsár Balázs vezetésével.

A fotó illusztráció. Forrás: Pixabay

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Magyarország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. (Ábra: ÖMKi)

Magyarország régen a gyümölcs és a hal országa volt. Akkoriban még csak öko módszerek léteztek, mindenhol gyümölcsfák teremtek, és a gyümölcsök termesztése igazából nem jelentett plusz költséget. Napjainkra az a furcsa helyzet állt elő, hogy a termelés veszteséges, és egyre több ültetvény hagyatkozik külső input anyagokra, mint például növényvédőszerekre, így se nem öko, se nem gazdaságos a gyümölcstermesztés gyakorlata. A konvencionális és integrált irányokkal való versenyhelyzet és a klímaváltozás okozta kihívások közt kell helyt állnia az öko gyümölcstermesztési ágazatnak. A rendezvényt ezzel a gondolatmenettel vezette be dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kertészeti csoportvezetője, aki ezután átadta a szót Allacherné Szépkuthy Katalin, vezető szaktanácsadó kolléganőnknek, hogy bemutassa a magyarországi gyümölcstermesztés helyzetét.

Ki kell emelni, hogy a hazai ültetvények mintegy 9,5%-a ökológiai művelés alatt áll. 2020-as adatok alapján a legnagyobb földterületet a 100-200 hektáros gazdaságok művelik. Jellemző, hogy a kisebb méretű gazdaságok valamennyi területüket átállították, a 20 ha feletti üzemek esetén csak az üzemek 20-30%-a állt át teljes mértékben, a többiek párhuzamos termelést folytatnak, azaz öko és nem öko területekkel is rendelkeznek. A statisztikai adatokból kiderül továbbá, hogy Magyarországon az alma és körte ültetvények nagyobb, a csonthéjasok kisebb, a héjasok pedig a Vidékfejlesztési Program magas támogatása miatt is nagyobb százalékban vannak átállva. Általános tendencia hazánkban, hogy az ültevények el vannak öregedve. A gazdaságos termeléshez azonban korszerűsítésre lenne szükség (pl. öntözés, újabb és rezisztens, toleráns fajták használata, jégháló és fagyvédelem alkalmazása). A zöldség és gyümölcsfeldolgozók száma a 2020-ban tanúsított 208-ról 2021-re 193-ra csökkent, és sajnos a jelenleg a világban zajló folyamatok hatására a feldolgozók számának további csökkenését fogja eredményezni. A fagyasztás és aszalás, sűrítmény előállítás, de akár önmagában a hűtőházi tárolás rendkívül energiaigényes, így egyre dráguló műveletek. Az energia árának növekedése épp most, a feldolgozási időszakban világszerte számos élelmiszeripari vállalkozást kényszerít a tevékenységének visszafogására, esetleg átmeneti bezárásra. Az előadás végén Katalin hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok a termés minőségéről, mennyiségéről, a termesztéstechnológiáról sajnos nagyon kevés információval szolgálnak, ezért önmagukban nem alkalmasak az öko ágazat helyzetének minősítésére.

Az előadások sorát Kaponyás Ilona szaktanácsadó folytatta, és az idei év tapasztalatairól beszélt. A 2022-es év extrém jelenségei egyaránt jelentkeztek öko és konvencionális ültetvényekben. Ilona elmondta, hogy 22 éve dolgozik szaktanácsadóként, de 10 éve nem tud felkészülni előre egy évre, mert annyira kiszámíthatatlanok az időjárási jelenségek – ez számára a bizonyíték arra, hogy már bőven a klímaváltozás közepében benne vagyunk, és újra meg kell tanulnia gazdálkodnunk, ehhez alkalmazkodva. A január végi extrém szél nagy károkat okozott mindenkinél az országban, így a termelőknél is. A nyár több hőhullámot hozott, és a szélsőséges meleg mellett kialakuló aszály az öntözetlen gyümölcskertek 30%-át kivágásra ítélte. Amely fák túlélték, ott a nyári termő rügy differenciálódás károsodása a jövő évi termésre is negatív hatással lesz. Továbbá a csapadékhiány miatt kialakult altalaj szárazság és a gyenge kondíciójú növények miatt is aggódhatnak a gazdák. Az idei évhez hasonlóan így jövőre is alternancia várható a gyümölcsösökben. A környezeti tényezők mellett az input anyag árak akár 2-3-szoros, de néhol 10-szeres növekedése is sok gazdát arra fog kényszeríteni, hogy feladja tevékenységét – Ilona becslései szerint a termelők egyharmada abba fogja hagyni. Az élelmiszer árak növekedése miatt várható az is, hogy fogyasztásunk az alap élelmiszerekre fog leépülni, és a friss zöldség és gyümölcs luxuscikké válik. A problémák vázolása után kitért a megoldásokra. A termelőknek fontos, hogy jó piacot keressenek, ahol jó áron tudják eladni termékeiket, hogy csökkentsék input anyag használatukat amennyire ez lehetséges, és hogy kitartsanak. Ilona szerint 2 megoldás lesz élhető a jövőben: nagyobb területen gazdálkodni, ahol jobban el tudnak oszlani a költségek, vagy pedig kisebb területre húzódni, növelve az intenzitást. További gyakorlati tanácsok: hőhullámok ellen kálciumos mésztejjel permetezés; későbbi zöldmetszés, hogy a lomb védjen a napégéstől; ne idegenkedjünk a hálóval való árnyékolástól; a gazdák mozduljanak a közvetlen értékesítés felé; a vízmegőrzési technikákat mind alkalmazzuk, mulcsoljunk – enélkül már szinte nem is szabad ma zöldség és gyümölcstermesztést folytatni.

Papp Orsolya, vezető kutatónk a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó kiadványaink bemutatásával folytatta a szakmai napot, melyek szintén megoldásokat kívánnak nyújtani ökogazdáknak. A kiadványok ingyenesen letölthetők pdf formátumban az ÖMKi honlapjáról.

A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége ökológiai gazdálkodásban

Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében

Ellenálló fajták gyümölcs- termesztők részére – Almatermésűek

Növényvédelem az almatermésűek ökológiai termesztésében

Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok 2022.

Szuda Zoltán szaktanácsadó a mezővédő erdősávokról szerzett saját tapasztalatainak megosztásával folytatta a szakmai napot. A történelmi kitekintő után megosztotta, hogyan alkalmazkodott gyümölcsös ültetvénye a terület adta tulajdonságokhoz, ahol a szélviharok okozták a legnagyobb kihívást. A mezővédő sávok telepítésének célja is a szélvédelem volt, továbbá az öko terület elválasztása a szomszédtól, a hasznos élő szervezetek támogatása, és a mikroklíma javítása. Valamennyi nedvességet úgymond elvesznek a fák a termesztett növényektől, de annyi esővizet és a levegő páratartalmából lecsapodó vizet képesek visszaadni, így alakítva a mikroklímát. Zoltán tapasztalatai szerint a turkesztáni szilfa (vagy más néven csodasövény) volt a legsikeresebb faj a telepített erdősávban, mert betegségellenálló, extrém időjárási jelenségeknek és az alföldi klíma szélsőségeinek jól ellenálló növény, habár invazív jellegére oda kell figyelni. A vadak a frissen telepített jegenye és törökmogyoró csemetéket megették, így jó következtetés, hogy csak az állomány megerősödése után hagyjuk a vadaknak birtokba venni az erdősávokat. A sávokban élő madárállomány hatalmas segítség a növényvédelemben. A 3 szintű erdősávba a következő fajok kerültek még: vadrózsa, fagyal, orgona, mogyoró, veresgyűrűs és húsos som, akác, tölgy, dió, szil, nyár és vadkörte. A védő fásítást támogatással, vagy önerőből, akár saját magunk által létrehozott erdészeti facsemetekertből is meg lehet valósítani, e tevékenységet azonban a NÉBIH-nél kell bejelenteni.

Kulcsár Balázs előadásában szintén saját tapasztalatait osztotta meg, kezdve a Valaha Tanya vegyes gyümölcsültetvényének bemutatásával, melyet a permakultúra alapelvei és tervezési szempontjai szerint működtetnek, alakítanak. Hárman dolgoznak a 12 hektáros gazdaságban, főleg szörpök előállításával foglalkoznak, ezért csak régi magyar fajtáik vannak. Nem ismerték a területet ide költözés előtt, de sikerült alkalmazkodniuk a terület sajátosságaihoz, és azzal együttműködve dolgozniuk. Utalva az előző előadásra, a náluk telepített mezővédő erdősáv további hasznaként Balázs megemlítette a tüzelő önellátást, amit az innen származó nyesedékből előállított faaprítékkal oldanak meg. Vadgyümölcsös és fenyves is található a területen, ahol gomba is nő, és áfonya is, a változó talaj pH-nak köszönhetően. Állatokat is tartanak, és ún. csirkebusszal védekeznek pl. a cseresznyelégy ellen – további érv a csirkék mellett, hogy minimális takarmánnyal elvannak, illetve tojást, húst is szolgáltatnak. A területen kívül ásónyomonként 0-2 giliszta található, az ültetvényben pedig 10-12, ez bizonyítja az aktív talajéletet. Pockok okoztak problémát, de macskával védekeznek ellenük. A sorközökben pillangós hangsúlyos keveréket vetnek, évente többször is kaszálják, az állatok abrakot nem kapnak, csak ezzel, vagy ínségesebb időkben, mint amilyen az idei év volt, a zöldmetszési nyesedékkel táplálják őket. A klímaváltozáshoz alkalmazkodás részeként Balázsék mediterrán gyümölcsök telepítésével is kísérleteznek, mint citrom, pisztácia, füge, pekándió, és más fűszernövények.

A vértesacsai Valaha Tanyáról áttért a beszédtéma a szári Csoroszlya Farmra, amelynek gyümölcsös ültetvényét Nógrádi Benedek kertészmérnök mutatta be rövid előadásában. A meggy, kajszi és szilva ültetvény a pálinkafőzde kiszolgálására jött létre, és mára egy extenzív, kiöregedő, alacsony termésátlagokat produkáló gyümölcsös. A termőréteg vékony, és elavult az ültetvény infrastruktúra, keresik, milyen irányban lépjenek tovább. A növényvédelmi költségek, a munkaerőigény fedezése és az üzemanyag költsége mind csak növekszik, ezért fontos lenne, hogy növeljék a bevételeket, ezért amennyit lehet, friss piacon értékesítenek. Idén indítottak szedd-magad akciót, ami várakozást felülmúlóan sikeres volt, Benedek kiemelte, hogy a közösségi média hirdetésnek fontos szerepe volt ebben. Szépkuthy Katalin vette át a szót, és folytatta az előadást azzal, hogy a szilva ültetvény, a korábban felsorolt tulajdonságai miatt ideális kísérleti helyszín, mert ez az öregedő ültetvény sok szempontból tipikus öko ültetvénynek tekinthető. A tápanyag-utánpótlási kísérlet célja 4 alternatív technológia összehasonlítása, az ültetvény általános kondíciójának javítása érdekében: helyi állattartótól származó szerves trágya, granulált baromfitrágya, vinasz kijuttatására került sor 2020 őszén és 2021 tavaszán, levélnedvanalízist, levélanalízist, továbbá a levelek klorofilltartalmát mérték, és 2021-ben a termés minőségi paramétereit vizsgálva.

Forrás: ÖMKi

 

 

 

Tovább olvasom